A jogalkotó szándéka, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek minél korábban bekerüljenek a napközbeni ellátásba (bölcsődébe), függetlenül attól, hogy a korai fejlesztést a bölcsődében biztosítják (szakértői szakvélemény alapján) számukra, avagy sem.
A cél elsősorban az, hogy minél több sajátos nevelési igényű gyermek részt vehessen a napközbeni ellátásban, tehát minden gyermek számára biztosítani szükséges az esélyegyenlőség lehetőségét.
A habilitáció a fogyatékos (veleszületett vagy kora gyermekkorban kialakult, 3 éves koráig), akadályozott gyermek életre való felkészítését, társadalmi életre alkalmassá tételét jelenti. A habilitációnál nagyon fontos az életkor, tehát minél korábbi a felismerés, annál korábban kezdődhet meg a fejlesztés, a gondozás. A segítségnyújtás tehát azt is feltételezi, hogy a gyermeknek napközben a bölcsődében biztosítják az ellátását, ugyanakkor a fejlesztést egy más intézmény biztosítja.
A bölcsődében a sajátos nevelési igényű gyermekek egészséges közösségbe való integrálása önmagában is fejlesztő hatással bír. A bölcsődében a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása történhet egyrészt úgy, hogy a napközbeni ellátást biztosítják számára, ugyanakkor a fejlesztést egy másik intézményben kapja, másrészt úgy, hogy gondozást és fejlesztést a bölcsőde biztosítja (szakértői szakvélemény alapján).
A bölcsőde biztosíthatja a korai gondozást, ha az intézmény rendelkezik a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel. Bölcsődei felvételt nyerhetnek mindazon 0–6 éves korú gyermekek, akik veleszületett vagy szerzett károsodás következtében valamilyen fogyatékossággal élnek, vagy fejlődésükben oly mértékben visszamaradottak, hogy emiatt speciális bánásmódot, több figyelmet igényelnek, és nem veszélyeztetik sem maguk, sem társaik testi épségét.
A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának módjai a bölcsődében
A csoportlétszám mellett a jogszabály meghatározza a csoportszervezési formát is.
Eszerint „a sajátos nevelési igényű, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek bölcsődei ellátás keretében való nevelése, gondozása történhet:
- a nem sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra nem jogosult gyermekekkel közös csoportban, vagy
- speciális bölcsődei csoportban.” [15/1998. (IV. 30.) NM-rendelet 35. § (3) bekezdése]
Előbbi az integrált, utóbbi a speciális csoportban történő ellátást jelenti.
– Tárgyi feltételek
Teljes integrációban
A szükséges eszközöket az ép gyermekek mozgás- és játékfejlettségi szintje határozza meg. A sajátos nevelési igényű gyermek számára az alapjátékokon túl a sérülésének megfelelő fejlesztőeszközöket, játékokat kell biztosítani. Ezeket az eszközöket, játékokat úgy kell elhelyezni, hogy azok ne okozzanak konfliktushelyzetet, és az egészséges gyermekek is játszhassanak azokkal. Mindenképpen javasolt egy fejlesztőszoba kialakítása, ahol az egyéni fejlesztőfoglalkozások nyugodt körülmények között végezhetők.
Speciális csoportban
Nagymozgást fejlesztő és segédeszközök:
- kapaszkodó
- bordásfal
- különböző méretű labdák
- tornapad
- Bobath v. terápiás labda
- tornaszőnyeg
- Body-roll hengersor
- egész alakos tükör
- dobogósor
- golyófürdő
- kis méretű csúszda
Finommotorikát fejlesztő eszközök:
- festékek (alapszínek: piros, sárga, kék)
- ceruzák
- filctoll
- zsírkréta
- gyurma
- tálsorozat
- Montessori-torony
- kosarak, tálak
- játszókendők
- berakótáblák
- pingponglabda
- fakockák (különböző méretűek)
- fagolyó
- flakonok kupakkal
- szenzomotoros fejlesztőeszközök
Hallás-, ritmusfejlesztő eszközök:
- csörgő, csengő, csörgőlabdák
- cintányér
- triangulum
- dob
A helyváltoztatást, önellátást, önkiszolgálást segítő eszközök kiválasztása a gyógypedagógus szakember feladata az egyes gyermekek állapotának, szükségletének megfelelően.
Írta: Székely Amália, megjelent a Kisgyermeknevelők szakmai-módszertani tudástára című sorozatunkban
