Az óvodavezető szónoki szereplése

Óvodavezetőként gyakran adódnak olyan alkalmak, amikor az óvoda egész közössége – a gyerekek, a szülők és az óvodapedagógusok – elé kiállva beszédet kell mondania.

Ezek az alkalmak talán kötelezettségszerűnek tűnhetnek, valójában remek lehetőséget nyújtanak arra, hogy

• környezete megismerje a véleményét s azon keresztül a személyiségét is,
• az óvodát érintő aktuális kérdésekről beszéljen,
• információkat közvetítsen, tervekről, esetleges változásokról beszéljen,
• visszajelzéseket adjon munkatársainak és a szülőknek,
• visszautaljon a munkatársak, szülők javaslataira,
• mélyítse a biztonság, a bizalom légkörét,
• erősítse a közösség, az összetartozás érzését

Érdemes előre felkészülni ezekre a lehetőségekre, hiszen nagyon fontos, hogy milyen benyomást kelt környezetében. Legyen szó egy nemzeti ünnepünkről vagy az óvoda egy saját ünnepnapjáról, gondolja át, hogy mi a célja a beszéddel:

• mi az, amit a közönsége hallani szeretne,
• mi az a kép, mese, személyes történet, rövid rigmus, ami megfogja a gyerekeket,
• mi az a kulcsszó, ami a felnőtteket megragadja, és meg is marad bennük,
• mi az az üzenet, amit át szeretne adni?

Ha ezekre a kérdéseket meg tudja válaszolni, már csak a jól megválasztott eszközrendszerrel a tartalomhoz kell igazítania a formát.

Ügyeljen rá, hogy beszéde könnyen érthető, a gyerekek számára is követhető, érdeklődésük felkeltése és fenntartása érdekében minél szemléletesebb legyen! Érvényesüljenek benne nyelvünk nyelvtani, stilisztikai szabályai!

Miért fontos, hogy az óvodavezető beszédet mondjon?

Az óvodavezető személye szimbolikus a családok számára

Az első személy, akit a szülők megismernek az óvoda világából, az óvodavezető. Ő fogadja az óvodával ismerkedő családokat a nyílt napon, ő mutatja be az intézményt, az óvónőket, a dajkákat. A szülők, a családok, a közvélemény számára elsődleges az óvodavezető kommunikációja az intézmény megítélésében. A későbbiek során a mindennapos találkozások az óvónőkkel, a dajkákkal lesznek, de az óvodavezető képviseli továbbra is az egész intézményt a szülők, a család felé. Nem mindegy, hogyan. Hiszen a mindennapos találkozások ritkák, illetve véletlenszerűek, így különösen nagy hangsúlyt kap az óvodavezető fellépése a különböző ünnepségek alkalmával.

A szülők és a családok számára nagyon fontos, már-már szimbolikus az óvodavezető személye – tudatosan törekedjen rá, hogy olyan kép alakuljon ki Önről, amivel elégedett. Ha egy kisgyermek nem jár bölcsödébe, az óvoda az első olyan állomás a család életében, ahol gyermekük megkezdi pályafutását az intézményesített nevelés és oktatás világában. Sok megerősítésre van szükségük arról, hogy gyermekük biztonságban, a legjobb kezekben van.

Rendkívül családias légkört tud kialakítani, és nagyon hálásak lesznek a szülők, ha a találkozások alkalmával vált pár szót velük, és megemlít valamilyen pozitív apróságot a gyermekükről. Arra figyeljen, hogy ne kérdezzen, például: „Mit mesélt tegnap Anna, hogy érezte magát az óvodában?” – hiszen ezzel olyan információkat kaphat, amelyeket az adott gyermek óvónője nélkül nem feltétlenül szerencsés hallania. A kollégáknak sem lesz meg az a kellemetlen érzése, hogy az ő munkájukról érdeklődik a szülőktől.

