A megalázó, rossz bánásmód soha nem lehet válasz – az alapvető jogok biztosa a kaskanytúi óvodában történt „fegyelmezésről” és az ilyen helyzetek megelőzéséről
Nem kisebb hibát, hanem jogsértést követett el az az óvónő, aki egy fegyelmezetlen gyermek kezét összekötözte, így reagálva az óvodás agresszivitására. Ezt állapította meg Székely László ombudsman, aki szerint az óvónő visszás válaszát kiváltó helyzet kialakulása eleve megelőzhető lett volna akkor, ha az óvoda még időben kezdeményezte, javasolta volna a gyermek szakértői vizsgálatát. Így már korábban lehetőség lett volna arra, hogy a magatartási problémás gyermek megfelelő pedagógia ellátást, támogatást és segítséget kapjon.
Az alapvető jogok biztosa sajtóhírekből értesült arról, hogy Kaskantyú község óvodájában az óvónő megkötözte az egyik fegyelmezetlen gyermek kezét. Az ombudsman hivatalból vizsgálatot indított, megkereste az óvoda vezetőjét, az önkormányzatot és az ügyben nyomozást folytató rendőrséget. Az ombudsmani jelentés kiadását késleltette, hogy a biztos megkeresésére több érintett szerv vagy hiányos, vagy el nem fogadható tartalmú választ küldött.
A vizsgálat feltárta, hogy az óvoda a gyermek esetében kettős problémával szembesült: egyrészt kezelnie kellett az óvodai együttélés szabályait átlépő és a többieket zavaró, bántó gyermek magatartását, másrészt pedig valamennyi gyermek számára meg kell teremtenie a biztonságos óvodai nevelés feltételeit. E problémák „kezelésére” döntött úgy az óvónő, hogy az étkezést közvetlenül megelőzően, fegyelmezési eszközként a gyermek két kezét összeköti.
Székely László ombudsman jelentésében felhívta a figyelmet, hogy az emberi méltósághoz való jog a köznevelés intézményeiben is minden gyermeket, életkorra tekintet nélkül megillető alapjog. Ennek alapján tilos a gyermekek testi és lelki bántalmazása, megalázó büntetése. Egy kiszolgáltatott helyzetben lévő kisgyermek mindig többletvédelmet igényel, egy óvodapedagógusnak, azaz szakképzett szakembernek mindenkor felkészültnek kell lennie a gyermekek közötti konfliktusok gyors, szakszerű kezelésére. Egy ilyen helyzet soha, még egy agresszív magatartású gyermek esetében sem indokolhat „nevelési célzatú”, megalázó bánásmódot jelentő intézkedést.
A jelentés rögzíti, hogy a gyermek két kezének összekötése megalázó bánásmódnak minősült, hiszen alkalmas volt arra, hogy őt a többi gyermek előtt megszégyenítse. Nem lehet indok erre, hogy ezzel az óvónő a gyermek társait a további bántástól kívánta megóvni. Az sem magyarázat, hogy a gyermek ki tudta volna szabadítani a kezét, és hogy az eljárás testi fájdalmat nem okozott. A biztos összességében megállapította, hogy a fegyelmezőnek szánt intézkedés nem egyszerű kisebb nevelési hiba, vagy kisebb mulasztás: alkalmas arra, hogy sértse az érintett gyermekek emberi méltósághoz való jogát.
Jelentésében az ombudsman ismételten nyomatékosította, hogy az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek speciális igényeinek figyelembevétele a köznevelés alapfeladatai közé tartozik. A különleges bánásmód keretében biztosítani kell a gyermek számára állapotának megfelelő pedagógiai ellátást attól kezdve, hogy jogosultságát a szakértői vélemény megállapította. A biztos kiemelte, hogy a szakértői vizsgálat főszabályként a szülő kérelmére, illetve a szülő egyetértésével indulhat. Amennyiben az óvoda megítélése szerint a gyermek szakértői vizsgálata szükséges, akkor azt az indok közlésével javasolja a szülőnek. A szülői egyetértésének hiányában ugyanakkor az óvoda köteles a járási hivatal eljárásának megindítását kérni a gyermek szakértői vizsgálatának elrendelése érdekében.
A kaskantyúi esetben az óvónő csak szóban jelezte az édesanyának, hogy szükségesnek tartja a gyermek vizsgálatát, de erre vonatkozó irat a dokumentumok között nem szerepelt. A dokumentáció hiányosságainak egy részét az óvodai szaktanácsadó is jelezte az intézménynek. A biztos szerint az óvoda nem a gyermekek legjobb érdekének megfelelő eljárást választotta és nem tett eleget a kötelezettségének, amikor nem kérte az eljárás megindítását. E mulasztás ugyanis késleltethette, hogy a gyermek jogosult legyen az állapotának megfelelő óvodai szolgáltatásra, és figyelmen kívül hagyta az óvodai csoportba járó gyermekek zavartalan fejlődésének követelményét is.
Az ombudsman felhívta az óvoda vezetőjének figyelmét, hogy a jövőben a nevelési eszközök kiválasztása és alkalmazása során is maradéktalanul biztosítsa a felügyelete alá tartozó óvodás gyermekek emberi méltóságához fűződő jogait. Kezdeményezte azt is, hogy az óvoda a jogszabályok által meghatározott eljárásrend szerint járjon el minden esetben, amikor felmerül az oda járó gyermekek szakértői bizottsági vizsgálatának szükségessége.
A teljes jelentés a www.ajbh.hu oldalon olvasható.
