Különösen várt esemény a gyermekek életében a farsangi időszak, melynek kezdete vízkereszt, január 6-a, és hamvazószerdáig tart, ami idén február 14-re esik. Ez az ideje a hangoskodásnak, alakoskodásnak és a mulatozásnak.
A farsang a mókázásnak, a vidámságnak, a táncos mulatozásnak is helyet adó népszokás. Egy könnyedebb, felszabadultabb érzést biztosít, mely különösen vonzó tevékenységekre ad lehetőséget az óvodában. Ilyenkor a legizgalmasabb elfoglaltság, más ruhájába, „bőrébe” bújni, ami alól természetesen mi, óvodapedagógusok sem vagyunk kivételek, a gyermekek nagy örömére. A szabadjáték-tevékenységük során egyébként is gyakran nyúlnak jelmezek és kiegészítők után a gyermekek, de ez az időszak még inkább megmozgatja fantáziájukat és kreativitásukat. Egymás után készülnek a farsang fő kellékei, a különböző technikákkal készült színes, ötletes álarcok, a játékukhoz barkácsolt kiegészítő eszközök, valamint mókás dekorációk.
Ilyenkor valamennyi nevelési területünk, tevékenységünk ehhez a témához kapcsolódik. Előtérbe kerülnek a bolondos mesék, mint A brémai muzsikusok, Az aranyszőrű bárány vagy a Kolontos Palkó, de a versek, mondókák, csúfolódók, népi gyermekjátékok, dalok is a farsang hangulatát idézik.
A különböző gyermekhangszerek is nagyobb szerephez jutnak, melyekkel nagy előszeretettel kísérik éneküket, vagy éppen csak jólesik egy kis zajt csapni velük. A csoportokból zeneszó hallatszik, mert a gyermekek szívesen gyakorolják a különböző tánclépéseket, hisz készülnek a farsang fő „attrakciójára”, a bálra.
Kis csoportokban összegyűlve arról beszélgetnek, hogy ki minek öltözne, milyen jelmezbe bújna szívesen. Természetesen a gyermeki kívánság, óhaj nem mindig találkozik a szülői elképzelésekkel. Régebben elég volt egy-egy ügyes kezű szülő által készített ötletes jelkép vagy fejdísz, de ma már szívesebben kölcsönöznek a gyermekek számára ismert mesefigurás, királylányos vagy egyéb jelmezeket a szülők.
A vidám zeneszó mellett nagyon finom illatok is terjengnek ebben az időszakban az óvoda falai között, hisz a farsang elképzelhetetlen finom fánk nélkül. Minden csoportunkban hagyomány már a farsangi sütemény elkészítése, melyben nagy segítségünkre vannak a gyermekek, illetve az ügyes kezű dadus nénik.
A farsangi időszakot a gyermekeknek szervezett bál teszi színesebbé. Míg egyik épületünkben csoportonként szerveződik a vigadalom és a mulatság, addig másik épületünk négy csoportja együtt bálozik egy helyi általános iskola aulájában. Élőzenés, igazi „felnőttes” batyus bál ez, mely minden évben nagy sikert arat mind a gyermekek, mind a felnőttek körében.
A vigadalom nem múlhat el mókás játékok nélkül, de helyet kapnak a népi gyermekjátékok, körjátékok, csúfolódók is. A farsangi időszak végén – mikor már kiélveztük a téli világ adta örömöket – egy régi népszokás felidézésével, a kiszebáb-égetéssel űzzük el a hideget, és várjuk a tavasz első napsugarait.
További információk:
Kocsis Erika: „Haj ki kisze, haj ki…” – Télkergető, tavaszváró népszokás
Megjelent: Óvónők kincsestára. 95. kiegészítő kötet, 2019. február. Raabe Klett Kft.
Kiemelt kép: Designed by senivpetro / Freepik
