A beszoktatások folyamatosan, a szülővel együttműködve, a biztonsági szabályok betartásával zajlanak. A beszoktatások időpontjának meghatározása egyénileg, a bölcsődevezetővel, kisgyermeknevelőkkel egyeztetve a szülők igényeit figyelembe véve történik.

Alapelv, hogy a beszoktatást mindig előzze meg a családlátogatás. Ez az alkalom biztosítaná a lehetőséget a személyes, oldott környezetben történő beszélgetéshez a szülővel, az anya felkészítése a beszoktatás folyamatára és a kisgyermeknevelő megismerésére.

Jelen járványügyi helyzetben ez a fontos lépés elmarad, de(!) más formában ezt be kell építeni a munkánkba. Több választási lehetőséget is nevesített erre a módszertani ajánlás, így online formák (messenger és viber videobeszélgetések, skype beszélgetés, illetve a bölcsődében külön helyiségben négyszemközti konzultációk biztosítása).

Ebben a helyzetben még inkább nehéz a személyes hangulatú, biztonságot nyújtó légkör megteremtése, de igyekezni kell ennek enyhítésére, és törekedni kell a szülők számára gyakorlatias tanácsokat nyújtani.

Az online beszélgetésbe ezért javaslom a következő gondolatokat belefoglalni:

„Gyermekük számára a bölcsődébe járás időszaka egy nagyon meghatározó időszak lesz, csodás dolgok részesévé fog válni. A közösségbe való bekerülés nagyszerű élmény, rengeteg új dolgot fog megtapasztalni, megtanulni. Azért kezdtem ezzel, mert Önöknek is így kell érezniük ahhoz, hogy gyermeküknek könnyű és vidám legyen a bölcsődei beszoktatás.”

 Beszélgessenek a bölcsődéről otthon. Mesélje el neki, hogy ott mennyi új játék lesz, sokat fognak énekelni, rajzolni és festeni. A gyerekek is mind várják már őt, biztos lesz közülük, akivel sokat fog játszani. Mondja el neki, hogyan fog kinézni ott egy napja: 

„Mikor bemegyünk, reggelizni fogtok, képzeld, mind a pici asztalnál fogtok ülni. Utána játszotok, aztán tízóraira lesz finom gyümölcs. Ha szép idő van, kimentek az udvarra is, ahol van csúszda és homokozó, aztán nagyon finomat ebédeltek együtt. Mire végzel, anya már ott fog várni az öltözőben. (Ha már ott alszik, akkor pedig folytatni) Utána együtt alszotok egy nagyot, szuper mesét fognak mesélni nektek! A nappali alvás után uzsonnáztok, én addigra már ott leszek, és jövünk együtt haza.

Beszéljünk arról is, hogy az édesanya érzelmeit, hozzáállását a kisgyermek érzi. Ezért ahogy Anya hozzááll a beszoktatáshoz, a bölcsődei élethez, úgy fog a gyermek is. Egy példa hozzá:

„Kicsim, most be kell menned ide, ne félj, nem lesz semmi baj, anya majd siet vissza.” – Na, ettől egész biztosan elkezd majd szorongani, sírni, és félni. Mennyivel jobban hangzik ez: „Kicsim, végre itt vagyunk, szuper lesz neked itt. Már nagyon vár a Szilvi néni és a gyerekek meg a sok új játék. Ebéd után jövök érted.”

Erősítsük abban, hogy ez a pozitív kommunikáció sokat segít gyermekének. Mondjuk el azt is, mennyire fontos, hogy a gyermeket ne érje váratlanul semmi. Ahogy mi, felnőttek, úgy a gyerekek is tartanak, félnek az ismeretlentől, ezért jó, ha gyakran és alaposan átbeszélik a bölcsődei életet.

Minden bölcsődében kérjük, hogy a gyermek vigyen magával egy alvós plüssállatot / kis takarót / rongyit. Meséljük el a szülőknek, hogy ennek mi a jelentősége, milyen legyen az otthonillatú támasz. A szülőnek ez segítség, hiszen így tudja, ez biztonságérzetet ad majd a gyermeknek, és könnyebb lesz elviselni az ő hiányát, mivel ezek az otthoni alvásnál is egyfajta szülőpótlékot jelentenek a kicsik számára. Beszéljünk arról is, miért kérünk a bölcsődében családi fotót, amit a csoportszobába kirakunk, és a gyermek bármikor nézegetheti. Ez kicsit olyan, mintha anya, apa, esetleg a tesó vele lennének.

Fontos, hogy adjunk információt a nehézségekről is.

Tapasztalataink alapján tudjuk, hogy ránk is hatással van, amikor ismeretlen emberek közé kerülünk, például új munkahelyre. 7-8 hónapos korban kezdődik a szeparációs szorongás, ami nagyban megnehezíti a bölcsődei beszoktatásukat. 2 éves kor felett már hirtelen nyitnak a többi gyermek felé, elkezdik igényelni a társaságot, úgymond közösség-éretté válnak.

Vannak egyértelmű jelei, ha negatívan éli meg ezt az új helyzetet a gyermek:

  • rosszul alszik éjjel, gyakran felriad
  • nehezen lehet elaltatni
  • lesznek agresszív mozdulatai a bölcsődében
  • nagyon anyás lesz, folyton azt akarja otthon elérni, hogy vele foglalkozzanak
  • a bölcsődében visszahúzódó, szorongó, magába fordulóvá válik
  • drasztikus változások lépnek fel az étvágyában
  • gondot okoz neki a székelés
  • végül, ha netán már szobatiszta volt (mondjuk el, hogy nem elvárás!) – újra bepisil

Ezek a hatások nemcsak a gyermeket, hanem a szülőket is megviselik. Ennek oldása fontos feladatunk kisgyermeknevelőként.

Beszéljünk arról, hogy az okokat meg kell keresni és megszüntetni. Hogyan is lehet ezt kezelni, megtalálni a jó megoldásokat? Tanácsolhatjuk például, hogy oldják fel otthoni beszélgetésekkel, bölcsődéről szóló mesékkel. Beszéljenek velünk, kisgyermeknevelőkkel erről.

A szülőknek tudniuk kell azt is, a gyermeknek fontos, hogy kötődhessen valakihez, így ne lepődjön meg, ha folyton csak a kisgyermeknevelőről beszél, rajzol, vagy épp virágot szed neki. Ne legyen féltékeny, ne érezze azt, hogy pótolható, és nem is hiányzik neki az édesanyja, inkább örüljön, hogy van valaki, aki megadja gyermekének az ő távollétében a biztonságérzetet.

 

 

Az írás folytatását a Bölcsődevezetők kézikönyve 2020. októberi számában olvashatja. 

Szerző: Sebestyén Bianka

 

 

Kiemelt kép: Tatiana Syrikova fotója a Pexels oldaláról