Sokan nem ismerik a bábok hatalmát, pedig a bábok kettő az egyben játékok, egyszerre plüssök, babák, és ugyanakkor kézre húzható, személytelen (nem a gyermek beszél, hanem a báb) figurák is, amelyeket a gyermek vagy a felnőtt szólaltathat meg.
Manapság már egyre felkapottabb lett a „bábterápia”, léteznek úgynevezett bábterapeuták is.
Sok mindent azonban mi is megoldhatunk az óvodában, iskolában, vagy akár otthon is.
A csecsemők és kisgyermekek számára a báb egy élőlény. „Neki” külön személyisége van, tulajdonságai, amelyek sok esetben megegyezhetnek a gyermekével, ezért a gyermek úgy bánik vele, mint egy valamilyen ténylegesen élő figurával. A gyermekek általában bele is élik magukat a báb szerepébe, ugyanakkor megmarad a saját énképük. A báb sosem lesz a vetélytársuk.
Egy csecsemő, kisgyermek nem tudja kifejezni magát, fél, vagy nem tudja elmondani, hogy mi bántja, mitől fél, szorong. Amint azt minden óvodapedagógus tudja a tanulmányai révén, és amit alkalmaz a gyakorlatban is, az az, hogy a gyermeknek a játék önkifejező forma. Szerepjátékokban játszák el a félelmeiket, szorongásaikat és a pozitív érzelmeket is.
Szorongásoldás
A bábozás során a gyermek vagy a felnőtt maga ruházhatja fel különleges képességekkel a bábot. Ha a pedagógus vagy szülő egy természetfeletti vagy csak egy „egyszerű” alak személyében gyógyító meséket báboz el a gyermeknek, sokkal közelebb férkőzhetnek a gyermekhez, mint mi magunk, akiktől néha napján akár tarthat is a gyermek. A báb megtehet olyan dolgokat is, amelyeket a gyermek nem. A kisgyermek a bábjáték közben kivetíti félelmeit, szorongását, feszültségét. A bábozás által a gyermek levezetheti agresszivitását, hiperaktivitását is.
A Kézműves Szalonban minden helyzethez megtalálhatók a tökéletes bábok. Vannak manóink, amelyeket bármilyen képességgel fel lehet ruházni, de vannak egy-egy témakört felölelő bábjaink is, például évszaktündéreink, akik már magukban hordozzák az adott évszak hangulatát, szempontjait. Vannak kimondottan pozitív és negatív érzéseket keltő bábjaink (hétfejű sárkány, jó vagy gonosz tündér).
A bábozáshoz nyugodt környezetre van szükség. Ha az óvónő bábjátékot ad elő, vagy csak egy bábbal tart foglalkozást, akkor egy meghitt, csendes zug szükséges, ahol a gyermekek egy hevesebb játék után lenyugodhatnak, megpihenhetnek. Ha azonban a gyermek bábozik, az általában együtt jár a színházi előadás izgatottságával, élményével.
A nagy közönség előtt nem szívesen szereplő, lámpalázas gyermekekre nagyon pozitív hatással lehet a bábozás, hiszen ez a játék egy paraván mögött zajlik, így nem kell kiállniuk sok ember elé, viszont kiélhetik a szereplésvágyukat, és az előadásuk után ők is büszkén hajoltatják meg a visszatapsolt bábjaikat. Egy kisgyermek életében fontos a közönségsiker élménye is.
Nézzük, mi is történik egy bábjáték alatt, ha mi, felnőttek bábozunk a gyerekeknek, illetve ha a gyerekek:
– fejlődik a szókincsük, beszédkészségük,
– fejleszti a fantáziájukat,
– fejleszti a kreativitásukat,
– fejleszti az önértékelésüket,
– fejleszti a problémamegoldó képességüket,
– fejleszti a gondolkodásukat,
– viselkedési mintákat, erkölcsi értékeket közvetít,
Mindenben hatalmas segítőtársai a gyermeknek a játék és a mese, valamint a kettőnek az összekapcsolása: a báb.
