Ma Magyarországról is megfigyelhető lesz a részleges napfogyatkozás. A nem mindennapi természeti jelenség kapcsán beszélgethetünk a gyerekekkel erről a különleges égitestről, mellyel nap mint nap találkozunk.

Napfogyatkozás olyankor jön létre, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül és árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék területéről figyelhető meg. A Napnak és a Holdnak az égen látható mérete nagyjából egyforma, mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van, ezért kedvező helyzetben a Hold az egész napkorongot eltakarhatja.

Részleges napfogyatkozás akkor látható, amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét takarja el. Teljes napfogyatkozás idején a Hold az egész napkorongot elfedi. Utóbbi sokkal kisebb területről látható.

A mostani teljes napfogyatkozás, a teljesség sávja lakott területektől távol, az Atlanti-óceán vidékén helyezkedik el. A Magyarországhoz legközelebbi szárazföld, ahonnan meg lehet figyelni a teljességet, a Feröer-szigetek. A jelenség Európa teljes területéről megfigyelhető: egyre nyugatabbra haladva egyre nagyobb mértékű részleges fogyatkozás látható.

A napfogyatkozás közel 60 százalékos lesz, ez azt jelenti, hogy a jelenség maximumán a Hold csaknem 2/3-át eltakarja majd a Napnak. A Nap közvetlenül csak speciálisan erre a célra készült szűrőszemüveggel nézhető, súlyos szemkárosodást okozhat a jelenség közvetlen, szabad szemmel való figyelése.

A téma feldolgozásához összegyűjtöttünk néhány találós kérdést, szólást, verset.

Találós kérdések:

– a Napról

  • Ki tud mindennap / lába nélkül felkelni?
  • Mindig süt, és mégsem eszik süteményt?
  •  Szegényt és gazdagot / Egyformán melegít. Mi az?
  •  Koszorús lány kútba néz. Mi az?
  •  Aranyalma csillog-villog / ha ránézek, megvakulok.
  •  Földön látszik, égen jár.
  •  Ő ad fényt és meleget, / mondd meg hamar, mi lehet?
  •  Balta nélkül, csákány nélkül jeget tör.
  •  Ki tér nyugovóra vacsora nélkül?
  •  Reggel vígan süt a tájra / este van a lenyugvása.
  •  Mindig süt, de nem sütőben, / reggel felkel, pont időben.
  •  Ismerek két péket – / de furcsák, / nézzétek! / Az egyik nappal
    süt, / a másik éjjel süt – még sincsen kenyerük! (a Nap és a
    Hold)

– a napsugárról

  • A világgal egyidős, még sincs esztendős.
  •  Úton megyen, nem poros, / vízen megyen, nem csobog, / nádon
    megyen, nem suhog, / eső éri, nem ázik, / ha fagy éri, nem fázik.
    Mi az?

– a napkeltéről:

  •  Cserfa csattan / ezer ágán pattan / ezer ágán, ezer fészek / ezer
    fészek, ezer tojás / mégis egy a székjük. Mi az?

napsutes a fak kozott

Szólások és közmondások a Napról:


  • A Nap sem fog rajta = semmi sem árthat a szépségének.
  •  Azt is irigyli, hogy a Nap az égen van = nagyon irigy.
  •  Fényes, mint a Nap = igen fényes.

Versek a Napról, a napsugárról és annak hatásairól:

  •  Szabó Lőrinc: A szél meg a Nap; Arany Nap
  •  Gyulai Pál: A szél és a Nap
  •  Petőfi Sándor: Mi az a Nap?
  •  Csanádi Imre: Naphívogató
  •  Szalai Borbála: A napocska tükre
  •  Kányádi Sándor: Napsugár-hívogató; Kelj föl Nap
  •  Szilágyi Domokos: Március
  •  Osvát Erzsébet: Hóvirág bimbója; Irigy felhő; Nyújtózik a hóvirág;
    Szivárvány; Égi szalag

(Forrás:  hvg.hu, Fejlődés és fejlesztés az óvodában )

[product id=17166]