Az öko-lábnyomról a szülők közül valószínűleg kevesen hallottak, vagy ha igen, kevéssé valószínű, hogy alapvetően változtatnának életmódjukon, szokásrendszerükön. Ennek ellenére mégis javasolható, hogy foglalkozzunk a témával. Egy másfajta gondolkodásnak a kialakítása az ember életében nem kezdődhet elég korán.
Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy különösen az év kiemelt ünnepein (karácsony, húsvét) jelentős mértékben nő a lakosság vásárlási hajlandósága. Közismert, hogy a vásárlásnak/fogyasztásnak túl a valós szükségleteken, presztízsértéke van. Ebben az esetben azonban nem ezt vizsgáljuk, hanem azt, hogy a megvásárolt termékeknek milyen összefüggése van a fenntartható fejlődés gondolatkörével.
A fogyasztóvédő szervezetek többnyire pontokba foglalva hívják fel a vásárlók figyelmét azokra a szempontokra, amelyek
- egyrészt az egészségtudatos életmód fenntartására,
- másrészt pedig a klímaváltozást kedvezőtlenül befolyásoló tényezők felismerésére vonatkoznak.
A különféle szupermarketekben zajló vásárlói tevékenység szülői szempontból azonban nem egyszerű feladat, különösen akkor nem, ha a szülő(k) kénytelenek magukkal vinni a gyermek(eik)et. Az áruk bőséges kínálata, valamint a család fogyasztói értékrendje önmagában is eldöntheti azt, hogy e mintázat nyomán a gyermekből milyen mértékben válhat „konzum-fogyasztó” vagy tudatos vásárló.
Az áruházak és más jellegű boltok számára minden betérő potenciális vevőként van jelen, és ez a gyermekek esetében is igaz. Az alábbi ábra éppen erre hívja fel a szülők figyelmét.
Forrás: https://tudatosvasarlo.hu/cikk/igy-veszik-ra-gyerekeket-boltokban-vasarlasra
Az óvoda ebből a szempontból nehéz helyzetben van, hiszen az óvoda „fogyasztáskínálata” minden gyerek számára azonos. Ezért a szülők meggyőzése – már csak az eltérő egzisztenciális helyzet miatt sem – nem bizonyul egyszerű feladatnak.
Nem könnyű megítélni azt, hogy melyek azok a termékek, amelyeknek a megvásárlása akár közvetlenül, akár áttételes módon, de támogatja a környezetszennyezést, a vegyszeres anyagok használatát vagy éppen a génkezelt termékek előállítását.
A megvásárolt termékek többségét egyelőre még olyan csomagolásban árusítják, ahol a csomagolóanyagok többsége– szemétként – biztosan jelentős mértékben károsítja a környezetet. Feldolgozásuk, a „szemétégetés”, még a leggondosabb eljárások mellett is károsan befolyásolja az ózonréteget, a levegő tisztaságát.
- A gyermekek számára érdemes ezt megmutatni. Az óvodába érkező termékek (például: papír zsebkendők, konzervek és egyéb, konyhai felhasználásra kerülő termékek) nyomán keletkező szemét mennyisége a gyerekek számára is meggyőző lehet.
- Érdemes ebben az esetben is a szülők számára programot rendezni, és felhívni a figyelmüket arra, hogy a családi környezetben melyek lehetnek azok a megoldások, amelyeknek a segítségével már a gyermekek is bevonható válhatnak a szemét térfogatának a csökkentésére.
Nagyon hamar meg lehet a gyermekeket arra tanítani, hogy a fémdobozok összenyomhatók, vagy ha van mód rá, akkor visszaválthatók az automatákban, de például arra is, hogy látszólag szemétnek látszó tárgyak (például tejfölös- vagy joghurtosdobozok) a használatot követően egyéb célokra is felhasználhatók, például tél végén, kora tavasszal palántázásra.
A később keletkező szemét csökkentésének az egyik módja az, hogy a vásárlásra magunkkal visszük kosarainkat vagy egyéb, az áruk szállítására alkalmas eszközöket. A szülői gyakorlatot a gyermekek is hamar átveszik.
A legnagyobb gondot a családi vásárlás/fogyasztás kapcsán a nem idényjellegű termékek fogyasztása jelenti. Az 1960-as és ’70-es évek világában a déli gyümölcsök (narancs, banán) télen, többnyire karácsony előtt jelentek meg a hazai piacon, és rendkívül keresett, de többnyire nehezen megszerezhető árucikké váltak. Abban az időben a vásárlókat csak egy dolog foglalkoztatta, az, hogy megszerezzék ezeket a kuriózumnak számító termékeket, és elhelyezhessék azokat vagy a Mikulás-csomagokban vagy pedig a karácsonyfa alatt. Gyakorlatilag senkinek sem jutott eszébe az, hogy elutasítsa ezeknek az egzotikus gyümölcsöknek a fogyasztását azért, mert a repülők, amelyek eljuttatták Európába a szállítmányt, útjuk során a kerozinnal szennyezik a levegőt.
Ez a helyzet – részben a politikai változások miatt – alapvetően változott meg, és fenti szempontot figyelembe véve, nem kedvező irányban.
Napjainkban az év egészében gyakorlatilag a gyümölcsök/zöldségek többsége elérhető a vásárlók számára. A helyzet azonban egy tekintetben nem változott meg, mégpedig abban, hogy a fogyasztást – leszámítva egy klímatudatos kisebbséget – senki sem utasítja vissza a fent említett ok miatt. Nagyon nehéz azokkal a családokkal szemben, akik megtehetik a termékek megvásárlását gyermekeik számára, azzal érvelni, hogy csak idényjellegű, hazánkban megtermő zöldséget/gyümölcsöt (például télálló almát/körtét) vásároljanak gyermekeik számára.
Írta: Mayer József, megjelent a Fejlődés és fejlesztés az óvodában kötetben.
