“Az EU egyértelmű álláspontja, hogy a 0-tól az iskoláskorig terjedő kort egységesen kell szemlélni, mind nevelési, mind gondozási, mind oktatási szempontból, ezért a különböző ágazatok együttműködésére is szükség van”, ez alapvető feltétele az eredményességnek.”
5. Javaslatok rendszerszinten az esélyteremtő és hátránykompenzáló hazai óvodai nevelés kiterjesztése érdekében
5.1 Javaslatok
- Az intézmények szakmaisága, hatékonysága és eredményessége szempontjából kritériumok meghatározása.
- A humánerőforrás fejlesztése az eredményesebb munkavégzés érdekében: ellenőrzött, központilag is támogatott képzések, továbbképzések rendszerének kidolgozása.
- Kapcsolatrendszerek tartalmi elemeinek megjelenítése, például a szülő és az intézmény, továbbá a szociális ellátórendszer, valamint az intézményi átmenetben érdekelt partnerek együttműködése.
- Az Óvodai nevelés országos alapprogramja centralizált elveinek és a helyi innovatív nevelés összhangjának megteremtése oly módon, hogy az eddigi fejlesztések eredménye fenntartható legyen (például IPR-programok, Zöld Óvoda, Biztos Kezdet, Ovi-suli stb.).
- A hosszú távú célkitűzések kialakításába, megfogalmazásába javasolt bevonni a tudományos szakmai közösségeket.
- A működtetési költségekben (forrás megteremtésével együtt) jelenjen meg az intézmények egymástól tanulásának támogatása, például a jó gyakorlatok átadása-átvétele.
- A hazai oktatásszerkezet egyenlőtlenségei miatt szükséges lenne bevezetni a differenciált bérezést. A hátrányos helyzetű és/vagy SNI gyermeklétszámnak megfelelően differenciált bérpótlékban kellene részesíteni a bemeneti, a köztes és a kimeneti mérések eredményei alapján az intézmények munkavállalóit.
„Az EU egyértelmű álláspontja, hogy a 0-tól az iskoláskorig terjedő kort egységesen kell szemlélni, mind nevelési, mind gondozási, mind oktatási szempontból, ezért a különböző ágazatok együttműködésére is szükség van”, ez alapvető feltétele az eredményességnek.[1]
- A bölcsődében dolgozó gondozónők képzését ajánlott összeegyeztetni az óvodapedagógusok képzésével, és a dajkákkal együtt BA szintre emelni.
- Eredményesebb átmenet biztosítása szociális munkások bevonásával, az adott településszerkezet (nagyváros, város, falu stb.) figyelembevételével.
- A szakemberek kiválasztására a minőségbiztosítás szempontrendszerének megalkotása.
- Közös kézikönyv elkészítése, mely tartalmazza az egységesített fogalmakat szakmai, szakmaközi feladatok tekintetében.
- A továbbképzések, képzések átalakítása a szakmacsoportnak megfelelő egységes tudás és attitűd kialakítása érdekében.
- A bölcsődei és az óvodai országos alapprogram azonos szemléletének biztosítása a gyermekek életkori sajátosságának és az intézmények eltérő feladatainak figyelembevételével.
- A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartási rendszerének átalakítása. A kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete[2] a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról további finomítása az igazolás és a nyilvántartás vonatkozásában.
5.2 Ágazati együttműködésekre vonatkozó javaslatok
Szakmai együttműködések eljárásrendi kidolgozása
- Az óvoda és az iskola, továbbá a folyamatban részt vevő szereplők (tanító, óvodapedagógus, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógus, utazó gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, óvodapszichológus, óvodavezető, iskolaigazgató, szülők, gyógytestnevelő, különböző terápiás szakemberek stb.) közötti együttműködési megállapodások kötelező dokumentálása.
- Ajánlott az átmeneti szakasz zökkenőmentességét, eredményességét támogató résztvevők munkaközösségbe szervezése.
Ágazati együttműködések kialakításához szükséges konkrét intézkedések
- A nehezen nevelhető és HHH gyermekekkel dolgozó óvodák pedagógusai számára a keresetkiegészítés helyett be kellene vezetni a differenciált kötelező pótlék rendszerét. Kidolgozott minőségi mutatók, főként a hozzáadott érték mérése jelentené a differenciálás alapját.
- A sikeres integráció érdekében biztosítani kell speciális szakemberek rendszeres jelenlétét, például gyógypedagógusét, óvodapszichológusét, fejlesztőpedagógusét, logopédusét, gyógypedagógiai asszisztensét, védőnőét, és több dajka kellene.
5.3 Intézményfenntartók közötti együttműködésekre vonatkozó lehetőségek és kapcsolódó feladatok
- Az együttműködési célok meghatározásánál figyelembe kell venni a gyermekek életkori sajátosságának megfelelő fejlesztés elemeit, továbbá a szülők s nem utolsósorban az intézményekben dolgozók (kiemelten a pedagógusok) igényeit.
