A nyelv az emberek közötti kapcsolatteremtés, kommunikáció, a gondolkodás és az ismeretek közvetítésének eszköze. A gyermekek nagy része gond nélkül elsajátítja az anyanyelvét, annak ellenére, hogy ez nem könnyű feladat. Meg kell tanulniuk a magyar nyelv hangkészletét, meg kell érteniük a szavak, mondatok jelentését, és ott van még a nyelv szabályrendszere és annak alkalmazása.
A nyelv elsajátítása már a születés előtt, magzati korban elkezdődik. Az első szavak kimondására körülbelül egyévesen kerül sor, előtérbe kerül a szülőktől hallott szavak utánzása. A beszéd értése ekkor már jóval előrébb tart. Másfél évesen a szavak elsajátítása egyre gyorsabb lesz, a szókincs növekedésével, hároméves korra (350-400 szó) kialakul a szavak összekapcsolása.
Ha a lánygyermek 2 és fél éves koráig, a fiúgyermek 3 éves koráig nem beszél, akkor kell a problémával foglalkozni. Ebben a helyzetben a legcélravezetőbb a szülőt logopédushoz irányítani, aki a szakszolgálati rendszeren keresztül segítséget tud nyújtani.
Fontos megemlíteni, hogy a logopédusok kiemelt feladatába tartozik a logopédiai szűrés, ami az óvodákban az ötödik életévüket betöltött gyerekek körében valósul meg. Ez a szolgáltatás még ebben az évben kiterjed az óvodába lépő hároméves gyerekekre is, hogy a nyelvi késés minél korábban felismerhetővé váljon, és a fejlesztés időben elindulhasson, ami a hatékonyságot nagyban növeli. A logopédiai ellátás történhet terápia és tanácsadás formájában.
Mi állhat a beszéd késésének a hátterében?
A gyermekek beszédfejlődése nem egyforma ütemben zajlik. A beszéd, mint minden más képesség (például a mozgás is idetartozik), megjelenése bizonyos szórást mutathat. A gyermekek nagy része akár fél évvel is lemaradhat az átlagos fejlődésmenettől, de meg is előzheti az átlagot. A logopédiában és a korai fejlesztésben az átlagtól való 10-12 hónapos eltérést tekintik megkésettségnek. Megkésett beszédfejlődésről akkor beszélünk, ha: „A beszéd és a nyelv fejlődése még hároméves kor körül sem indul meg, a központi idegrendszer és a hallás épsége ellenére. A megkésett beszédfejlődésnek a hátterében az idegrendszer érésének a késése és/vagy negatív környezeti hatások húzódhatnak meg. Az elmaradás nem minőségi, csak mennyiségi, azaz a normál fejlődés beszédelsajátítási fokain halad végig, a meglévő nyelvérzék működtetésével, csak késve, 3–4 éves kor között.”
Összefoglalva: a megkésett beszédfejlődés
- nem központi idegrendszeri eredetű,
- az érési folyamatok késnek,
- az elmaradás csak mennyiségi,
- a beszédmegértés megtartott,
- a kifejező (expresszív) nyelvi funkciókat érinti.
A megkésett beszédfejlődés tünetei:
- a beszédfejlődés időbeli eltérése,
- mennyiségi eltérés,
- jó nyelvi stratégia,
- megfelelő pszichés fejlődés (intellektus, kogníció, játék, magatartás),
- a beszéd motoros fejlettsége elmarad az átlagostól (ügyetlen beszédmotorika),
- életkornak nem megfelelő mozgásfejlettség, motoros ügyetlenség,
- gyengébb koordináció, finommotorika,
- a tünetek 2-3-4 éves kor körül a legkifejezettebbek, 6 éves korra fokozatosan megszűnnek, de maradványtünetek a részképességekben megjelenhetnek.
A megkésett beszédfejlődés nyelvi tünetei:
- kevés gagyogás, csökkent hangadás,
- a beszédfejlődés megreked az első szavak szintjén (mama, papa, baba, …),
- szótöredékek használata,
- a mutogatást használják a kommunikációban,
- a szókincs lassan gyarapodik,
- a passzív szókincs a korának megfelelő,
- lassú az áttérés a szómondatokról a többszavas mondatok használatára,
- biztos szó- és mondatértés,
- a beszédértés gyorsabb ütemben fejlődik, mint az aktív beszéd,
- utasításokat pontosan hajt végre,
- makacs, több hangra kiterjedő pöszeség,
- mindent ért, a beszédre figyel, jól észleli a beszédet.
A beszéd megkésettségének súlyosabb formája az úgynevezett akadályozott beszédfejlődés, fejlődési diszfázia.
A továbbiakban néhány jól használható játékot ajánlunk a beszéd fejlesztéséhez:
- A gyerekek első hangadásait, hangutánzó szavait az állathangok utánzása alkotja. Néhány ezek közül: vau, miau, háp-háp, cin-cin…
- Szívesen utánozzák a járműveket: tü-tü, nínó, morgások, zümmögések formájában.
- Hangutánzásra alkalmas szavak még: tik-tak, bimm-bamm, gilinggalang, kip-kop…
- Fontos a nyelvvel való minél erőteljesebb csettintés megtanulása, amit a lovacska járásával köthetünk össze.
- Minden énekléssel kapcsolatos hangadás jó szolgálatot tesz. Különböző, egyszerű gyermekdalocskák zümmögése, hümmögése, lalázása. Jó, ha mozgással kísérjük a dallamot, tapsolással vagy járással.
- A fújó-szívó gyakorlatok segítik a megfelelő légzés kialakítását, az orrfújás megtanulását, ami nagyon fontos a légző- és beszédszervek egészségének megőrzése szempontjából. Ezeket a gyakorlatokat végezhetjük szívószállal, amivel szívhatunk és fújhatunk is. Fújni lehet asztalon játék kapura pingponglabda, vattapamacs vagy papírgalacsin segítségével. A buborékfújást szinte minden gyermek kedveli.
- A hallási figyelmet nagymértékben fejlesztik a hangszerek. Becsukott szemmel kell meghallgatni egy-egy hangszer hangját, majd nyitott szemmel rámutatni arra, amelyik szólt. Lehet nehezíteni a feladatot, egymás után kettő, három hangszer megszólaltatásával.
- Szintén a hallásfigyelmet és a -differenciálást segíti, ha kulcscsörgést, gyufazörgést, kis kavicsok, gyöngyök hangzását kell felismerni és megkülönböztetni.
- Élvezetes az együtt mondókázás mozgással kísérve, még akkor is, ha a gyermek nem tudja mondani.
- Minden, a gyermekkel töltött (minőségi) idő, az élmények közös átélése a gyermek fejlődését szolgálja. Fogócskázzunk, bújócskázzunk, játsszunk szerepjátékokat, bábozzunk, meséljünk, vagy hallgassunk együtt mesét!
Szeretne többet megtudni a témáról, szeretné tudni, hogy pedagógusként miként segítheti a beszédfejlődési problémával küszködő gyermeket, és a szüleit? Rendelje meg Az egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című cserelapos kiadványunkat, melyben megtalálja a logopédus-gyógypedagógus szerzőnk fenti cikkét teljes egészében!
https://ovonok.hu/termek/egyeni-fejlesztes-szemelyre-szabott-neveles/
