Ma nincs olyan hatályos köznevelési jogszabály, amely előírná, hogy a szülő az óvodában „saját hatáskörben” csak három napot igazolhat. A tévhit alapja még a hetvenes, nyolcvanas években használt egykori rendtartás, amely csakugyan tartalmazott ilyen szabályt, de ezt már évtizedekkel ezelőtt hatályon kívül helyezték.– Dr. Farkas Ildikó írásából közlünk részletet.
Az óvodai hiányzás szabályozása házirendi kérdés
Az óvodai mulasztások igazolásával kapcsolatosan a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMIrendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) 5. § (1) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy az óvoda házirendjében kell szabályozni a gyermek
- távolmaradásának,
- mulasztásának,
- késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket.
Ebből következően a gyermek késésének, mulasztásának szabályozása alapvetően intézményi szintű döntést igényel, amelyet a házirendben a megfelelő részletességgel szükséges rögzíteni. Ennek keretében a belső szabályzatnak előírást kell tartalmaznia például
- a mulasztás kezdetének megfelelő bejelentésére,
- ennek dokumentálására,
- az igazolható napok számára,
- az előírt bejelentési és dokumentálási határidő elmulasztásának következményeire, szankcionálására.
Az igazolt mulasztás
A miniszteri rendelet 51. §-a alapján, amennyiben a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A miniszteri rendelet alapján a mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
- a gyermek – a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
- a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
- a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,
- a gyermek ideiglenes óvodai elhelyezésének időtartamát igazolással igazolja.
Hány napot igazolhat a szülő?
EGY JOGESET: KEVÉS VOLT A HÁROM NAP…
Egy szülő panaszában azt sérelmezte, hogy gyermeke számos mulasztását igazolatlanként tartja nyilván az általa látogatott óvoda annak ellenére, hogy álláspontja szerint a gyermek ezekről mindig megfelelő időben vitt igazolást.
Az ügyben indult vizsgálat során az óvodavezető azt a tájékoztatást adta, hogy az intézmény házirendje alapján a szülő vagy törvényes képviselő a nevelési év során összesen legfeljebb három napot igazolhat. Az igazolásra a távolmaradást követő három napon belül van lehetősége a szülőnek. A szülő az intézmény házirendje szerint rendelkezésére álló háromnapos keretet meghaladóan kívánta igazolni gyermeke mulasztásait. Mikor erre felhívták a figyelmét, az előírt keretet meghaladó napokra orvosi igazolást mutatott be, ám erre csak hónapokkal a gyermek hiányzását követően
kerített sort, így ezt az orvosi igazolást a házirendben foglaltaknak megfelelően nem fogadta el az intézmény.
Az óvoda az igazolatlan mulasztásokról
- a szülőket, valamint
- a gyámügyet és
- a gyermekjóléti szolgálatot értesítette…
LÁZADNAK AZ ORVOSOK
Az elmúlt időszakban több fórumon is felvetődött a kérdés: miért csak három napot igazolhat a szülő. A kérdést elsősorban a gyermekorvosok fogalmazták meg, ugyanis tapasztalataik szerint a három nap elfogytával náluk jelentkeznek a gyermekes szülők, hogy a szükséges napokra orvosi igazolást szerezzenek.
NINCS JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁS A HÁROM NAPRA
A problémával kapcsolatosan először is azt szükséges tisztázni, hogy ma nincs olyan hatályos köznevelési jogszabály, amely előírná, hogy a szülő az óvodában „saját hatáskörben” csak három napot igazolhat. Ugyanakkor kétségtelenül számos intézményben így rendelkeznek a házirendben, amelynek alapja még a 70-es, 80-as években használt egykori rendtartás alapján kialakult szokás,
gyakorlat, ugyanis az akkori rendtartásban valóban szerepelt egy ilyen rendelkezés. Ezt azonban már évtizedekkel ezelőtt hatályon kívül helyezték, és a közoktatási, majd a köznevelési jogszabályok a szakmai önállóság részeként a helyi sajátosságokra figyelemmel az adott intézményre bízták/bízzák a szülő által igazolható mulasztás szabályainak megállapítását.
A házirend elfogadásakor, módosításakor – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) 25. § (4) bekezdése alapján – az óvodaszék,
ennek hiányában a szülői szervezet kötelező véleményezési joggal rendelkezik. Ezen túlmenően a házirend nyilvános dokumentum. E garanciális rendelkezések biztosítják, hogy a szülők érdemben beleszólhassanak, módosítási javaslattal élhessenek, ha az adott óvoda házirendje – és ennek részeként a szülő által igazolható napok számának helyi szabályozása – a többség számára nem megfelelő.
AZ ÓVODA NEM HIBÁZOTT
A fentebb ismertetett jogszabályi rendelkezések, valamint az óvoda házirendje alapján az intézmény nem követett el jogsértést, mikor a panaszos gyermekének határidőn túl hozott igazolását nem fogadta el. A jogszabályoknak megfelelően járt el az óvoda abban az esetben, amikor az igazolatlan mulasztásokról értesítést küldött a szülőnek, illetőleg a gyámügynek és a család- és gyermekjóléti
szolgálatnak.
