2012. szeptembertől az iskolák működtetését és felügyeletét a KLIK vette át a települési önkormányzatoktól, míg az óvodák fenntartása „egyetlen köznevelési intézményükként” továbbra is az ő feladatuk maradt. Az óvodák és a bölcsődék célja, működése és működtetése – a polgármesteri hivatalok által – sok hasonlóságot mutat, így célszerű többcélú intézményként közös szervezeti keretbe történő integrálásuk.
A többcélú bölcsőde-óvoda működése során csak a szervezeti keret a közös, az óvoda és a bölcsőde szakmai önállósága megmarad. A többcélú intézmény vezetője felelős mindkét intézmény működéséért, az alapdokumentumok elkészítéséért, de a szakmai munkát a bölcsőde és az óvoda vezetője irányítja saját intézményében. Ők a felelősek a szakmai és a pedagógiai program tartalmáért és megvalósításáért is. Nincs előírás a két intézmény együttműködésére, ezt a helyi sajátosságok figyelembevételével egyedileg érdemes kialakítani a többcélú intézmény összhangja és az eredményes nevelés érdekében.
Számos azonosság, hasonlóság található a két intézmény munkájában, azonban számottevőek a különbségek is.
Mind a két intézmény az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) irányítása alatt működik, de ezen belül különböző államtitkárság irányítja munkájukat. A bölcsődék a Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársághoz, míg az óvodák a köznevelési rendszer egyik intézményeként az Oktatásért Felelős Államtitkársághoz tartoznak.
Az óvodába járás kötelező a 3 éves gyermekek számára, a bölcsődei ellátás azonban nem. Bölcsődébe azok a gyermekek kerülhetnek, akiknek napközbeni felügyeletét igazolható módon nem tudja vállalni a család, vagy fejlődésük érdekében szakember javasolja fejlesztő hatása miatt a gyermek a közösségbe kerülését. Óvodába az adott év szeptemberétől minden, augusztus 31-ig harmadik életévét betöltött kisgyermeknek járnia kell, ez alól felmentést a gyermek 5 éves koráig – a szülő kérelme alapján, indokolt esetben a védőnő és az óvodavezető véleményének kikérése után – csak a település jegyzője adhat.
A bölcsődei csoportokba 12, a két éven felüliek esetében maximum 14 kisgyermek járhat, e szám csökken a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésekor. A gyermekekkel a nap nagy részében mindkét kisgyermeknevelő együttesen foglalkozik. Az óvodai csoportokba maximum 25 gyermek vehető fel, de ez a szám 20%-kal megemelhető a fenntartó hozzájárulásával, azaz 30 fővel is működhetnek óvodai gyermekcsoportok. (Sajnos, a gyakorlatban még ennél magasabb csoportlétszámokról is hallani lehet…) A csoporttal a nap nagy részében egy óvodapedagógus foglalkozik, az egymást váltó pedagógusok munkájában maximum két óra átfedési idő lehet (amikor mindketten a csoportban vannak).
A bölcsődei csoportokban a kisgyermek felmenő rendszerben (a kettő közül) az egyik kisgyermeknevelőhöz tartozik. Az óvodai csoportokban a nap folyamán eltérő munkarendben (délelőtti és délutáni műszakban) két óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel, mind a két pedagógus minden gyermekkel egyformán törődik a nevelőmunka során.
Bölcsődében kisgyermeknevelőként középfokú és felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők is dolgozhatnak. Az óvodában azonban csak felsőfokú végzettségű óvodapedagógus dolgozhat.
A kisgyermeknevelők továbbképzési kötelezettsége, hogy 4 évente felsőfokú végzettség esetén 80, középfokú végzettség esetén 60 pontot szerezzenek továbbképzéseken. A képzések irányultsága 2018-től meghatározott a szociális szférában. Az óvodapedagógusok 7 évente vesznek részt összesen 120 órában akkreditált továbbképzésen, ennek tartalmát és irányultságát az óvoda igénye határozza meg.
A bölcsődék ellenőrzését a szociális ágazati hatóságok végzik. Az óvodák szakmai ellenőrzése 2015-től – a már korábban is meglevő fenntartói ellenőrzések lehetősége mellett – önértékelés és tanfelügyeleti látogatás formájában történik.
Írta: Csontos Mária
Megjelent a Bölcsődevezetők kézikönyve kötetben