A “safe internet day” avagy a biztonságos internetezés napja az idén február 11-ére esik. Több pályázattal is készülnek a szervezők: a gyerekek készíthetnek videót, vagy LEGO alkotást is, melyek beküldési határideje január 15.
Napjainkban, amikor egyre több gyerek kap mobiltelefont egyre korábban elkerülhetetlen kérdéssé válik a biztonságos internetezés kérdésköre. Mitől biztonságos az internetezés? Hogyan kerülhet veszélybe egy gyermek? Mit tehetünk azért, hogy a gyerekeket ne érje fenyegetés, bántalmazás, visszaélés a neten?
Akár pedagógusként, akár szülőként is óriási felelősségünk van abban, hogy a gyermekeinket megvédjük a rájuk leselkedő online veszélyektől.
A Raabe Elearning oldalán több képzésünk is foglalkozik a biztonságos internetezés, az online bullying vagy a médiahasználat kérdéskörével. A biztonságos internetezés napja alkalmából úgy döntöttünk, hogy ezeket a képzéseket most 18.900 Ft helyett mindössze 9.990 Ft-ért tehetik a kosarukba az érdeklődők.
Iskolai zaklatás, online zaklatás, bullying
A munkahelyi zaklatás, a szervezeti mobbing jóideje megkerülhetetlen jelenség az iskolákban és a munkahelyeken is. Utolérhető a tanulók vagy munkavállalók egymás közötti viselkedésében, az őket tanítók vagy vezetők magatartásában és a két csoport egymás közötti kapcsolataiban is.
A jól működő szervezet vezetőjének és munkavállalójának is érdemes minél több információval rendelkeznie a szervezeti pszichoterror, a munkahelyi mobbing, a diszkrimináció, a bántalmazás, zaklatás személyközi és szervezeti kommunikációs jellemzőiről, hogy ha a szervezetben is megjelennek hasonló viselkedésminták, felkészülten kezelhessék azokat.
Az online tananyag célja, hogy olvasói részletesen megismerjék az iskolai és szervezeti zaklatás jelenségkörét, képet kapjanak arról, hogy a zaklatás kialakulásában milyen tényezők játszanak szerepet, megismerjék a zaklatásban érintett személyek tulajdonságait, motivációit. Ennek érdekében előbb az agresszió jelenségével foglalkozik, majd a tanulók, a munkavállalók közötti zaklatást, a folyamatban utolérhető szerepeket mutatja be és megoldási javaslatokat is tartalmaz.
Közösségi háló, közösségi lét – előnyök és veszélyek
Az emberi természet alapvető jellemvonása, hogy bizonyos mértékig közösségileg tevékeny legyen. Vannak, akik jobban, vannak, akik kevésbé vesznek ebben részt, de az emberiségre alapvetően jellemző, hogy mindig is kereste a lehetőségeket, hogy kapcsolatba lépjen és együttműködjön másokkal.
A mai digitális kor ezt annyiban változtatta meg, hogy mindez az interneten, online közösségi hálózatokban és appokon keresztül történik, feleslegessé téve (?) ezzel a hétköznapi személyes találkozókat, vagy az olyan egyszerű gesztusokat, mint a kézfogás. Igen ám, de a közösségi médiának nem csak előnyei, de veszélyei is vannak, amelyekkel számolnunk kell!
Médiafogyasztás – hogyan tájékozódjunk az interneten?
Az alábbi tananyagban a médiafogyasztással, a hozzá tartozó alapfogalmakkal, a médiafogyasztás történetével, átalakuló jellegével és szerepével, valamint a médiafogyasztóval mint valós, illetve vizsgált személlyel ismerkedünk meg. Betekintést nyerünk a ma legfontosabb média (médium), az internet történetébe, illetve tippeket kapunk az interneten való tájékozódásra, információszerzésre, a biztonságos internethasználatra vonatkozóan.
A tananyag kitér a Z-generáció médiafogyasztási szokásaira és a pedagógus szerepére mind médiafogyasztóként, mind a diákjai körében a felelős médiafogyasztást elősegítő szakemberként.
Médiakultúra a kisgyermeknevelésben
Digitális információkkal telített világunk jellemzőjeként Hobbs és Moore egy 2006-ban, az Egyesült Államokban végzett felmérés és kísérleti oktatás eredményeit valamint módszertanát ismerteti “A médiaműveltség felfedezése” című kötetében.
Észrevételeik szerint a
„kisgyerekek már jóval az óvoda megkezdése előtt órákat töltenek a képernyőmédiával. A kétéves kor alatti babák és tipegők kb. fele naponta két órát tévézik. Egy 2011-es felmérés szerint majdnem minden harmadik babának és tipegőnek van tévéje a hálószobában. (…) A kisgyerekek képernyőidejének negyedét manapság a számítógépek, kézi és konzolos videojátékok és más interaktív mobileszközök (…) használata teszi ki.” Megfigyeléseik szerint egyre ritkább a „közös nézés” vagy más kifejezéssel: „közös médiafogyasztás”. A szerzők úgy vélik, hogy a médiában látott film egyrészt formálja a kisgyermek „szociális kapcsolatokról alkotott képét, beleértve a proszociális viselkedést (amilyen a kedvesség, a nagylelkűség és mások segítése) csakúgy, mint az antiszociális viselkedést (amilyen az agresszió, a hazudozás és a másokkal szembeni galádság).”
