Hogy hogyan hat a játék az egyénre? Egy egészséges mikrokörnyezetben a kisbabát gyakorlatilag megszületésétől fogva körülveszi a szoros testkontaktust igénylő játék. Ringatók, tapsoltatók, cirógatók, ujjasdik, láblógázók, lovagoltatók, táncoltatók segítségével az óvodai beilleszkedés is zökkenőmentessé válik.
Az érzelmi nevelésen túl e játékok segítségével tanulja meg a gyermek, hogy hol vannak testének határai, és arra is rájön, hogyan tudja mozgását befolyásolni, koordinálni.
Ha a dal, a játék, a mozgás összefonódik, nagy segítséget jelent a gyermek anyanyelvi kultúrájának alakításában.
Elismert e játékok komplex esztétikai nevelő hatása is. A gyermek alkotó-, alakítókészségének kibontására lehetőség nyílik a nyelvben, a dalban, a játékos kifejezésekben és a táncos mozgásban.
Ezáltal megismerkedik az újraalkotás örömével is.
A gyermek értelmi képességeinek sokoldalú fejlesztését is segítik e játékok. A részletek rögzítése a megfigyelőképességet és a mechanikus emlékezetet sajátos módon fejleszti. Ezzel egyidejűleg az elemző-, a rendszerezőképesség és a gondolati emlékezés is fejlődik.
Az erkölcsi nevelőerő a közösségi érzés kifejlesztésében a közös játékkal jelentkezik. A gyermekek az egyszerre való mozgásban az egymáshoz való igazodásra, együttműködésre kényszerülnek. Ugyanakkor ezek a játékok lehetőséget adnak az egyéniség kibontakoztatására, hiszen mindenki megkaphatja az önálló szereplés lehetőségét is. E játékok közben alakul önértékelésük, rájönnek, hogy miben ügyesek, miben kevésbé azok.
Ezekben a játékokban a mozgás bonyolultsága megfelel a gyermek életkori sajátosságainak. Észrevétlenül fejlesztik a fizikai képességeket, az izomzatot, a szívet, a légzőszerveket, valamint a mozgáskultúrát.
Figyelem! Óvodai nevelésünk kiemelt feladata a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók preventív fejlesztése. Csak az énekes játékokat tekintve a következő pszichikus funkciókat
fejlesztjük:
➤ Auditív percepció – halk–hangos, magas–mély, puha hangzás – érces hangzás…
➤ Vizuális és auditív inger összekapcsolása, lemozgása
➤ Beszédkészség fejlesztése – jó artikulálás, pontos szövegkiejtés, helyes beszédlégzés
➤ Ritmuskészség fejlesztése
➤ Orientációs készség fejlesztése – arc, tekintet az óvónő felé
➤ Keresztcsatornák fejlesztése – szem-kéz koordináció, szemfixáció
➤ Testsémafejlesztés – taps a különböző testrészeken, oldaliság-fejlesztés, a test személyzónájának fejlesztése
➤ Térészlelés fejlesztése – mások lépéseinek szemmel követése
➤ Alaklátás, formaállandóság
➤ Finommotorika – kézfogások, érintések
➤ Térpercepció – helykeresés
➤ Mozgásfejlesztés – egyensúlygyakorlatok, testfordulatok felugrással
➤ Személyi zónák alakítása – függőleges zóna, testrészek ismeretének begyakorlása
➤ Kommunikációs képesség fejlesztése – szövegértelmezés, szimmetrikus játékok
A hagyományos népi gyermekjátékok túlnyomó többsége sajátos, komplex jelenség: ritmus, dallam, mozdulat és cselekmény, illetve a mondókák esetében bizonyos funkció együttes megjelenése.
Minden jó játék valamiképpen az életre készít fel. A gyermek azt hiszi, hogy csak játszik, de mi már tudjuk „mire megy ki a játék”! Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű, tevékeny ember váljék belőle, s hogy gyermekeinknek ne csak beszélt anyanyelve legyen, hanem zenei és mozgásbeli is.
[products ids=”348″]
