A cikk első részében megismerhettük a bábtörténetet és sok területet mutattunk be, amelyre hatással lehet és van, ha a gyerekeket bábozással is fejlesztjük. A cikk folytatása következik.
(A bábozás) Segít a rendszerzésben, a logikai gondolkodásban: A bábjáték az a varázslatos eszköz, amellyel a gyermek a már meglévő ismereteit rendszerezni tudja, összehasonlításokra, megkülönböztetésekre, csoportosításokra, következtetésekre, általánosításokra, sőt, ítéletalkotásra lesz képes.
Amellett, hogy önfeledten játszik, észrevétlenül rendezi a külvilágból szerzett ismeretanyagot, s gyakorolja a logikus gondolkodást. Segíti az ismeretszerzést: A bábjátékon keresztül emberi karaktereket ismerhetnek meg a gyermekek, minek nyomán megismerik a hozzájuk tartozó fogalmak jelentését is, a ravasz rókát, a védtelen, ugyanakkor jólelkű nyuszit, és az erős, ám igazságos, jóindulatú medvét. Az emberi személyiségjegyek egész palettája ismerhető meg a mesés bábozás segítségével. A gyermekre különösen jellemző az élménygondolkodás. Egy-egy elvont fogalmat – mint pl. becsület, bátorság – a bábjáték jobban közvetít élményeken keresztül, mint bármilyen nevelési célzatú tanítás. Erkölcsi értéket közvetít: Érzelmek irányítják akaratunkat, tetteinket, érzelmek által ébrednek fel bennünk az erkölcsi normák. Általában az érzelmeken keresztül ismerjük fel a jót, a rosszat. Az érzelmek kivetítését, azok reakcióját biztosítják a jó bábdarabok. Elfojtásokat, vágyakat, indulatokat lehet rajtuk keresztül kiélni, erősnek, hatalmasnak, csodálatosnak, hősnek lehet lenni, büntetni és jutalmazni lehet. S mindezt úgy, hogy a valóságban nincsenek következményei. A negatív indulatok levezetődnek, feloldás, megtisztulás jön létre. Azután pozitív indítékokat és probléma-megoldási lehetőségeket nyújthatunk a gyermekeknek a bábjátékon keresztül. Problémákat tár fel: kiemelkedő pszichés értékkel bír, ha a gyermeknek lehetőséget adunk arra, hogy a bábfigura bőrébe bújva adja tudtára környezetének az őt foglalkoztató, netán szorongást okozó gondolatait. Ha a csemete a báb alakja mögé bújva mondhatja el érzéseit, gondolatait, sokkal könnyebben megnyílik. A bábozás segítségével így már csírájában sikerül feltérképezni és megoldani a belső konfliktust okozó helyzetet, a verbálisan nehezen megfogalmazható problémákat, érzéseket.
Használhatjuk az érzelmi-érzéki defektusok kiegyensúlyozására, a környezeti sérülések (pl. az iskola- és a családtraumák) feloldására. Továbbá a mese iránti érdeklődés segíti a fantázia fejlődését. Kiemelten fontos ez az ingerszegény környezetben élő gyermekeknél, hiszen a szegényesebb képzeletviláguk megrekedt állapotán lehet jelentős javulást elérni.
Összegezve a fentieket elmondhatjuk, hogy a bábjáték – amellett hogy a szórakozás és szórakoztatás eszköze – egyben olyan művészeti ág, amely az ember földi léte óta jelen van mindennapjainkban is. A színházi előadások művészi produkcióin kívül a gyermeknevelés és oktatás intézményeiben is megjelenik, s remélhetőleg a családi életből sem marad ki. Művelik gyerekek és felnőttek egyaránt.
A bábjáték hatása a fogyatékossággal élő gyermekek világában
A bábjáték nemcsak a gyermek szórakoztatására használható fel, hanem eszköz a játék-diagnosztikában és a pszichoterápiában, de nemcsak e két szakterületeken alkalmazzák, hanem a pedagógiában, a beszédterápia és a gyógypedagógia területén is.