Játék a bábokkal az óvodában
Meseírás: maguk a gyermekek is írhatnak mesét a bábokkal, de akár mi is meghatározhatjuk, kik a mesénk báb főszereplői, elkezdhetjük a mesét, a gyermekek pedig folytathatják.
A leghíresebb mesékhez készítette el a szalon a bábokat, például a rókát, farkast, malacot, bárányt, királyi családot, hétfejű sárkányt stb.
Emellett a háziállatok és a vadon élő állatok témakörből is válogathatnak a vásárlók, hiszen hazavihetik a baromfiudvar lakóit, a gyermekek megismerkedhetnek a borzzal, a méhecskével, a szentjánosbogárral és a kukaccal is báb formájában. Kezükre felhúzva utánozhatják az állatok mozgását is.
Kiválaszthatunk egy gyermekrajzot is, amely köré felépíthetjük a bábjátékunkat.
Ének-foglalkozásnál
Egy-egy mondókánál kiválóan lehet érzékeltetni a ritmust egy hangszeres bábbal (pl. a cintányéros bohóc báb), de akár egy versben, énekben, mondókában szereplő állatbáb is megszínesítheti a foglalkozásunkat. Ha például a bábot a magasba emeljük, akkor a dalban azt a részt magasabban kell énekelni, ha a bábot leengedjük, akkor mélyebben, így éreztetni lehet a magas-mély, halk-hangos különbségeket.
Ha a bábokat odaadjuk a gyerekeknek foglalkozás alatt, még színesebb és izgalmas foglalkozásban lesz részük. Ha például az „Én elmentem a vásárba” című dalt énekeljük, és odaadjuk egy gyermeknek a tyúk bábot, akkor megkérhetjük, hogy amikor a tyúknál tartunk a dalban, csak ő énekeljen, így sokkal szívesebben fogja nekünk ezt megtenni. Ez még a leglámpalázasabb gyermekekre is igaz, hiszen nem ők maguk énekelnek, hanem a báb. Akár el is változtathatják a hangunkat, és megkérhetjük őket, hogy a báb magasabban vagy mélyebben énekeljen.
Ha egy báb jót cselekszik, jószívűen, példaértékűen viselkedik egy-egy játék alkalmával, akkor pozitív viselkedés mintákat közvetíthetünk a gyermek felé.
A gyermek különböző személyiségeket ismerhet meg a bábok révén, például a vakmerő katonát, a félénk királylányt, az erős lovagot, a gonosz sárkányt, a ravasz rókát, a bölcs baglyot stb.
Bábok segítségével bemutathatjuk a különböző foglalkozásokat, szakmákat, mesterségeket. A gyermekek viccesnek fogják találni a rabló bábot, azonban könnyebben lehet szemléltetni, hogy ő egy negatív figura, ha éppen ellopja a szakács fakanalát, aki így nem tudja megfőzni a gyermekek ebédjét, viszont jön a bátor és mindre elszánt, ügyes rendőr, aki elfogja a rablót.
Mindehhez az összes szereplő megtalálható A Kézműves Szalonban, de még ennél is szélesebb kínálattal rendelkeznek.
Kétnyelvű óvodákban nagy segítség lehet a pedagógusnak, a gyermekeket pedig magával ragadhatja, ha a pedagógus beszél az anyanyelven, míg a báb az idegennyelven.
A hittan ma már mindennapos az óvodákban. A legtöbb óvodában folyik játékos hittanoktatás külön foglalkozásként. Ezekre az alkalmakra speciális, a valláshoz kapcsolódó bábokat is készített a cég, például Orsolya nővért vagy András atyát. Ezeken a külön foglalkozásokon is ugyanúgy fel lehet használni a bábozás örömét, mint akármelyik más óvodai foglalkozáson (mint például Karácsony témakörnél).
