A 21. századi módon gondolkodó, modern vállalatoknál ma már elvárás, hogy a fiókban legyen egy dokumentum, amelynek az a címe, hogy válságterv. Tudjuk azt is, hogy bármely vállalat és intézmény életében történhetnek nem várt, kritikus, válságos, hirtelen változások, amelyekre nem lehet felkészülni. Ebben a rövid írásban azonban szeretném megmutatni, hogy fel lehet készülni. – Havasi Valéria kommunikációs szakértő és tanító írásából közlünk részletet (a cikk teljes egészében az októberi Munkaügy a közoktatásban és Joggyakorlat a közoktatásban című kiadványainkban lesz olvasható).
Fel lehet készülni annak ellenére, hogy senki nem látja előre a krízis időpontját, jellegét, súlyosságát, veszteségeit, és akkor is, ha a felkészülés nem a mi feladatunk, felsőbb döntésekhez kell igazodnunk, ugyanis mindig van olyan szint, amely a mi döntésünk és felelősségünk.
De mit tehetünk ebben a helyzetben?
A járvány az adott intézményt érinti, azonban a mozgási tér több irányból és szűkre van szabva: nem szabályozhatjuk többszáz család belső életét, a források és anyagi eszközök korlátozottan állnak rendelkezésünkre, a hiteles információk lassan, nehézkesen érkeznek. Hogyan lehet így bizalmat és tekintélyt építeni vagy visszaszerezni? A vállalati világban egy hasonló helyzetre kézenfekvő a válasz: felelős kommunikációval.
Hogy hogyan és mit mondjunk?
A cikkben 12 kommunikációs ötletet adunk: útmutatást ahhoz, hogyan kerülhetünk ki a krízishelyzetből a lehető legstabilabban.
Nagyon fontos, hogy bátran kommunikáljuk a szülők és a közösség felé a tényeket, tájékoztassunk mindenkit – minél nagyobb a baj, annál gyakrabban és annál alaposabban! Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a krízis minden esetben megnöveli az érdeklődést a szervezet iránt. Ha ezt az érdeklődést kielégítjük, a krízis veszélyeit csökkentjük. A hallgatás növeli a bajt!
Ne maradjon le a hasonló írásokról, rendelje meg most a témához kapcsolódó bármely kiadványunkat!
Kiemelt kép: Money photo created by freepik – www.freepik.com
