A szeptemberben érkező kiscsoportosok mindegyike óvodai jelet kap vagy választ magának. Hogyan könnyíthetjük meg az évkezdést és az egymással való ismerkedést a jelekkel való játékkal?
Az óvodai jelek – a párosítás eszközei – segítenek abban, hogy egymásra találjon egy-egy használati tárgy és a gazdája. Ez a jelekkel való kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés, hozzárendelés maradandó élmény szokott lenni. Fontos szempont, hogy egyszerű vonalalakzatokból álljon, hogy a gyermek saját maga is utánozva, lemásolva meg tudja jeleníteni rajzain, munkáin.
- Játsszunk barkochbát a jelekkel! Például: „Gondoltam egy jelre. Az egyik kiscsoportos lány jele. Ehető gyümölcs, nyár végén, ősszel érik. Kompót, lepény és rétes is készülhet belőle.” (alma)
- Nehezíthetjük is, ha a gyerekek kérdeznek, mi pedig csak igen–nem válaszokat adhatunk a kérdéseke. (Rájönnek a gyerekek, hogy a kérdések feltevése bizony nem könnyű, hiszen a fogalmi gondolkodás és a halmazalkotás is megjelenik benne. Például: Vízben élő állat?)
- Saját készítésű eszközzel játszhatunk memóriajátékot is a jelekkel. A játék közben a párosítás is jelen van, hiszen a jelek felfordítása során meg lehet nevezni a tulajdonosát. Így az új gyermekek neveit is könnyebben megtanuljuk.
- Rész–egész viszony felismerését segíti, ha a jelek alakzatából csak egy részletet mutatunk meg a gyerekeknek. Például a halacska farkát vagy a napocska egy sugarát.
- A tengelyesen szimmetrikus jelekkel/alakzatokkal másképp is játszhatunk! Keressük meg kis tükörrel, hogy hol lehet a „fele” (azaz a tükörtengely)
- Melyik jelről jut eszünkbe valamilyen emlékezetes szám? (Például napocska – HÉT ágra süt, autó – NÉGY kereke van, SZÁZZAL is mehet, katica – HÉT pettyes, bögre – EGY vagy KÉT füle van, stb. A gyerekek fantáziája nagyon gazdag, bízzunk bennük!)
A teljes cikk az Óvónők kincsestára című kiadványunkban olvasható.
