Beszélgetőkör, kupaktanács, közös idő, csendláng. Ezeket a hívószavakat hallva óvodásaink tudják, valami együtt, valami odafigyelős, valami csendesebb következik a napunkban. A budapesti Carl Rogers Személyközpontú Óvoda és Iskola gyakorlatának mindennap része a csoportokban, osztályokban a beszélgetőkör. Cikkünkben ennek a gyakorlatát mutatjuk be.
Szerző: Guba Boglárka, Neveléstudományi mesterszakos óvodapedagógus, konduktor (Carl Rogers Személyközpontú Óvoda és Iskola)
A teljes cikk az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadványunk 2022. januári számában olvasható.
A beszélgetőkörök a Rogers Iskola megalapítása óta jelen vannak a mindennapi életben. Nagy utat járnak be évről évre 1-1 gyerekcsoport életében. A beszélgetőkör az egyik legjelentősebb a speciális foglalkozásaink között: szemléletünkből adódó gyakorlataink nagy része tetten érhető benne.
A beszélgetőkör színtere:
- az ön- és társismeretnek;
- a folyamatos kapcsolattartásnak pedagógus és gyerek, pedagógus és csoport, gyerek és gyerek, gyerek és csoport között; a lelki ráhangolódásnak, törődésnek, egymásra figyelésnek;
- a véleménynyilvánításnak, szabad önkifejezésnek és problémamegoldásnak;
- a kommunikációs és konfliktuskezelő technikák tanulásának és gyakorlásának;
- a csoportok életében a keretek, szabályok kialakításának;
- a szokások, normák egyes témái feldolgozásának;
- óvodában a gyerekek egymás közötti tudásmegosztásának és új ismeretek, ismétlések átbeszélésének;
- a csendgyakorlatoknak és a relaxációnak.
A beszélgetőkör-típusok megválasztásáról napi szinten döntünk az adott csoport dinamikai helyzetétől, az óvodai projekttől függően, vagy 1-1 délelőtt folyamán történő elakadás vagy nagyobb konfliktus, feszültség kapcsán. Akad olyan beszélgetőkör is, amelyet a gyerekek érdeklődése indít el. Ilyen volt már a halál, az elmúlás témaköre, a dinók/boszorkányok/varázslények létezésének megvitatása, vagy az, hogy kinek mikor szokott hiányozni az anyukája, apukája az oviban töltött órák alatt. A beszélgetőkör sajátos formája a Rogersben a csendkör, azaz legtöbbször az óvodai csendláng. Ilyenkor leginkább hallgatunk, és a gyerekek tanulnak egymásra, magukra figyelni. Tapasztalatunk szerint ez az egyik legnehezebb feladat a felgyorsult mindennapokban az ovisok számára.
Tervezés és szervezés
A beszélgetőkör az óvodai napirendbe beépítve vagy a szabad játék után rögtön vagy a napi tevékenység átvezetése után zajlik, de szükség esetén bármikor és bárhol – akár elmenős programon, udvar-időben – is megtartható, hiszen előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a játék vagy a napirend nem tud folytatódni addig, amíg az adott problémát meg nem oldjuk (pl. bizonyos konfliktushelyzetek, jelentős lelki hatású élménnyel járó helyzetek).
A beszélgetőkör hangsúlyos színhelye a csoportszobában elhelyezett szőnyeg, ahol a gyerekek szabad helyválasztással körbeülnek. Az óvodapedagógus(ok) szintén beül(nek) a körbe, a földre vagy párnára – ahogy a gyerekek. Ezzel is kifejezve a csoport tagjai felé a partnerséget.
Az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című 2022. januári kiegészítő kötetében tovább olvasható a cikk.
Nem szeretne lemaradni a hasonló tartalmakról? Váljon Ön is előfizetővé az alapmű megvásárlásával! További részletek az alábbi képre kattintva:
