A beszélgetés meghatározó része az emberi életnek, s különösen fontos szerepe van a szocializáció folyamatában. Napjainkban azonban a szülők egy része kevésbé tulajdonít jelentőséget a szemtől szembeni, közvetlen interakcióban történő kommunikációnak, s ha igen, akkor is gyakran előfordul, hogy a szülő kérdéseket még megfogalmaz ugyan gyermeke számára, de a választ már nem minden esetben várja meg, hallgatja végig türelmesen.
Az otthoni beszélgetés sok gyermek számára a televízió előtti szótlanságban vagy pár mondatos kommunikációban zajlik, illetve kimerül szituációhoz kötötten szükségleteik egyszerű megfogalmazásában, s nem kínál lehetőséget élményeik, érzelmeik, gondolataik kontextusos beszédmódban való kifejezésére. Emiatt aztán az intézményes nevelés keretei között a beszélgetés – mint a nyelvi-kommunikációs nevelésben használt pedagógiai módszer – szerepe felértékelődik.
Az óvodai nevelés során a módszer alkalmazására többféle módon nyílik lehetőség. Az egyik leggyakoribb jelenség, amikor a beszélgetés spontán helyzetben alakul ki, erre a nap bármely szakában lehetőség adódik, ezeknek az alkalmaknak a kezdeményezője leggyakrabban a gyermek, akit a beszélgetésre természetes közlésigénye motivál. A gyermek által kezdeményezett beszélgetés során az egyik legfontosabb szabály, hogy hallgassuk végig a gyermeket. A gyermek mondanivalója iránti érdeklődését az óvodapedagógus egyrészt kifejezheti nonverbális kommunikációjával (Például tekintetkontaktus, orientáció, testtartás), másrészt pedig a gyermek közléséhez igazodó kérdések megfogalmazásával. Ebben az esetben a lehetséges kommunikációs helyzetek közül a gyermek számára legfejlesztőbb az, ha az „óvodapedagógus – egy gyermek” forma valósul meg.
A beszélgetés mint módszer alkalmazásának másik lehetséges módja tervezett. Az óvodapedagógus által tervezett beszélgetés egyik sokak által ismert formája pedig a Freinet-technikákból ismert beszélgető-kör, amely leggyakrabban a nap első közös tevékenységént jelenik meg. A beszélgető-kör jó alkalmat biztosít a gyermekek számára a velük megtörtént események megbeszélésére, egy-egy tevékenység közös szervezésére, előkészítésére, heti, napi tevékenységek együttes kialakítására, megtervezésére. A beszélgető-kör lehetőséget nyújt az érvek mentén történő kommunikáció sajátosságainak megtapasztalására is, a gyermekek fokozatosan megtanulnak a tényekre koncentrálni, mások érveit elfogadni, rugalmasan gondolkodni. A beszélgető-kör nemcsak az óvodapedagógus–gyermekcsoport, hanem a gyermek–gyermekcsoport közötti párbeszéd kialakítására, illetve szabályainak gyakorlására is lehetőséget biztosít. Ez a forma nemcsak egy-egy nap vagy tevékenység kezdetén, hanem annak lezárásaként is alkalmazható, ekkor az elvégzett feladatok bemutatására, megbeszélésére, valamint a munka során szerzett élmények elmesélésére kerülhet sor.
A módszer alkalmazásának egy harmadik lehetséges módja a csoportos szabad beszélgetés, azaz társalgás, amelynek gyakorlatát az óvodapedagógus tudatosan beszédfejlesztő céllal leginkább a játéktevékenység során alkalmazhatja úgy, hogy vagy ötletet ad a játék kezdeményezésére, vagy egy-egy természetesen kínálkozó alkalmat megragadva játszótársként maga is bekapcsolódik a csoport játékába. E tevékenység során a pedagógus arra épít, hogy az óvodás korú gyermek felnőttekhez kötődő érzelmi meghatározottsága erősebb, mint kortársaihoz való viszonya, a felnőttel szívesebben kommunikál, keresi a felnőtt társaságát. Éppen ezért az ilyen kommunikációs helyzetekben a felnőtt beszédkezdeményezése hatásosan aktivizálja a gyermek szókincsét, és változatos nyelvi kifejezési eszközök használatára inspirálja.
Szerző: dr. Katona Krisztina
Következő cikkünkben arra is kitérünk, pontosan milyen játékokkal motiválhatjuk a gyerekeket kommunikációra, hogyan fejleszthetjük a szókincsüket játékos formában.
Tarts velünk, kövesd Facebook-oldalunkat a módszertani cikkekért!
A fenti cikk teljes terjedelmében az Óvónők kincsestára című kiadványunkban jelent meg. Ha tetszett, ITT megrendelheted az alapművet, és a hozzá tartozó, évi hat alkalommal érkező kiegészítő köteteket, így mindig lapul majd új tudásanyag a polcodon!
