A nyári zárás előtt vagy ügyeleti időben, amikor a gyerekek egy része nincs az óvodában, időt szánhatunk a játékok átnézésére, a selejtezésre és új kincsek beszerzésére. Cikkünk abban segít, hogy a játékok tömegén áttekintve felismerjük, melyiket milyen módon tehetjük fejlesztő munkánk eszközévé.
A fejlesztő játékok értéke
A nagy játékgyártók ma már gyermekpszichológusok, pedagógusok bevonásával készítik a termékeiket, és törekednek arra, hogy a gyerekek élettani sajátosságait és értelmi képességeinek szintjét is messzemenően figyelembe vegyék a játékok tervezésénél, kivitelezésénél.
Tipp!
A játékok csoportosítása
Az egyes játékok pedagógiai fejlesztő értékét megítélni nem egyszerű dolog. Ha egy általános csoportosítást veszünk alapul, a játékokat besorolhatjuk a mozgásfejlesztő eszközök, a manuális készségfejlesztők, az intellektuális (ismeretanyag, gondolkodás, logika stb.) segédanyagok, továbbá a szociális készségfejlesztők csoportjába.
A legtöbb játék természetesen több területet is átfed, de általában megállapítható az a fő fejlesztési törekvés, amit a tervezők és a gyártók szántak a játékszernek. Minél többféle munkára fogja az adott játék a gyermeket, pedagógiailag annál értékesebbnek tekinthető. Így lehetséges például az, hogy a többféle alakú fagyöngyöt tartalmazó készlet pedagógiailag sokkal értékesebb, mint az árban sokszorta többe kerülő babaház.
A felnőttek gyakran esnek abba a hibába, hogy azt gondolják, a gyerekek születetten jól értenek a játékokhoz. Az igaz, hogy esetenként meglepően gyorsan és jól ráéreznek a játék kínálta lehetőségre, de mindig szerencsés, ha a felnőtt segít megérteni a játék lényegét, a főbb szabályokat, a játék célját. Egy kis segítséggel nagyban növelhető a játék kihasználtsága, ami alatt nem a játékidő hossza, hanem fejlesztő értéke értendő.
Például egy mozaikjáték esetében a gyerekek gyakran csupán véletlenszerűen rakosgatják az egyes elemeket, ám ha segítséget kapnak arra, hogy egy állat fejének kirakása két összefordított háromszöggel remekül megoldható, máris keresik a megoldásokat, hogy másik ötletet miként tudnak több elemből megoldani.
Minél jobban ismeri a segítő felnőtt a játékszer fejlesztő lehetőségeit, annál célirányosabban tudja vezetni a gyermek gondolkodását játék közben, mutatva számára azt a gondolati mintát, amiben végül a fejlesztés megvalósul. Ahhoz, hogy a felnőtt megértse a játék tervezőjének, megalkotójának szándékát, önmagának is játszania kell az adott játékkal.
A fejlesztő játékok kihívások a gyermek számára
Sok szülő reagál hárítással az olyan játékra, ami figyelmet, koncentrálást, kitartást igényel, mondván, az ő gyereke nem szeret ilyen játékkal játszani. A szülő ezekben az esetekben nem ismeri fel, hogy a gyermek elutasításának oka épp annak a részképességnek a hiánya, ami az adott játék lefolytatásához kellene. Az, hogy a gyermek mivel szeret játszani, jól megmutatja, miben jártas, magabiztos. Amit elutasít, az túl nehéznek, bonyolultnak tűnik a számára, azért nem akar részt venni az adott játékban.
A jó segítő felismeri a gyermek ellenállásának okát, és úgy irányítja a játékot, hogy a fokozatosság elve és az alapokra építés mechanizmusa megvalósuljon. A megfelelő lépések betartásának hiánya nagy károkat okozhat, ugyanis a gyermek a későbbiekben minden olyan tevékenységtől mereven elzárkózik, amit kudarcként élt meg.
Játékszerből oktatási eszköz
A gyerekek bármivel, akár kavicsokkal is képesek játszani. Ha például a kavicsokkal számlálásra, számolásra késztetjük a gyermeket, abból is válhat oktatási eszköz. A fenti példa jól mutatja, hogy nem feltétlenül a játékszerek mennyisége és minősége határozza meg a fejlesztés lehetőségeit, hanem sokkal inkább az a felnőtt vagy azok a felnőttek, akik a gyermek környezetében élnek.
Gyakori tapasztalat öt-hat éves gyermekeknél az olyan alapvető ismeretek hiánya, mint például az egyes testrészek megnevezése, saját testen történő megmutatása (testséma). Ha direkt módon akarnánk a testrészeket egy gyermeknek megtanítani, biztos, hogy gyorsan igyekezne más tevékenységre váltani. Ám ha babázás közben csempésszük be az információt, észrevétlen módon gyarapodik a gyermek tudása. Így válhat például a baba, ami tulajdonképpen a szerepjátékok alanya, oktatóeszközzé. A vállak, a boka, a térd vagy a csukló szóba hozása és megmutatása, majd a gyermeken történő megérintése pár perc alatt sok ismeret átadását teszi lehetővé.