A bábjáték nemcsak az ép gyermekeknek ad különleges élményt, hanem a fogyatékossággal élő gyermekeknek is. Továbbá alkalmas a speciális nevelési szükségletű gyermekek fejlesztésére, nevelésére, ezáltal a gyógypedagógia egyik hatékony módszere a bábjáték. A játszó mozdulatok megfigyeléséből megismerhessük a gyermeket, vagyis képet tudunk alkotni az általános mozgásfejlődéséről, a beszéd- és cselekvésbátorságáról, az egész viselkedéséről, a játszó tevékenységének, fogalomgazdagságának és fantáziájának minőségi fokáról, vagyis az egész gyermek értelmi, érzelmi, akarati életéről, sőt, tudatalatti állapotáról, hiszen a gyermek játékában önkéntelenül megjeleníti, kivetíti szorongásait, problémáit is.
A bábjáték felhasználása terápiás célra
Bábjátékos mozgásterápia a gyógypedagógiában
A fogyatékkal élő gyermek mozgása sokszor eltér az épen fejlődött gyermek mozgásától. A bábu ezen a téren is alkalmas eszköz a gyermek finom mozgásának fejlesztésére és a vele való játszás elárulja a manuális ügyesség színvonalát. A bábjáték segíti a mozgások összerendezését, a hiányzó feltételes reflexek kifejlesztését, az ujjmozgások lazító gyakorlását, a mozgások játékos utánzását, végül a célszerű összetett, hasznos mozgás kialakítását. A kézmozgások fokozatos kiépítésével és a finom, lazító ujjmozgások begyakorlásával a kezet és az ujjakat alkalmas eszközzé fejleszti.
Beszédhiba javítása
A közismert beszédhibák közül legnehezebben javítható a dadogás. Mivel a beszédhiba leggyakrabban szorongásból ered, a terápia során ezt szükséges feloldani. Ehhez a bábozás elsődleges eszköz lehet, hiszen a félszeg, gátlásos gyermek a bábu álarca mögé tud rejtőzni, szorongását a bábura hárítja át, és álarcba öltözve, vagyis a saját izgalmát levetkőzve jut szerephez, produkálhatja magát, sőt, kifejezheti lelki sérülését, rossz élményét, izgalmát, konfliktusait. Megfigyelhetjük, hogy a bábozó gyermek a legtöbb esetben nem is ejt hibát beszédében a bábjáték alatt, hiszen más emberként, egy szerepben lép fel, előző, szorongó önmagáról elfeledkezik.
A bábozás lélekgyógyító ereje
A magatartászavaros gyermekeket, főleg akik minden közeledést visszautasítanak (pl.: játékhoz nem nyúlnak, kérdésekre nem válaszolnak) és a pszichológus számára vizsgálhatatlanok, bábuval néhány perc alatt fel lehet oldani. A bátortalanság, gátoltság, szorongás egyszerű eseteiben a kezünkbe vett bábuval szintén jó eredményeket érhetünk el. Mivel a bábuval a gyermek önfeledten játszik, ez a körülmény kiválóan alkalmas arra, hogy rövid idő alatt természetes aktivitása közben figyeljük meg arcjátékát, mozgását, kézügyességét, beszédének formai és tartalmi részét, fantáziáját, intelligenciáját. Ha mi is bekapcsolódunk a játékba, vagy társakkal játszik együtt, megfigyelhetjük általános közösségi magatartását, együttműködési készségét, szociális magatartását. A bábterápia hasznos módszer az agresszió mértékének megállapításában és annak oldásában, a nagyfeszültségű indulatok levezetésében, a frusztráció csökkentésében. Jól használható a bábterápia a kisgyermekek fiziológiás félelme egyedül maradástól, a sötétségtől, tárgytalan félelem, megijedéstől, rémisztgetésből származó félelem oldására. A bábozás a lelkileg otthontalan, elmagányosodott, sehova nem tartozó gyermekek számára érzelmi támasznyújtás, a szereplés és a társulat számukra erőforrás.
Forrás: http://www.babu.hu