- Költséghatékony, ésszerű, és a helyi lakossági igényeket is kielégítő operatív együttműködés szükséges.
- Az önkormányzatok partnersége, tapasztalati tőkéjének, gyakorlati és helyismeretének igénybevétele nélkülözhetetlen.
- Ki kell alakítani a megfelelő kommunikációs csatornákat.
- Az intézmények fenntartói között olyan hálózati együttműködést kell kialakítani, amely az adott településen a fejlesztéshez szükséges kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzájutást elősegíti (utazó gyógypedagógusok, terápiás foglalkozások stb.).
- A korábbinál nagyobb szükség van a szerződésekre, együttműködési megállapodásokra, melyeket az intézményi dokumentumok mellékleteként javasolt a fenntartóval elfogadtatni és közzétenni.
5.4 Továbbfejlesztésre érdemes gondolatok a hazai és nemzetközi kutatásokból, fejlesztésekből
- Elsősorban a szülői együttműködés eredményességét kell biztosítani.
- Ajánlott több közös rendezvény az óvoda és a család kontextusában.
- Attitűdváltás: „hibáztasd az áldozatot” nézőpont helyett az előítéletek felszámolása, stílusváltás.
- A szülői komfortérzet fokozása.
- A szülői együttműködés rendszerelemeinek kidolgozása, kötelező intézményi bevezetéssel (szülők bevonódásának éves terve).
- Pozitív jövőkép állítása a családok elé.
- Elkötelezett partnerkapcsolat kiépítése és fenntartása, a felelősségi körök meghatározásával.
- A nevelési-oktatási közszolgáltatások ellenőrzése.
- Tanácsadói és mentorhálózat kialakítása országos szinten.
- Minősítési szempontok kidolgozása az ellenőrzést végző tanácsadók és mentorok alkalmasságára vonatkozóan.
- A szolgáltató jelleg erősítése.
- Az értő figyelem elsajátítása, alkalmazása a pedagógusok részéről.
- Az óvoda–iskola átmenethez szükséges speciális szakmai-módszertani ismeretek preferálása (hatékony tanulómegismerési technikák, pozitív visszacsatolást, kommunikációt erősítő tréningek stb.).
- Az óvoda- és iskolapedagógusok eltérő nevelési szemléletének változtatása programba rögzített közös koncepcióval.
- Portfólió készítésének beemelése a gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozás tartalmi elemei közé.
- Intézményi mentálhigiénés tervek készítése.
- Egységesített adatközlés kezdeményezése a további kutatások támogatása érdekében.
- A gyermekkor pedagógiai és pszichológiai sajátosságainak megértése, tudatos megismerésre törekvés.
5.5 Javaslatok a szakmai terminológiával kapcsolatban
- Szükséges a hátrányos helyzet, a halmozottan hátrányos helyzet egyértelmű, megkerülhetetlen fogalmi pontosítása mind a családi rendszerek, mind a települési, térségi besorolások tekintetében. Ezeket a pontosításokat, amelyek több ágazatot is érintenek, elérhetővé kell tenni mind az oktatás, mind a szociális szféra, mind az egészségügy részére.
- Az Európai Unióval koherensen kell megalkotni a szegénység, gyermekszegénység mérési sajátosságait, ami a pontos összehasonlítást szolgálja, és egyértelművé teszi a kategóriához tartozást.
- Az ágazatok egymáshoz közelítése a tudás szempontjából is fontos. Az átjárhatóság felértékelődik, a komplex ismeretek elengedhetetlenné válnak. Például az oktatás, nevelés pedagógiai ismerete mellé fontos a legmeghatározóbb módszertani ismeretek beemelése, az alapvető szociológiai kategóriák ismerete, adattáblák tanulmányozása, következtetések megfogalmazása, pszichológiai fogalmak és folyamatok értelmezése. Kapcsolódó gazdasági alapokkal a tudás összetetté válik, és hatékonyabban szolgálhatja az esélyteremtés, hátránykompenzáció egyénre szabott, differenciált lehetőségeinek megteremtését.
- Átfogó kiadvány szükséges, amely a szociális támogatások rendszerét mutatja be, és ismerteti a családok által elérhető támogatásokat. Segít azok magyarázatában, tanácsadási lehetőséget biztosít, minden területen elérhető módon. Propagálja egyben a már meglévő rendszereket: az Egyenlő Bánásmód Hivatal által működtetett tanácsadási formát, az Igazságügyi Hivatalokban elérhető „nép ügyvédje” struktúrát, a Család, Esélyteremtési és Önkéntes Házak megyénként felépített szerkezetét, egyéb civilszervezetek által nyújtott érdekvédelmi, érdek-képviseleti segítségeket. Mindezt úgy, hogy nem a mennyiségi, hanem a működő, minőségi szolgáltatásokat kell a középpontba helyezni.
