Az elmúlt évek zűrzavaros időszakában külső és belső világunkban is egyre nőtt a káosz. Egyre több a bizonytalan, félelmeire válaszokat és magyarázatot kereső kisgyermek. Hogyan tudunk segíteni?
Tapasztalataim szerint kollégáim szeretnek altatás előtt mesét mondani, és fontosnak is tartják az ilyenkor elmondott meséket, ennek köszönhetően éves nevelési terveikbe is beépítik őket. A mesemondás köré rituálékat alakítanak ki, altatás előtt zenét hallgatnak, a gyerekekkel együtt egyszerű légző- és relaxációs gyakorlatokat végeznek.
Az óvodai alvásidő és pihenés előtt elmondott mesék sokat segíthetnek a gyermekek lelki egészségének kiegyensúlyozásában, a felgyülemlett stressz oldásában, tehát a meseválasztás szempontjából sokkal tudatosabban lehetne kihasználni ezt az elcsendesülésre, befelé fordulásra alkalmas időszakot.
Olyan mesékre lesz szükségünk, amelyek világmagyarázatokkal, megküzdési technikákkal és túlélési stratégiával szolgálnak ezekben a zűrzavaros időkben. Népmeséink ezért olyan fontosak számunkra, mert ősidők óta ezeknek a megküzdési stratégiáknak a támogatására íródtak, formálódtak. Ez az elemzés mindezeket szem előtt tartva szeretné bemutatni a mesék gyermeki lélekre gyakorolt hatását.
Fontos megemlíteni, hogy a meséket mindig a kisgyermek fejlődési, életkori sajátosságaihoz igazítva válasszuk ki, mert bár nem feltétlenül szükséges a történet minden apró részletét kognitív szintre emelnie és megértenie ahhoz, hogy a mese varázsa működni tudjon, de saját élményeit, tapasztalatait és képzelőerejét is fel kell majd használnia a feldolgozásához.
Hogyan alkalmazzuk és használjuk fel ezeket a varázsmeséket szorongás- és stresszoldásra?
Legfontosabb szabály, hogy az altatás előtti varázsmeséket csak mesélni kell és nem magyarázni. Üzenetüket az őket felépítő cselekmény hordozza, és ez az üzenet mindig jelenben, tehát az adott pillanatban a mesemondó és az őt hallgatók között kezd el működni, ezért minden részében újrateremtődik. A mesehallgató így lesz képes tudattalan szorongásait, feszültségeit feldolgozni a mese szimbólumainak és cselekményének átélésével.
Egy héten legalább kétszer vagy háromszor kell a kiválasztott mesét elmondani, hogy ez a mindig problémamegoldó, szimbolikus mesei struktúra, a benne lévő összes fontos mozzanattal együtt a gyermekekben lélektanilag feldolgozásra tudjon kerülni, és ami még fontosabb, sejtszinten is kódolódjon.
Havonta két fontos varázsmesét érdemes tehát kiválasztani, természetesen egyet a fiúknak és egyet a lányoknak, aztán kéthetes ciklusban, heti két-három alkalommal mesélni a „hétköznapibb” mesék között ügyesen megosztva. A varázsmeséket rituálékkal tudjuk megkülönböztetni a többi mesétől. Gondolok itt meseindító mondókára, zenekapcsolásra, de mesekendőt is teríthetünk a vállunkra a fontos meséink előtt.
Meseajánló
Világfa-mesék:
- Az égig érő fa
- Az égig érő paszuly
Égitest-szabadító mesék:
- Király kis Miklós
- Mezőszárnyasi
- Hogyan mentették meg a vitézek a Napot meg a Holdat?
- A napos ló és a holdas csikó
Beavatás-mesék lányoknak:
- Vadrózsa
- Holle anyó
- A széttáncolt cipellők
- A Nap leánya
- A hét hollókirályfi
- A hat hattyú
Beavatás-mesék fiúknak:
- Mimi-Hili vitéz
- Világszép Sárkány Rózsa
- Világszép nádszál kisasszony
- A csókalányok
- Aranyszóló pintyőke
- A tűzmadár
Tündérmesék négy-öt éveseknek:
- Szélike királykisasszony
- Furulyás Palkó
- Macskacicó
- A szegény csizmadia és a Szélkirály
- A kis gyík három ajándéka
- A róka, a medve és a szegény ember
A fent felsorolt mesék mind csak javaslatok, példák, és a szerző ízlésvilágát tükrözik. Állítsuk össze a mi személyre szabott meserepertoárunkat, hiszen azok a mesék tudnak csak igazán hatni, amelyek minket is elvarázsolnak, hozzánk is szólnak, tehát dolgunk van velük.
A fejből mondott meséknek igen nagy a varázsuk, és szükség is van az óvodában erre a fajta oda-vissza ható történetmesélésre, amiben a gyerekek is aktívan részt vehetnek, de ez inkább a játékidőben elmondott apróbb történetekre érvényes. Alvásidőben a gyerekek a nyugodt és egyenletes hangnemben elmondott mesétől megnyugszanak és kisimulnak, vagyis meditatív állapotba kerülnek. Ilyenkor hagyjuk, hogy elmerüljenek a történetben, amit a mesekönyv segítségével pontosan idézve olvassunk fel számukra.
A legfontosabb szabály szerint a csendes pihenő alatt elmondott meséket nem magyarázzuk, nem értelmezzük, de értő figyelemmel kísérjük, hogy milyen módon jelennek meg a mese által inspirált belső képek, gondolatok a gyermekek viselkedésében, játékában vagy akár a rajzaiban.
Érdemes mesenaplót vezetni, amiben feljegyezhetjük a fenti szempontok szerint megfigyelt jelzéseket egy gyermek és az adott mese kapcsolatáról. Mi mozgatta meg a mesében, mi foglalkoztatja, és mindezt hogyan köti össze a valósággal?
Írta: Tóth Valéria megjelent az Irány a suli! című sorozatunkban
Rendelje meg saját példányát most!