Játék a bábokkal otthon
Ugye sokszor csodálkoznak rajta, hogy az óvodában mintha nem is a saját gyermeküket látnák, gyermekük mindig elpakol maga után, bezzeg otthon! Lépni sem lehet a szobájában a kisautóktól! Ha mi szülők kérjük meg a gyermeket, hogy pakoljon el maga után, nem biztos, hogy meg fogja tenni. Ha azonban a manóbábját szólaltatjuk meg, elég nagy a valószínűsége annak, hogy 15 percen belül helyére kerül minden.
Már néhány hónapos kortól, amikor a kisgyermek figyel a környezetére, érdemes valami aranyos állattal, például cicával, nyuszival játszani, vagy egy még színesebb figurával, mondjuk a kakassal. Ajánljuk azonban a cintányéros bohócot is, ami nem csak színes, hanem hangja is van, és mozog a keze, lába, feje. Így tesztelni lehet a csecsemő hallását, látását, figyelmét. Figyelni kell azonban, hogy a bábon nem lehet gomb, bajusz vagy más varrott vagy ragasztott kiegészítő, hiszen a legkisebbek még könnyen lenyelhetik. A filc sem ajánlott, mert a nyáltól kioldódik a színe. Az érdekesebb, szebb bábok tehát a szülő kezébe valók, az egyszerűbbek pedig a gyerekébe.
A báb mozgásfejlesztéskor is hasznos játék, ha éppen a babánk nem szeretné felemelni a fejét, nem akarja, nem tudja kinyomni magát. Ha ilyenkor elővesszük a bábunkat, és a feje felett kezdünk el vele játszani, akkor a babák jellemzően elkezdik emelgetni a fejüket, mert kíváncsiak arra, hogy mi mit is csinálunk. Ezenfelül egy bábbal lehet énekelgetni, mondókázni.
Ha a szülők egy-egy éneklés közben a bábbal érzékeltetik az egyenletes ritmust, fejlesztik a gyermek ritmusérzékét, a gyermeket pedig magával fogja ragadni a báb mozgása, tapsolása, lépegetése, és akár utánozni is fogja, vagy elkezd tapsolni.
Ha a csecsemőkort elhagytuk, és gyermekünk már odafigyel ránk, mesét is mondhatunk, nem csak énekelhetünk. Sajnos ekkor jön azonban a dackorszak is. Erre is van egy jó megoldás: manócska báb (fiú és lány változatban is), aki esténként mesét szokott mondani, ezért tekintélyt és szeretetet vív ki a gyerekeknél. Olyan esetekben, amikor valami nézeteltérés van a gyerek és a szülő között (például hideg van és melegen kell öltözni, vagy esetleg el kell rakni a játékokat), akkor elő kell venni a bábot, és megkérdezni tőle, mi a véleménye a vitatott kérdésről. Ő mindig tudja a helyes választ, és a gyerekek hallgatni is szoktak rá. Gyakorló anyukák visszajelzéseiből is kiderül, hogy a dolog működik.
A gyermekek a játékkal fejezik ki önmagukat, ezért rabul ejtheti őket, ha a maci is éppen eszik, fogat mos, elpakol, rajzol.
A legfontosabb tanács:
A bábozás egy játék, egy társasjáték, és csak akkor jó, ha mi is ÉLVEZZÜK! Engedjük el magunkat, legyünk újra gyerekek, bohóckodjunk. Ez elég jól hangzik, mégis, úgy gondoljuk, mindennél fontosabb, hogy a gyerekünkkel játsszunk!
A báb TÁRSAS játék, a gyerek sose fog egyedül játszani vele. Sőt, még a társaival sem, ha mi, szülők, pedagógusok nem tanítjuk meg, hogyan kell.
A cikket írta: Klemm Dorottya
A bábok megtalálhatók itt: Kézműves Szalon www.kezmuvesszalon.hu és itt: https://www.facebook.com/kezmuves.szalon/