De ugyanígy a játék autó is lehet egy oktatási folyamat szemléltetőeszköze, ha arról kap néhány információt a gyermek, hogy az igazi autó kereke gumiból, a karosszériája fémből, a lámpa búrája pedig műanyagból készül.
Azokból a tárgyakból, játékokból is válhatnak tehát oktatási eszközök, amelyeknek eredeti funkciója egészen más indíttatással készült.
Játékszerek a részképesség-fejlesztés szolgálatában
A készségfejlesztő játékok elsődleges célja, hogy megalapozzák, illetve magasabb szintre emeljék az egyes részképességek fejlettségi fokát. Ezáltal a gyermek könnyebben, gyorsabban, pontosabban képes megoldani olyan helyzeteket és feladatokat, ahol arra a bizonyos készségre van szükség.
A készség megszerzésének, kialakulásának alapját az adott helyzettel való találkozás, majd a többszöri ismétlés biztosítja. Mindez magyarázatot ad arra, hogy azok a gyerekek, akik óvodai éveik alatt nagyon egyszerű játéktevékenységeket végeztek, iskolai feladataikban lemaradást mutatnak. Vannak gyerekek, akiknek a játéktevékenysége nagyon egysíkú.
Optimális esetben a gyerekek életük első hat évében sokféle olyan játékkal, tevékenységgel találkoznak, amelyek az iskolai boldogulásukat elősegítik. Nagyon előnyös hatásai vannak annak, ha otthon és az intézményben a játékszerek között a matematika, az írás, az olvasás, a kommunikáció alapozására alkalmas játékszerek állnak rendelkezésre.
Ám a szülők gyakorta nem érzik át a gyermekük fejlesztésének súlyát, illetve pszichológiai és pedagógiai ismeretek híján nem használják ki a játékszerek kínálta lehetőségeket. Sok gyermek számára az óvoda az egyetlen lehetőség, az óvónő az a kompetens személy, aki az egyes területen való lemaradásokat korrigálni tudja. A pedagógus tájékozottsága a játékszerek fejlesztési felhasználhatósága területén tehát kulcsfontosságú. A hagyományos óvodai játékok mellett egyre nagyobb a jelentősége annak, hogy az intézmény munkatársai miként tudják használni a rendelkezésre álló eszközöket, játékokat a gyermekek fejlesztésére.
Az alapkészségek közül az óvodáskorú gyermekek szempontjából azok élveznek előnyt, amelyek segítik a sikeres iskolakezdést, illetve olyan személyiségjegyek kialakítását biztosítják, amelyek hasznosak a gyermek egyéni élete szempontjából.
Kiemelt jelentőségű ebben az életkorban a számolási készség alkalmazható szintje, az íráskészség megfelelő alakulása, az olvasási készség alapjainak megléte, a beszédértés tökéletesítése, a kommunikációs készség életkornak megfelelő alakulása, továbbá a gondolkodási műveletek közül a rendszerezés, a kombinativitás, a kreativitás, a problémamegoldás, valamint az előrelátás és az érvelés alapszintű kialakulása.
A gyermekfejlesztés szempontjából a játékok használatához kétféleképpen közelíthetünk:
– A rendelkezésünkre álló játékszerek milyen jellegű fejlesztéshez használhatók.
Ennek átgondolása roppant hasznos abból a szempontból, hogy sokféle új lehetőség teremtődik az ismeretátadás módszertanában. Így például egy doboznyi nagy szemű fagyöngyre már nem csupán a szem-kéz koordinációt fejlesztő eszközként tekintünk, hanem látjuk benne a matematika területén történő alkalmazás lehetőségét is. A gyermek számára a fagyöngyök igazi játékszerek, így ha azt kérjük, vegyen ki a dobozból öt darabot, és azokat alak szerint csoportosítsa, vagy a három sárga mellé vegyen ki négy kék gyöngyöt, és mondja meg, mennyit vett ki összesen, nem a kényszerű tanulás-gyakorlás érzete lesz a jellemző. Természetesen, ha egyre-másra adjuk a feladatokat, a gyermek hamar felismeri a hátsó szándékot.
– A fejlesztéshez vezető másik út, amikor az egyes készségek finomításához, gyakorlásához keressük a megfelelő játékszert.
Az értékes játékállomány felépítéséhez célszerű ezt az utat végiggondolni az intézményekben, mert így egy idő után a főbb készségek begyakorlásához rendelkezésre állnak a szükséges eszközök.
Szeretne mindig naprakész óvónő lenni, és folyamatosan friss módszertani ötleteket és segédanyagokat kapni? Óvónők kincsestára című előfizetéses kiadványunk 400 oldalas alapműve mellett évente 6 kiegészítő kötettel segíti az óvodapedagógusok munkáját.
