A következő játékos feladatokkal  a gyermekek empatikus készségét és szóbeli kifejező készségét fejleszthetjük.

A beszéd a kommunikációnak pusztán az egyik lehetséges eszköze. Számos esetben a beszéden túli megnyilatkozások hordozzák a lényegi információkat. A „mozdulatsor” és a „mindenki másképp csinálja” nevű játékokon keresztül olyan ötleteket kívánunk bemutatni, amelyek arra szolgálnak, hogy fejlődjön a gyermekek empatikus készsége, továbbá elsajátítsák (megértsék és használják) ezt a jelzésrendszert is.

  • Mozdulatsor (játékleírás)

A csoportszobában a kisgyermekek körben helyezkednek el. A pedagógus bemutat egy egyszerű mozdulatot (például behajlítja az egyik karját). A közvetlenül mellette álló óvodás megismétli az imént látott mozdulatot, majd hozzátesz egy másikat. A következő gyermek bemutatja az eddigi mozdulatokat, majd tovább folytatja a sort. Minden játékosnak meg kell ismételnie az összes mozdulatot, szépen sorban egymás után. Aki eltéveszti valamelyiket, az kiesik a játékból.

gyerekek korben ulnek

  • Mindenki másképp csinálja… (játékleírás)

Az óvodások kezdetben ebben a szituációban is körben helyezkedjenek el, hogy mindenki jól láthassa a másikat. A pedagógus „vezényszavára” a gyermekek egyszeriben változzanak át az utasításoknak megfelelően katonává, pincérré, táncossá, piaci kofává, esetleg bármilyen állattá. Miután mindenki átalakult, hasonlítsuk össze a különféle verziókat.

 

Mondat- és szövegalkotást fejlesztő játékos feladatok

A beszéd legmagasabb szintű egységei a mondatok és maga a szöveg. Amikor mondatokat (szöveget) alkotnak óvodásaink, akkor különféle nyelvi szabályokat alkalmaznak, gyakorolják a mellé- és az alárendelést, valamint a különböző kötőszavak használatát. Az alábbi játékok alkalmazásának köszönhetően egyaránt fejlődik a kisgyermekek kontextusos, valamint elbeszélő beszéde is:

  • Folytasd tovább! (játékleírás)

A játék rendkívül egyszerű, ám nagyon hasznos a szövegalkotás, a szókincsbővítés és a kifejezőkészség fejlesztése szempontjából.A feladat során minden egyes kérdés az arra adott válaszból indul ki.

Például:
– Hol jártál ma?
– Az erdőben.
– Mit csináltál ott?
– Sétáltam.
– Láttál valamilyen állatot?
– Igen, egy vaddisznót.
– Mit csinált?
– Evett éppen.
– Mi mindent falatozott?…

A játékból persze senki sem maradhat ki, ám ügyelni kell arra, hogy a kérdések és a válaszok által a történet a lehető legtovább gombolyítható legyen. Némi turpisságot is csempészhetünk a tevékenységbe, így bármikor leállíthatjuk a képzeletbeli események folyását, és szúrópróbaszerűen kérdéseket intézhetünk a gyerekekhez mi magunk (óvodapedagógusok) vagy a csoporttagok egymáshoz is, az eddig elhangzottak alapján.

  • Rá esett a választásom (játékleírás)

Az adott korosztálynak megfelelő, lehetőleg figyelemfelkeltő tárgyakat helyezzünk el a csoportszobában egy előre kijelölt helyen. Legalább annyit, ahány kisgyermek részt vesz a játékban. Biztosítsunk elegendő időt arra, hogy az óvodások megszemléljék a tárgyakat, és kiválasszák azt, amelyik számukra a legszimpatikusabb. Amikor már mindenki megtalálta azt, amelyikre a szíve vágyott, akkor röviden el kell mesélnie (meg kell indokolnia), hogy miért esett éppen arra a választása. Amennyiben többen választják ugyanazt a tárgyat, úgy meg kell győzniük egymást
arról, hogy miért nekik van arra nagyobb szükségük.

  •  Gondoljunk csak arra… (játékleírás)

A játék során a gyermekeknek arról kell „számot adniuk”, hogy mit tennének akkor, illetve mi történne, mi volna, ha…
– nem járnának óvodába
– nem lenne édesség a világon
– vakáció lenne mindig
– az állatok is tudnának beszélni
A feladat kapcsán persze az óvodások is felvethetnek különféle lehetőségeket és ötleteket.

(Forrás: Óvónők kincsestára)

Hasonló ötletekért, módszertani anyagokért fizessen elő az Óvónők kincsestárára!

Óvónők kincsestára