Sokkal szerencsésebb, ha Ön említ valamit: „Anna olyan ügyesen számolta a gyurmakukacokat a tegnapi foglalkozáson!” Ügyeljen arra, hogy lehetőség szerint minden szülőhöz szóljon. Természetesen nem kell mindennap vagy minden héten beszélnie az összes szülővel, időnként kerítsen rá alkalmat. A szülők számára még így is rendkívül megnyugtató lesz a tudat, hogy Ön név szerint ismeri az összes kisgyermeket, és hogy ilyen határozottan jelen van a mindennapjaikban.

Viszont mivel ezek az alkalmak ritka, rövid és egyirányú kommunikációra adnak lehetőséget, a kommunikáció leghasználhatóbb csatornája az Ön számára a beszédmondás marad. Az olyan alkalmakkor, amikor kiáll az egész intézmény elé, lehetőséget kap arra, hogy formálja, erősítse az Önről kialakuló képet.

Ünnepek a gyermekek életében

Alapvetően meghatározza az óvoda arculatát az, ahogyan megünnepli az ünnepeit, s ezen belül az is, ahogyan az óvodavezető ezeket az ünnepeket megnyitja.

Az ünnepek kiemelkednek a hétköznapok sorából, megtörik egyhangúságukat, és megakadályozzák, hogy a napok egybefolyjanak. Az ünnepek színesebbé teszik az életünket, igazi élményt nyújtanak, megállásra és feltöltekezésre késztetnek, állandó ritmikájuk kapaszkodó a rohanó világban.

Az, ahogyan az óvoda megünnepli ünnepeit, és ahogyan az óvodavezető ezeket az ünnepeket megnyitja beszédeivel, nagymértékben meghatározza az intézmény arculatát is.

„Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. … Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. … Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás” – írja Márai Sándor. Az ünnepek megállók életünkben, amelyeken valóban lassítunk, megállunk, időt szánunk egymásra, és közösen erőt merítünk az elkövetkező hétköznapokhoz.

Az ünnepek, a hozzájuk kötődő szokások az összetartozás érzését, a közösségi létet erősítik.

Nagyon fontosak a hagyományok, hiszen így őrizhetjük meg elődeink tudását, tapasztalatát, s ünnepeink során ezt adjuk tovább a gyerekeknek.

Az ünnepek során az óvodásokat is megismertethetjük kultúránk értékeivel, megtanulják, hogy bizonyos helyzetekben hogyan szokás viselkedni.

Az ünnepek lehetőséget jelentenek a közösségben kívánatos magatartási formák, normák, a szülők és az óvoda által helyesnek tartott, követett értékek tudatosítására is, segítséget nyújtanak a gyerekeknek megtalálni kapcsolódási pontjaikat a társadalomhoz, kultúrához, útmutatót a világba való beilleszkedéshez.

Az ismétlődő ünnepek segítik a gyerekeket, hogy megtanulják, gyakorolják az intézmény képviselte értékeket, szabályokat, erősítik a család és az óvoda kohézióját.

„Az ember személyes szabadságát védelmezi a parancsolt szokásokkal szemben. És igaza van, mert csak ebből a szabadságból fakadhat őszinteség, az a bensőséges, spontán derű, amelyik átfűtheti ünnepeinket, összekapcsolhat minket egymással és a világgal is. … Nagyon ritkán sikerül úgy megeleveníteni az … ünnepeket, hogy mondjanak is valamit arról, amit ünnepelnek, és ne éppenséggel elleplezzék belső tartalmát.

A nagy és hamis ünnepeket de jó lenne fel- és kiváltani kicsi, de őszinte, belülről fakadó, egymást tényleg összekötő együttlétekkel!” – írja Vekerdy Tamás Az ünnepekről című tanulmányában. Nagyon fontos a kisgyermekek számára, hogy az óvodai ünnepek az ő számukra is jelentőséget hordozzanak, átélhetőek legyenek, és legyen módjuk a bevonódásra, arra, hogy személyesen is megéljék az ünnepet. Ennek a törekvésnek már az óvodavezető által mondott megnyitóbeszédekben meg kell jelennie.

Lényeges, hogy a gyerekek ne csak a merev kereteket lássák az ünnepekben, hanem valódi résztvevőként megtalálják benne a tartalmat.

