„A gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó” mozgásfeladatok a differenciálásra épülő pedagógiai gondolkodás elemi feltételét jelentik. Mit jelent azonban az egyéni fejlettségi szinthez igazodás? Hogyan lehet jól megvalósítani? Már régóta tudjuk, hogy a gyermekek biológiai életkora között nagy eltérések lehetnek már az óvodába lépés pillanatában is. Ez természetszerűleg igaz lehet a kognitív, az emocionális és a szociális szféra fejlettségére egyaránt. A vegyes életkorú csoportok esetében még nehezebb a helyzetünk. A szomatikus fejlődés során mind az idegrendszer, mind az izomrendszer és csontrendszer, mind a keringési rendszer folyamatosan és megállíthatatlanul érik és növekedik. Ezzel párhuzamosan egyre szélesebb mozgásrepertoárt tanul meg az óvodás. Ezt a folyamatosan felépülő mozgásrepertoárt a természetes hely- és helyzetváltoztató, valamint finommotoros (másként: manipulatív) mozgások mindennapokban állandóan jelen lévő felfedezése, megtapasztalása, próbálkozásokon keresztüli gyakorlása jelenti (lásd táblázat).
Ahogy a gyermek próbálkozik a különböző természetes mozgásainak változó körülményekhez történő igazításához, fokozatosan fejlődik a mozgáskoordinációja. Például a különböző típusú mászókákon általában különböző a lépcsőfokok távolsága. Ha az óvodás fel akar mászni ezekre, akkor igazítania kell a fellépést a távolsághoz, vagyis szabályoznia kell a mozdulatot.
Az alábbi táblázatban számba vettük a természetes mozgáskészségeket. Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyes mozgáskészségek csoportosítása csak elvi, és nem teljes körű. Csak a testnevelés szempontjából hangsúlyos alapkészségeket tartalmazzák. A stabilitási készségek között tipikusan találhatók olyanok, amelyek lehetnek hely- és helyzetváltoztató mozgások, illetve azok kombinációja is.
| A fundamentális (funkcionális, természetes) mozgáskészségek* | ||
| Lokomotoros (helyváltoztató) mozgáskészségek | Stabilitási (helyzetváltoztató) mozgáskészségek | Manipulatív (finommotoros) mozgáskészségek |
| • járások • futások • oldalazások • irányváltások, megállások • menekülés és üldözés • szökdelések • ugrások és érkezések • kúszások, csúszások • mászások |
• lendítések, körzések • hajlítások és nyújtások • fordítások, fordulatok • tolások és húzások • emelések • testsúlymozgatások és támaszok • gurulások és átfordulások • dőlések és esések • egyensúlyozások • függések és lengések |
• gurítások • dobások • elkapások • rúgások, labdaátvételek lábbal • ütések • ütések eszközzel • labdavezetések kézzel, lábbal • eszközök megállítása, átvétele • egyéb eszközhasználati formák |
Az óvodáskor a természetes mozgáskészségek (másként: alapkészségek, fundamentális mozgások) tanulásának, fejlődésének, formálódásának időszaka. Ha a természetes mozgások fejlettségi (szabályozottsági) szintje nem alakul ki kellő mértékben, akkor a későbbiekben (iskoláskorban) bizonyosan jelentős nehézségek várhatók a különböző sportmozgások tanulásakor. Ennek egyszerű oka, hogy minden sportági mozdulat visszavezethető egy vagy több természetes mozgásra, illetve azok kombinációira. A fentieken túl tudományosan is igazolt, hogy a mozgásügyesebb gyermekek már óvodáskorban is többet mozognak, fizikailag aktívabbak, mint kevésbé ügyes társaik.
További érdekes információkat, játékötleteket talál a Testnevelés, testmozgás című kiadványunkban. Részletek itt>>
