A gyenge vizuális-térbeli tudatossággal küzdő gyermekek az iskolában is nehézségekkel küzdenek. Az olvasásnál és a számolásnál jól kell látniuk a számok, szimbólumok és betűk egymáshoz való viszonyát, hogy megértsék a jelentésüket. Ahhoz, hogy a gyermekek hatékonyan működjenek a mindennapi életben, fejlesztenünk kell a térbeli tudatosságukat. Cikkünkben ennek lehetőségeit mutatjuk be. – Csuka Veronika, szakvizsgázott gyógypedagógus
„A térbeli gondolkodás vitathatatlanul az egyik legfontosabb képesség, melyet már egészen kis kortól folyamatosan fejleszteni kell, hogy biztonságosan tudjunk tájékozódni, amikor kölcsönhatásba lépünk a környezetünkkel. Ez az alapja a világról alkotott egyedi gondolkodásmódunknak. A térbeli gondolkodás során érzékeljük és értelmezzük a tárgyak elhelyezkedését, egymáshoz való viszonyát, távolságát és mozgásuk irányát. Az a gyermek, akinek fejlett a térbeli gondolkodási képessége, jelentős előnyt élvez az egyre globálisabb és technológia- központú társadalmunkban.”
National Geographic[1]
A térbeli tájékozódás összetett képesség, mely a személyes tapasztalatokból kiindulva, általános érvényű összefüggések felfedezésén és pontos megfogalmazásán alapul.
A kisgyermek a mozgása során találkozik először a környezet tárgyaival, melyekről elsősorban ízlelés vagy tapintás vagy látás útján alakít ki érzékletes képet.
Helyünk a minket körülvevő tárgyak rendszerében
A szakirodalom böngészése közben bukkantam rá Linda M. Platas a téri tájékozódás fejlődését bemutató, gyermekcentrikus szemléletű cikkére, mely a Monique nevű kislány és Rio kutya esetével teszi érzékletessé a térbeli tudatosság kialakulását.
Ez a cikk bemutatja, hogy a forma és a tér különböző nézőpontjai alapvetően fontosak a gyermekek életében. A legkorábbi évektől kezdve, amikor a gyermekek a szűkebb környezetükben mozognak, meg kell tanulniuk, sok más között, például a közel és messze, a fel és le, vagy az egyenes és görbe fogalmát. A felnőttek segíthetnek elmélyíteni és pontosítani a térbeli kapcsolatokat kifejező szavakat, mely összetettebb feladat, mint gondolnánk. A pedagógusok is számos különböző tevékenység és játék során próbálják kézzelfoghatóvá tenni az elvont téri fogalmakat a gyermekek számára.
Egy kislány hétköznapjai
Monique, mint sok kisgyermek, szeretett azzal játszani, hogy kiürített és megtöltött mindent, ami a keze ügyébe került. Például fakockákkal tett tele edényeket, levette az alakválogató vödör fedelét, és gumigolyókat szórt bele, vagy már csak az is örömet okozott neki, amikor kirámolta a játékoskosarát. Ugyanakkor a felnőttektől megtanult olyan viszonyszavakat és kifejezéseket, mint például a „tetején” és az „alatta”.
Röviddel a második születésnapja után egyszer a fakockáival játszott, felfedezett egy golyót a kúp mellett, és izgatottan bejelentette: „az „fadi!”. Egy percbe is beletelt, míg édesanyja rájött, hogy Monique meglátta egy fagylalt formáját a kúp és a gömb térbeli közelségében.
Néhány hónappal később az óvodában Monique játékokat temetett el a homokozóban. Az óvodapedagógus megfigyelte, ahogy gondosan elrejtette a két kis tárgyat. Miután felelevenítették az aznap reggeli Aprócska magvakcímű mesét, a kislány elsőre megtalálta mindkét játékot, pontosan ott, ahol elásta őket.
A környező világ felfedezése
Miről szól ez az egész? Mi közük van egymáshoz a viszonyszavaknak, a háromdimenziós formáknak és az eltemetett játékoknak? A vizuális és tapintható világunk a térben található tárgyakból áll. A kisgyermekek életében a fejlődés egyik legfontosabb szempontja az, hogy hogyan érzékelik a tárgyak tulajdonságait és térbeli helyzetét, valamint a hozzájuk vezető utat.
A tárgyak legjellemzőbb jegyeinek ismerete lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy szellemileg és fizikailag összehangolják a külvilág jelenségeit; a térbeli tudatosság és a térbeli kapcsolatok segítségével sikeresen tájékozódnak a környezetükben, és a térnyelv használatával pontosabban tudják kifejezni kívánságaikat.
Például: „Ó, nem, Mama! A maci az ágy alatt van!” A különböző formájú tárgyakkal való foglalatoskodás közben a gyermekek olyan, számukra új felfedezéseket tehetnek a körülöttük lévő világról, mint például hogy a két összeillesztett háromszög négyzetet alkot.
Óvodai játékok
A pedagógusok fontos szerepet játszanak a geometriai és a térbeli kapcsolatok tudatosításában. Ahogy a gyerekek egyre több időt töltenek az óvodai környezetben, elegendő lehetőségük van mind a strukturált, mind a nem strukturált tevékenységekben részt venni, amelyek elősegítik a térbeli gondolkodást és a geometriai fogalmak kialakulását.Szerencsére, ezek nagyon vonzóak számukra. A nem strukturált tevékenységek közé tartoznak a kirakós játékok, illetve a tangramok, az építőjátékok, a rajzolás, valamint a homokozójátékok, melyek fejlesztik a téri tájékozódást és a belső látást.
A pedagógus az általa kezdeményezett strukturált foglalkozáson elrejthet különböző tárgyakat, és a gyerekeknek ki kell találniuk, mik lehetnek azok, a megadott tulajdonságok alapján. Például: „Van nálam egy olyan forma, amelynek négy azonos hosszúságú oldala és négy derékszöge van. Ki tudja?”
A gyermekek térbeli szókincsének fejlesztésére, többek között, remek lehetőséget ad a „detektíves” játék, például: „Gondoltam valamire, ami a tábla fölött és a mennyezet alatt helyezkedik el.”
Az elvont, bonyolultabb geometriai formákkal is lehet játszani. Mert ahogy a diplodocusok, a tyrannosaurusok, a triceratopsok és a többi őslény neve lenyűgözi a gyermekeket, úgy a „divatos” háromdimenziós testek nevének logikája is elbűvöli őket. A piramisokat mindig az alaplapjuk szerint nevezik el, így ha négyszögletű piramisunk van, akkor az egy négyzet alakú piramis. Ennek alapján hamar rájönnek, hogy az ötszög vagy hatszög alapú piramisokat ötszögletű és hatszögletű piramisoknak hívjuk.
A piramisokhoz hasonlóan a prizmák is a megegyező alaplapjuk és a fedőlapjuk formájáról kapják a nevüket. A gyermekek hamar elsajátítják a geometriai testek logikus elnevezését, és büszkék az új tudományukra.
Ez az izgalmas cikk tovább folytatódik az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadványunk egyik kiegészítő kötetében.
Nem szeretne lemaradni a hasonló írásokról? Rendelje meg most előfizetésünket!
[1] https://www.nationalgeographic.org/media/spatial-thinking-about-maps/
