Az óvodában nem ismeretlenek az ilyen típusú fogójátékok. A játékok fejlesztő hatásai közül kiemelnénk a társakra való odafigyelés képességének fejlődését (a „foglyok” gyors kiszabadítása).
Mivel ennél a változatnál a szociális kompetencia fejlesztése kerül a középpontba, az értékelésnél is erre helyezzük a legnagyobb hangsúlyt: azokat dicsérjük, akik sokszor szabadították ki társaikat!
Végtelen számú variációs lehetőség áll rendelkezésünkre mind a megfogott gyerekek által felvett testhelyzetek tekintetében, mind a kiszabadítás módjában. Játszhatunk olyan szabállyal, hogy bárki kiválthatja a foglyot, és úgy is, hogy az válthatja ki társát, akit megfognak.
A fejlesztési célnak megfelelően alkalmazhatunk tartásjavító testhelyzeteket a megfogott gyerekeknél:
- „kapu”: terpeszállás tarkóratartással
- „alagút”: fekvőtámasz magasra tolt csípővel (talajra vagy eszközökre támaszkodva)
- „kisasztal”: hátsó fekvőtámasz, hajlított térddel
- „háztető”: törökülés, nyújtózás magastartásban, ujjakat összekulcsolva
- állás vagy törökülés a bordásfal előtt, hátsó rézsútos mélytartásban bordásfalfogással, kiemelt mellkassal
A kiváltós fogókat a kiváltás módja szerint is csoportosíthatjuk. A teljesség igénye nélkül néhány példa a kiváltási módok szerint csoportosítva:
KIVÁLTÁS MOZGÁSSAL |
A megfogott gyerekeknek valamilyen testhelyzetet kell felvenniük, a kiszabadítók pedig különböző mozdulatsorokkal, mozgásformákkal válthatják ki őket. Példák a különböző mozgásformákra:
Mikor már sokféle kiváltási módot ismernek gyermekeink, játszhatunk úgy is, hogy rájuk bízzuk, milyen helyzetet vesznek fel megfogás után. A kiváltó pedig csak az adott testhelyzethez tartozó kiváltási móddal szabadíthatja fel társát. |
KIVÁLTÁS EGYÜTTMOZGÁSSAL |
A megfogott gyermek a terem kijelölt részében elkezdi végezni a megadott mozgást. Akkor szabadulhat ki, ha társa odamenvén együtt végzi vele a mozgássort megadott ideig vagy ismétlésszámmal.Példák a különböző mozgásformákra:
|
( Forrás: Testnevelés, testmozgás)
[product id=”17168″]