„Egy pesszimista minden lehetőségben látja a nehézséget; egy optimista minden nehézségben meglátja a lehetőséget.”
Winston Churchill
A koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzet minket, óvodákban dolgozó pedagógusokat is új kihívás elé állított. Azokban az intézményekben, ahol az önkormányzat polgármestere rendkívüli szünetet rendelt el, az óvodapedagógusok óvodai csoportban nem folytatnak nevelőtevékenységet. Az oktatási hivatal által kiadott módszertani ajánlás alapján az óvodapedagógusok online nyújtanak segítséget és támogatást a szülők részére.
Ez a digitális távmunka sok újdonságot, kihívást és az eddig még nem ismert kompetenciát mozgósít. Olyan helyzetben kell helyt állnunk, amely eddig mindannyiunknak ismeretlen volt.
Ez a nehéz időszak azonban lehetőséget is teremt, hiszen az új feladatok ösztönöznek az intézményen belüli szakmai megújulásra, az intézmények közötti szakmai együttgondolkodásra, a módszertani tudás és jó gyakorlat megosztására is. – Matisz Lászlóné Óvodavezetési Ismeretek című kiadványunkban megjelenő írásából közlünk részletet.
Az óvodapedagógus feladatai és szerepei az óvodában és azon túl
A gyermek fejlődésének követése és segítése az óvodapedagógustól olyan nevelési kultúrával megoldott feladatvállalást kíván, amelynek fontos eleme a helyzetekhez, a gyermek szükségleteihez rugalmasan alkalmazkodó nevelési stílus. Olyan körülményeket kell teremtenünk, amelyben a gyermek biztonságban érzi magát, sikeressé válik, az önérvényesítő aktivitását kellő irányba alakítja. Az ilyen támogató környezetben a gyermek bekapcsolódik a tevékenységekbe, játékba, az eszközöket rendeltetésszerűen használja, érzelmi-akarati világa összhangban lesz értelmi szintjével, beszédére az adekvát közlések lesznek jellemzőek. Ezek tehát az óvodapedagógus és a napi óvodai élet feladatai, szerepei, melyek a digitális távmunka során átértékelődnek: a feladatok mások lesznek, de az óvodapedagógus meghatározó szerepe nem.
A pedagógus kommunikációja
A pedagógus a nyelvhasználatával is modellt nyújt a gyerekeknek, akik a nyelvelsajátítás érzékeny időszakában vannak. Mivel a gyerek utánzással, azonosulással tanul, rendkívül fontos, hogy az óvópedagógus segítse a szülőt abban, hogy milyen nyelvi-kommunikációs mintát adjon otthon.
Bár a szülők egy része ösztönösen érzi, érdemes megerősíteni őket abban, hogy a kommunikációjuk során hogyan vegyék figyelembe a gyerek nyelvi fejlődését. Melyek ezek a szempontok?
- Fontos például tudniuk, hogy mit ért meg a gyerek, mit tud kifejezni és mit nem. Szükséges, hogy mondandónk legyen lényegre törő, konkrét és világos.
- A kommunikáció dinamikus, kétirányú folyamat, ezért mindig figyeljünk a gyerek viselkedésére, az adott visszajelzésekre! A visszajelzések megerősítik a kívánt viselkedést, de mintát is adnak a kommunikációra.
- A visszajelzések gyakori formája a dicséret. A dicséret hatékonysága több tényezőtől is függ: a gyerek személyiségétől, a helyzet vagy a feladat sajátosságaitól.
A hatásos dicséret jellemzői (Vörös, 2004):
- Konkrét viselkedésre vonatkozik.
- Következetesen alkalmazott.
- Gyakoriságát a helyzet és a gyerek sajátosságai határozzák meg.
- A gyerek korábbi teljesítménye a támpont.
- Hangsúlyozza a fejlődést, de nemcsak a teljesítményre, hanem az erőfeszítésre is vonatkozik.
- Spontán, hiteles, változatos.
- A gyerek saját képességeinek, erőfeszítésének, munkájának tudja be a dicséretet.
- A gyerek viselkedése van a fókuszban, nem az, aki mondja.
Az óvodapedagógus feladatai
- Adjunk ötleteket, javaslatokat, de ezek semmiképpen ne legyenek sem időhöz, sem helyhez kötve. A merev szabályok, bonyolult kivitelezési módok most biztosan kudarcra vannak ítélve.
- Segítsük a szülőket a napirend felállításában. Tájékoztassuk őket, hogy ez miért fontos, hogy értsék, a napirend a gyermekek számára folyamatosságot és rugalmasságot biztosítson. A gyermeknek éreznie kell, hogy mindenre jut idő, nincs kapkodás, rohanás. A napirend az adott gyermek szükségleteihez, igényéhez, fejlettségéhez igazodjon. Ne az életkor legyen elsődleges, hisz eltérő ütemben fejlődnek a gyerekek, ne elvárásrendszerekhez, hanem a gyermek egyéni szükségletéhez alkalmazkodjon. Az óvodás gyermek legalapvetőbb tevékenysége a játék, ez legyen a kiindulópont. Biztassuk a szülőket, hogy hagyják a gyermeket napközben játszani, úgy, hogy gondolatait, feltevéseit szabadon próbálhassa ki. A napirend a gyermek számára biztonságot nyújt, a napi tevékenységek egymásutánisága kapaszkodót jelent számára. A napirend nem egy merev időbeosztás, nem kötelezettség, amit pontosan be kell tartani, alkalmanként el lehet ettől térni.
- Fontos az is, hogy mennyi anyagot adunk egyszerre a szülőknek, a levelek terjedelme és átláthatósága: ne egyszerre zúdítsuk az anyagot a szülőkre, apránként továbbítsuk ajánlatainkat. A kevesebb sokszor több!
- Készítsünk olyan „címkéket”, amelyekkel a szülőknek szabadságot adunk: például „bármikor elővehető”. „Természetesen nem kell mindent egyszerre kipróbálni.” „Hagyjanak időt a gyermeküknek, hogy kiválasszák, ami nekik tetszik, amit szívesen csinálnak. Lehet, hogy akkor lesz vonzó számukra egy-egy ötlet, játék vagy feladat, amikor önök már azt talán el is felejtették.”
Fizessen elő, támogassa munkánkat, hogy sok remek tartalommal segíthessük az intézményvezetők,
óvodavezetők, óvodapedagógusok munkáját!
