Nincs könnyű helyzetben az az óvodapedagógus, aki a márciusban is követni szeretné az évkör jeles napjait, hagyományait. A március nagy része a nagyböjt időszaka alá esik, melynek főként felnőttekre vonatkozó tilalmaiból és szabályaiból vajmi keveset lehet és érdemes átültetni az óvodai gyakorlatba. Ezen írás mégis arról szól, hogy miért szükséges, és miként tudunk a zajos farsangi időszak után elcsendesedést, apró kis „böjtöket” beépíteni a gyermekek hétköznapjaiba.
Nagyböjtnek nevezzük a hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó 40 napos időszakot, melyet Jézus böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartanak. A nagyböjt egyik fő jellemzője, hogy különböző önmegtagadásokat, étel- és egyéb böjtöket kívánnak meg a hívőktől. Ezen tilalmak többsége a felnőttekre vonatkozik, így első hallásra elvetemült ötletnek tűnhet a böjt „óvodai bevezetése”. Természetesen nem evéstilalmakra kell gondolni, azonban mivel a mai gyerekek életében egyre ritkábban fordul elő, hogy le kell mondaniuk valamiről, érdekesek számukra a böjti tilalmak. Így érdemes időt szánni ennek a témának is, és nem csak a keresztény óvodákban.
Számunkra a böjti időszakban fejlesztendő emberi érték a lemondani tudás, az önfegyelem, türelem. Óvodáskorban ezek az erények a gyermekek életkori sajátosságának megfelelően vajmi kevéssé vannak jelen, és csak nagyon finoman, játékos formában szabad őket „fejleszteni”. Ebben segíthetnek minket a népi játékok és a drámajátékok is.
Néhány ötlet a böjt időszakára
Ebben az időszakban már nagyon igényeljük a napsütést. Varázsoljunk egy kicsit bonyolultabb naphívogatóval!
A katicabogarat is elküldhetjük jó időt kérni
Böjtben tilos volt a tánc és a zene. A táncszerű, énekszóval kísért játékok azonban ebben az időszakban is szórakozást nyújtottak a fiataloknak.
Vonulójátékok, piliga – a játszók kézfogással sort alkotnak, három álló gyermeket kerülgetnek, akik háromszög alakban állnak föl.
.
A pántlika könnyű ruha,
mer’ azt a szél lobogtatja,
De a tutyi nehéz rajta,
Mer’ azt a búbánat nyomja.
Népszerűek voltak a sport jellegű játékok. Egy cserépedénybe kavicsot teszünk, hogy zörögjön. Körbe állva, énekszóval dobálták egymásnak.
Beszélgessünk róla, hogy hús helyett mi kerülhet az asztalra! Mondókával erősítsük magunkat!
Töröm, töröm sóskát,
Mint a magyar Jóskát,
Sós légy, erős légy,
Mint az ecet olyan légy!
Könnyen találhatunk káposztával, túróval, tojással kapcsolatos játékokat, énekeket.
Gyakorolhatunk nyelvtörővel is, rámondva a böjtöt nem tartóra:
Mit sütsz, kis szűcs? Talán sós húst sütsz, kis szűcs? (Hévízgyörk, Pest megye)
Tiltó játékok
A gyerekek szeretik próbára tenni magukat a különböző tiltó játékokban. Nagyon jól rímelnek a böjti időszakra a mozgást, nevetést tiltó játékok.
Mozgástilalom – Elment a szobrász
Kiválasztunk valakit, ő lesz a szobrász. A szobrász a játszókat megformázza. Amilyen pózba állította őket, úgy kell maradniuk. Amikor minden szobor készen van, a szobrász odébbmegy, a szobrok pedig elkezdenek ugrálni, kiabálni: „Elment a szobrász, visszajött a kolbász!”
A szobrász visszafordul, erre a szobrok igyekeznek azonnal felvenni azt a pózt, amibe a szobrász állította őket. Akit mozogni lát, az kiesik. A legtovább bent maradó lesz a szobrász a következő játékban.
Nevetéstilalom
Választunk egy bírót, aki a kör közepére áll. Ő figyeli, hogy ki mosolyodik el. Nevettetni ér!
Felajánlás
Nagycsoportban vagy a csoport legérettebb gyermekeivel nagyon jól működő gyakorlat. Lényege, hogy a gyermek meghatározza, hogy miről mond le a böjtben. Ez lehet egy kedvelt tevékenység (csoportomban a fiúk egy része például a fára mászásról mondott le), étel vagy játékszer félretétele.
Meséljünk, beszélgessünk a gyerekekkel a böjtről! Kérdezzük meg, hogy előfordult-e, hogy valamiről, amit nagyon szerettek, le kellett mondaniuk. Vessük fel, hogy lelkierejük edzéseképpen felajánlhatnak valamit, amiről negyven napig lemondanak. Soroljunk fel példákat is! Fogadjunk meg magunk is valamit! A felajánlásokat meg is jeleníthetjük, például minden gyermek lerajzolhatja a választott tevékenységet, ételt, játékot, és ezt kitehetjük valahová. Ha a gyermek „nem bírja ki” a negyven napot, ne legyen semmi következménye. Egyszerűen csak hagyjuk, hogy elmondja, ha akarja. Aki kibírta a negyven napot, ne jutalmazzuk, de adózzunk tisztelettel önfegyelme előtt! A jutalom önmagától ered, hiszen teljesített egy nagyon nehéz és küzdelmes, emberpróbáló feladatot.
Meseajánlás: A hét holló. A lánytestvér hollóvá változott fivérei megszabadításáért 7 éven át mond le az élelemről és beszédről.
A cikk részletesebb verziója az Óvónők kincsestára című előfizetéses kiadványunk a februári kiegészítő kötetében jelent meg.
Kiemelt kép: Grass photo created by pch.vector – www.freepik.com
