Több újdonságra is számítani kell a közoktatásban a hamarosan induló tanévben: változnak a középiskolai felvételi megszervezésének feltételei, az Oktatási Hivatal jogosítványai bővültek, s óvodáztatási támogatás igényelhető a hátrányos helyzetű gyermekek után.
Az oktatási tárca tanévkezdő kiadványa szerint bármely középiskola, amely írásbeli felvételi vizsgát szervez, csak az Oktatási Hivatal központi írásbeli feladatlapját teheti majd a diákok elé. Új szabály az is, hogy a hat vagy nyolc évfolyammal működő középiskolák nem szervezhetnek szóbeli felvételi vizsgát.
Módosult és pontosabbá vált az általános iskolai felvételi körzetekre vonatkozó szabályozás, amely a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és az e körbe nem tartozó diákok egymáshoz viszonyított arányát településre vetíti ki, és ehhez viszonyítva írja elő a körzeti arányokat.
A közoktatási törvény módosításával bevezetnek egy új, többcélú intézményt, az egységes óvoda-bölcsődét. Ilyen intézmény akkor létesíthető, ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsődét működtetni és a gyermekek száma nem teszi lehetővé, hogy külön-külön óvodai, illetve bölcsődei csoportot hozzanak létre. Egységes óvoda-bölcsőde első ízben a 2009. nevelési évben indítható.
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szülei óvodáztatási támogatásban részesülhetnek, ha a gyermeket még 5 éves kora előtt beíratják óvodába és gondoskodnak arról, hogy rendszeresen járjon oda. A támogatás összege 2009-ben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követően esetenként és gyermekenként tízezer forint. A fenntartó szeptember 1-től köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 3 éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést.
A korábbiakkal ellentétben integrációs felkészítés az általános iskola mellett a középiskolák kilencedik évfolyamán is indítható, felmenő rendszerben. A szabályozás lehetővé teszi az integrációs felkészítés után járó támogatás igénylését akkor is, ha két olyan osztály van, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók osztályon belüli aránya meghaladja az ötven százalékot, de nem éri el a 70 százalékot.
Megújult az Útravaló Ösztöndíj program is, amelyet őszi beadási határidővel ismét meghirdetnek. Újdonságnak számít a hátrányos helyzetűeket felkaroló programnál, hogy a közoktatási intézmények tanulónként 2 ezer, intézményenként maximum 200 ezer forintos tanévenkénti támogatásban részesülhetnek az adminisztráció lebonyolításáért.
Hangsúlyosabbá válik az Arany János programon belül a szakiskolai feladatok ellátása, a tanulónkénti támogatási összeg kapcsolódik a szakiskolai tevékenységhez is. Szeptember 1-től 360 ezer forintos évenkénti támogatási összeg jár diákonként azon intézményeknek, amelyek a programban részt vevő tanulókat oktatnak.
Változás még, hogy a Nemzeti Alaptanterv a jövőben kötelező rendelkezéseket állapíthat meg a helyi tanterv elkészítéséhez.
Az Oktatási Hivatal a korábbiaknál komolyabb jogosítványokat kapott az egyenlő bánásmódot sértő iskolai intézkedések orvoslására. Határozatot hozhat az óvodai felvételről, a tanulói, kollégiumi jogviszony létrejöttéről, ha hatósági vizsgálat feltárja, hogy az intézmény a felvételinél megsértette az egyenlő bánásmód elvét. Bizonyos esetekben kijelölheti a kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát.
Módosult az intézmények átszervezésére, megszüntetésére vonatkozó jogi szabályozás is: a véleményezési joggal rendelkezőknek legalább tizenöt napot kell biztosítani álláspontjuk kialakítására. A fenntartónak pedig a legkésőbb a tervezett végrehajtás évében, március utolsó napjáig van lehetősége arra, hogy döntsön az átszervezésről, a fenntartói jog átadásáról.
A törvény a szülő kötelezettségei között rögzíti a pedagógiai szakszolgálati ellátás igénybevételét, ha a gyermekkel foglalkozó pedagógusok ezt kezdeményezik.
