A mai, nyugati embernek túl sok cucca van. Túl sok olyan cucca, amire valójában nincs is szüksége, igazából nem használja ki őket. Sőt, merem azt állítani, hogy nélkülük ugyanolyan boldog lenne, mint velük. Vagy még inkább…
Ugyanez igaz a gyerekekre is. Csordultig vannak a gyerekszobák ilyen-olyan minőségű játékokkal, sőt, már a teljes lakást és keretet is elborítják a játékok, mert már nem férnek el a gyerekszoba polcain.
Már rég rájöttem arra, hogy ha kevesebb dolog van a gyerekek szeme előtt, akkor sokkal jobban bele tudnak mélyedni a játékba. Egyszerűen nem izgatja őket a sok tárgy, nem motoszkál bennük, hogy még ezzel is, meg ezzel is meg ezzel is játszani akarnak.
Sokkal nyugodtabb és elmélyültebb a játék, ha kevés dolog van körülöttük. Kim John Payne zseniális könyve, az Egyszerűbb gyerekkor részletesen ír erről, mindenkinek szívből ajánlom elolvasni.
Még a könyv elolvasása előtt, évekkel ezelőtt bevezettem azt, hogy a játékok nagy-nagy részét elpakoltam a padlásra, és néha, vetésforgó-szerűen beviszem a szobájukba a régen látott játékokat és költöztetem föl a padlásra a már meguntakat. Nekünk nagyon bevált ez a módszer az egyszerűsítés mellett azért is, mert az esti elpakoláskor is kevesebb holmit kellett a helyükre tenniük a fiúknak.
A cikk ITT folytatódik
Forrás: http://www.csupaszivmagazin.hu/kolcson-maci-visszajar/