Ünnepek és értékek

Meg kell találni minden ünnepben azt a tartalmat, amivel az óvodás gyerek azonosulni tud!

A gyermekek számára nagyon fontosak az ünnepek, ezért érdemes minden lehetőséget megragadni az óvodában az ünneplésre. Minden ünnepben megtalálható az a tartalom, amivel az óvodás gyerek azonosulni tud – beszédeiben, amikor a gyerekekhez szól, erre helyezze a hangsúlyt.

A természeti ünnepek között, főként az évenként visszatérő, az évszakokhoz kötődő ünnepek, mint a szüret, a farsang voltak mindig is jelentősek az emberek életében. Az évszakokhoz kötődő munkák, a természet változásai az évszakokban jelennek meg, a gyermekeknek is érzékeltethetjük az erőt és reménységet, amelyet az embereknek adnak évezredek óta.

Vallásos ünnepeinken (Mikulás, karácsony, húsvét, pünkösd, Szent Márton-nap, Szent György-nap) a kisgyerekeket is bevonhatjuk jótékony cselekedetekbe, ezzel is alakíthatjuk szolidaritás-tudatukat.

Nemzeti ünnepeink, mint március 15-e, október 23-a olyan kitüntetett napok, amelyeken az egész magyarság nemzeti összetartozását ünnepli. Az óvodásokat megismertethetjük a hazaszeretet fogalmával, az ünnepi történetek a bátorság, a hősiesség az önzetlenség értékét közvetítik feléjük. Történelmünk nagy alakjait példaképként állíthatjuk a gyermekek elé.

Természetvédelemre, környezetvédelemre, egészséges életmódra felhívó ünnepeket – mint a Madarak és Fák napja, a Föld világnapja, a Víz világnapja, a Környezetvédelmi világnap, a Challenge Day – is megtarthatunk az óvodában, hiszen ezek is nagyon fontos üzeneteket közvetítenek a gyermekeknek.

A település saját ünnepeit is megünnepelhetik az óvodában, ezzel erősítjük a gyermekekben a közösséghez tartozás érzését.

Az óvoda hagyománnyá vált saját ünnepei kiemelt fontosságúak. Ilyenek a gyereknap, az anyák napja, a pedagógusnap, a családos kirándulások, az alapítványi vagy jótékonysági bálok, a családi játszó- vagy kézművesdélutánok – és természetesen a tanévnyitó, a ballagás, a tanévzáró, a bemutatók is.

Ezeken a jeles napokon összegyűlik az óvoda közössége: a szülők, az óvoda munkatársai és a gyerekek. A gyerekek megélik, hogy együtt van mindenki, aki fontos számukra. Ilyenkor különösen erősen érzik az őket körülvevő közösség összetartását és a saját biztos helyüket a világban.

Alkalmak, lehetőségek

Pályázatok, versenyek, méltatások, köszönetmondások

Sokszor adódik olyan alkalom az óvoda életében, amikor okleveleket, emléklapokat adhat át, és ahhoz méltatásokat kell mondania. Lehet, hogy mesemondó-pályázat, csapatverseny vagy pünkösdikirálynő-választás volt az óvodában. Nem árt, ha a gyerekekben tudatosul, hogy van első, második, harmadik helyezett, de nagyon jólesik a kicsiknek és persze a büszke szülőknek is, ha a részvételért mindenki kap emléklapot. Kitalálhatnak sajátos elismerő okleveleket is, mint a legviccesebb, a legszínesebb, legaprólékosabb vagy a legeredetibb pályamű, például egy rajzversenynél. Ezeket rövid, mókás méltató beszéd kíséretében adhatja át.

Megköszönheti a legaktívabb, legsegítőkészebb családok közreműködését az óvoda életében is nyilvánosan – ilyenkor azonban ügyeljen rá, hogy tényleg csak azt a pár embert emelje ki, akik tevékenyen részt vesznek az óvoda életében, és segítenek a gyerekeknek. A méltatásoknál emelje ki, hogy pontosan mi az a tevékenység, amiért az elismerő oklevélben részesül a szülő, ezzel elejét veszi, hogy a többi szülő úgy érezze, bárki indokolatlanul részesülhet elismerésben.