- Meg kell vizsgálni az óvoda nélküli települések helyzetét, és szükség szerint – akár szülői kérésnek is helyt adva – 8 gyermek esetén az óvoda létrehozását szorgalmazni, ahogy a nemzeti köznevelési törvény előírja. Ezzel a leghátrányosabb helyzetű területek esélyteremtése nő. Az új óvoda létrehozása rövid távon a központi költségvetés nagyobb szerepvállalását igényli, de hosszabb távon jelentősen csökkentené az óvoda nélküli településen élők iskolai kudarcait, és az ebből eredő költségvetési terheket, ahogyan azt a Havas-féle, 2004-es kutatás mutatta.[3]
- Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Dunántúl regionális szintű, kiemelt támogatása szükséges a területen élők hátrányainak csökkentése érdekében. Intézményi szinten megmutatkozó támogatási, fejlesztési program szükséges.
- A roma/cigány nemzeti kisebbséghez tartozó családok számára speciális segítséget kell adni a másnyelvűségből eredő problémák kezeléséhez, az eltérő szokásrendszer és hagyományok megismeréséhez, a többségi társadalom által elvárt közös értékrend átvételéhez. Ez nem az asszimiláció futáraként jelenik meg, hanem az egymás mellett élés kulturális kereteként.[4]
5.6 Javaslat az óvodai férőhelyek bővítésére, az óvodába járás megvalósulására
Rövid távon a központi költségvetés nagyobb szerepvállalása szükséges az óvodák létrehozására és/vagy a férőhelyek bővítésére és/vagy a térítési díj csökkentésére, esetleg ingyenessé tételére. Hosszú távon az anyagi ráfordítás haszna többszörösen megtérülne, mert jelentősen csökkennének az óvoda nélküli településen élők iskolai kudarcai és az ebből eredő költségvetési terhek.[5]
5.7 Javaslatok az egyenlőtlen szolgáltatások kiegyenlítésére
Azokon a településeken, ahol bizonyos ellátások nem hozzáférhetőek, szükség van új szolgáltatások bekapcsolására, megszervezésére a kisgyermekek és szüleik hatékonyabb segítése érdekében.
El kell érni, hogy különösen a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló szolgáltatásoknál új típusú filozófia alakuljon ki, amely a 0–6, kiemelten a 0–4 éves korosztály és szüleik hatékonyabb segítését biztosítja esélyteremtő, esélyegyenlőségi szolgáltatásrendszerrel, szakma- és szektorközi együttműködéssel.[6]
5.8 Javaslat a felelős állampolgárrá nevelés érdekében
Az óvodában és az iskolában őszinte, elfogadó légkör kialakítása s ennek megfelelő szervezeti keret, feltételek és pedagógiai rendszer megteremtése szükséges. Fontos, hogy a gyermekek már óvodai/iskolai életük során, gyermekként döntéseket hozhassanak, és gyakorolhassák a személyes felelősségvállalást. Szociális, érzelmi készségeik alakításával képessé váljanak az egymás iránti nyitottságra, pozitív emberi és közösségi kapcsolatok kialakítására, nyitottak legyenek a világra, a világ komplexitásának felismerésére, kérdések, problémák felvetésére, megoldások keresésére, önálló, tevékeny magatartásra, önálló vélemény kialakítására. Természetes igénnyé váljék számukra az egész életen át tartó tanulás.
[1] Szerző nélkül: Kisgyermekkori nevelés. URL: http://oktataskepzes.tka.hu/pages/content/index.php?page_id=917 (Utolsó letöltés: 2013. május 1.)
[2] 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról i. m. (4. j.)
[3] Havas Gábor: Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek – és az óvoda. In: Iskolakultúra, 2004. 4. szám, 3–16. p.
[4] Darvas-Horváth – Dr. Igaz – Gelányiné – Hujber – Polyhosné – Somhegyi – Tóth i. m. (7. j.) 47–49. p.
[5] Havas i. m. (14. j.) 8. p.
[6] Dr. Bakonyi Anna: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program szabályzatai. 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program szakmai koncepciója. Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2012. /Elektronikusan is elérhető: URL: http://www.educatio.hu/download/tamop_311/kiadvanyok/BIKOP/1Szakmai_koncepcio.pdf (Utolsó letöltés: 2013. május 2.)/
(Óvodai kutatás-fejlesztés az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.-ben, II. rész , Kozsdiné Mészáros Emese, Szent-Gály Viola, Vizy Boróka, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Közoktatási Osztály, Óvodafejlesztési Iroda)
[product id=”344″ sku=””]