Ügyeljen rá, hogy a méltatások kiegyensúlyozottak legyenek.

Nem szerencsés például a következő fordulat: „A Vadvirág Óvodáért emléklapot nyújtom át Dráfi Anikónak, aki szeptember óta minden héten kétszer együtt énekel a gyerekekkel; és Virág Ádámnak, aki sokat segít nekünk.” Szerencsésebb így: „A Vadvirág Óvodáért emléklapot nyújtom át Dráfi Anikónak, elkötelezett, önkéntes gitártanárunknak; és Virág Ádámnak, kirándulásaink állandó kísérőjének és segítőjének a gyermekek érdekében végzett önzetlen segítő munkájuk elismeréseként.”

Ünnepnapokon, amikor nyilvánosan megköszöni kollégái munkáját, soha ne felejtse el megköszönni a dajkák, a konyhások munkáját is! Erősítse a szülőkben is a tudatot, hogy a dajkák és a konyhások is nagyon sokat segítenek a gyerekeknek, ők is nagyon fontos tagjai az óvoda közösségének.

Szempontok

Ötletek a beszédekhez

Az óvodavezető közszereplései során fontos folyamatosan hangsúlyozni, hogy az óvoda és a szülők egységes eszmék, elképzelések és értékek mentén nevelnek. Ezzel természetesen nem azt kell éreztetnie, hogy a szülőknek kell mindenben az óvoda mentalitásához alkalmazkodniuk, hanem hogy ez egy élő, egymással folyamatosan kölcsönhatásban lévő, a partnerségen alapuló kapcsolat, amely a gyermekek érdekében szövődött.

Természetesen vannak olyan értékek, amelyekhez az óvoda ragaszkodik, és ezt nem árt újra és újra tudatosítani a szülőkben.

A gyermekek számára is biztonságosabbá teszi a körülöttük lévő világot, ha azt látják, hogy a körülöttük élő felnőttek ugyanazokat a korlátokat állítják fel.

A szülők számára is fontos iránymutatást tud nyújtani, ha szól a közös problémákról. A mindennapok gondjaira is kitérhet, adhat ötleteket, tippeket.

A beszédekben soha ne nevesítsen, ne érzékeltesse, hogy bizonyos nehézségekkel csak pár szülő küzd.

Mindig azt érzékeltesse, hogy az óvoda közösségének tagjai egy csónakban eveznek, közösek a gondjaik – de a céljaik is. A szülők számára is pozitív megerősítés, ha újra és újra megfogalmazza azokat az elveket és értékeket, amelyek mentén a gyerekeket nevelni érdemes. Egy jó ballagási beszéd az egész nyárra szellemi táplálékot nyújt a családoknak, a szülők is visszautalhatnak rá gyermekeiknek, emlékezetükbe idézve: „ugye, hogy a vezető óvó néni is azt mondta a ballagáskor, hogy egy ilyen kis iskolásjelölt már…”

Beszédeiben mindig szóljon a gyerekekhez is! Szőjön a beszédbe rövid mesét vagy személyes történetet, amivel felkelti a kíváncsiságukat. A nemzeti ünnepekhez kapcsolódóan is találhat az óvodáskorú gyermekek szintjén szóló történeteket, ezek megmaradnak az emlékezetükben, így később vissza is utalhat rájuk, alapjukon tovább építgetheti a kicsik történelmi tudását. Ha a beszédben valamilyen aktuális problémáról is akar szólni, a legegyszerűbb, ha szabadjára engedi a képzeletét, és kitalál egy történetet, olyan szereplőkkel és olyan történettel, amellyel a gyerekek azonosulni tudnak, de ami analóg az óvoda életét érintő problémával.

(Ferenczi Bónis Orsolya)

Rendelje meg e-bookunkat amelyben a ballagáshoz talál mintabeszédet!

Kifejezetten az óvodavezetők részére készülő kiadványsorozatunk az ÓvodaVezetési Ismeretek, amelyre az alábbi képre kattintva fizethet elő: