Családi ünnepek az óvodában – A gyermek szocializációjának fejlődése szempontjából elengedhetetlen, hogy a családi ünnepek mellett megtapasztalják, hogy milyen tágabb környezetben (pl. óvodában) ünnepelni, miben hasonlít, mennyiben különbözik stb. Egy-egy ünnepre való készülődésbe vagy magába az ünneplésbe a szülők is bevonhatók, a kapcsolattartás ezen formájára legtöbbször nyitottak.
Születésnap
A születésnapok, főleg ha gyermek van a családban, kiemelt figyelmet szoktak kapni, nagy jelentőséget tulajdonítanak nekik. Az óvodába kerülés előtt sok esetben még nincsenek tapasztalatai a gyermekeknek arról, hogy miképp zajlik egy ilyen ünneplés az óvodában. Általában minden intézményben kialakítanak egy szokást, hagyományt, és azt követve ünneplik a gyerekeket. A koronavírus-járvány megjelenésekor a tortával való ünneplést megszüntették az óvodákban, sok helyen a mai napig ezt a protokollt követik.
A szülők kreativitásán múlt, hogy miképp helyettesítik a születésnapok meghatározó finomságát. A „doboztorta” nagy népszerűségnek örvendett ebben az időszakban, mely megszólalásig hasonlított egy igazi tortára, és a belseje valamilyen édességet és/vagy üdítőt rejtett. A születésnapok általában csoporton belül kerülnek megünneplésre, szülők részvétele nélkül. Szólhat az a nap egész délelőttje akár az ünneplésről, közös táncolásról, de a legtöbb helyen általában ebéd után történik a „szülinapozás”, melyet nagyon izgatottan várnak a gyerekek.
Az óvónők személyisége, hozzáállása nagyban meghatározza az ünnepek stílusát. Készülnek-e apró, akár kézzel készített meglepetéssel, zenét kapcsolnak, vagy énekelnek a gyerekekkel, mennyi időt szánnak az ünneplésre stb. Nem vagyunk egyformák, így sokan eltérően vélekednek arról, hogy szükséges-e egy ilyen családi ünnepet az óvodában is megünnepelni, de általában a szülők és a gyerekek is igényt tartanak rá, szeretik.
Jó alkalom nyílik arra, hogy megtapasztalhassák a közös ünneplés értékeit, üzenetét. A gyerekekre jellemző, hogy leginkább azért várják a szülinapjukat, hogy ajándékot kapjanak. Mivel az óvodákban a családi ünnepléstől eltérően maximum jelképes meglepetést kapnak, ezért itt az ünnep valódi értékét, jelentőségét jobban tudjuk közvetíteni feléjük: „együtt ünnepelhetünk, jól érezzük magunkat, táncolhatunk, énekelhetünk, nekem gyújtják meg a gyertyát/tűzijátékot, fontos része vagyok az adott közösségnek, családnak, azért szeretnek, amilyen vagyok, egyedi és megismételhetetlen” stb. A várakozás öröme a szülinapoknál is egyértelműen megjelenik, az idő érzékeltetéséhez is nagyszerűen alkalmas (hány napot kell még aludni, 4 után 5 éves leszek stb.).
Vannak óvodák, ahol a rituáléhoz hozzátartozik, hogy szülinapi kalapot vagy óvónők által készített koronát visel az ünnepelt gyermek. Azonban fontos figyelembe venni, hogy nem minden óvodás szeret a középpontban lenni vagy felöltözni az eseményhez, és nem feltétlenül szeretik a nagy felhajtást (videózást, fényképezést stb.). E tekintetben is szóljon ez a nap a szülinapos kisgyermekről, legfontosabb, hogy jól érezze magát, pozitív élmények fűzzék ehhez a naphoz. Ugyan a szülőket ebbe az ünnepbe nem lehet bevonni, de kedveskedhetünk nekik azzal (ha a gyermeken is látjuk, hogy pozitívan áll hozzá), hogy pár fotóval vagy rövid videóval megörökítjük ezt a meghatározó, szép pillanatot.
Névnap
A névnapok vallási eredetűek, már középkorban is ünnepelték. Egyes országokban nagyobb jelentőséggel bír, míg máshol egyáltalán nem ünneplik. A szülinaphoz hasonlóan a névnap is egyfajta családi ünnep, de mégis ünneplését kevésbé tartják fontosnak a családok, főleg az óvodákban. Intézményektől is függ, hogy mennyire adnak teret ennek megünneplésére, milyen szokást alakítottak ki a csoportokban. Sokszor az tapasztalható, hogy maximum csak otthon ünneplik a gyermekek névnapját, nagyon ritka, hogy a szülő kifejezett kérése megemlékezni a névnapról. Ebben az esetben kis sütit vagy kekszet hoznak, melyet közösen elfogyaszthatnak a többiekkel.
Amennyiben névnap ünneplésére kerül sor az óvodai csoporton belül, érdemes és hasznos elbeszélgetni a gyerekekkel az adott név jelentéséről, milyen kisgyermek is valójában, milyen pozitív tulajdonságai, értékei vannak stb. Lehet ennél az ünneplésnél fókuszba helyezni az egyéni különbségeket, értékeket: Miért is szeretjük a névnapos gyermeket? Mit jelent a neve? Az ismereteik bővítése mellett (pl. név jelentése) öntudatukat, önbizalmukat is fejleszthetjük. Ki vagyok én?
Anyák napja
Minden év májusának első vasárnapján köszöntjük az édesanyákat. Ezen ünnep előkészítésekor hasznos a család témakörével foglalkozni az óvodában is, ahol átbeszélhetjük a gyerekekkel, ki hol helyezkedik el családon belül, kinek mi a szerepe, miért szeretjük az édesanyákat, mit köszönhetünk nekik.
Sok kérdés felmerülhet azzal kapcsolatban, hogy műsort adva „szerepeltessük”-e a gyerekeket, hiszen az anyák napja valójában két emberről kellene hogy szóljon: anyáról és gyermekéről (illetve a nagyszülőkről, kiknek fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni.) Mivel a gyerekek sem egyformák, így vannak közöttük olyanok, akik közönség előtt nem szeretnek szerepelni, esetleg leblokkolnak, viszont kétszemélyes helyzetben gyönyörűen megnyílnak.
Ennek kiküszöbölésére egyre több óvodában megtartották a koronavírus-járvány óta kialakult új szokást (rendhagyó anyák napja), ahol a hagyományostól eltérően (kiállunk és szerepelünk) inkább arra helyezik a hangsúlyt, hogy ezen a napon közös tevékenységben vegyenek részt az édesanyák gyermekeikkel. Ilyen például egy közös délutáni piknik, barkácsdélután vagy közös játék.
Másik alternatíva, melyben a bensőséges hangulat maximálisan kivitelezhető, hogy a csoportszobában egy sarkot alakítanak ki a pedagógusok, közösen a gyerekekkel (meghitt hangulatot varázsolva), ahova várják kétszemélyes, meghitt köszöntésre az anyukákat. Ebben az anyák napi kis kialakított sarokban, ölben ülve, egymásra figyelve és hangolódva ünnepelnek. Ekkor a gyermekek is könnyebben feloldódnak, örömteli és szép emlék lesz mindkét félnek egyaránt.
Ezekkel a megszokott, hagyományostól eltérő, kicsit új köntösbe bújtatott ünnepségekkel felhívhatjuk az óvodáskorú gyermekek figyelmét az anyák napja valódi üzenetére, mellyel formálhatjuk személyiségüket, hozzáállásukat és nyitottságukat. Megtaníthatjuk őket, hogy milyen sokféleképpen mutathatjuk ki a szeretetünket, mennyi értékkel bír a közösen eltöltött minőségi idő, mennyi mindent tanulhatunk egymástól, egymásról stb.
Az anyák napi piknik során olyan otthonos közeget és hangulatot teremthetünk, ahol megfordítva a szerepeket, az óvodások vendégelhetik meg az édesanyákat, ezzel is üzenve számukra: „a gondoskodás, amit most én nyújthatok anyukámnak, az is a szeretet egyik jele”. Az értékközvetítést nem lehet elég korán elkezdeni. Egészen kis korban fontos már éreztetni a gyerekekkel, hogy melyek az igazán fontos dolgok az életben, mely dolgokért és személyekért lehetünk hálásak az életünkben stb. Természetesen minden esetben figyelembe véve a gyermek fejlettségi szintjét.
A fentebb említett rendhagyó anyák napján, mely során közös tevékenységekre invitáljuk az anyákat, lehetőség nyílik a szülőket bevonni, mélyíteni a kapcsolatokat.
Itt fontos megemlíteni az édesapákat is: ők az előkészületekben lehetnek segítségek, illetve a gyermekükkel titokban gyakorolhatják a dalokat, verseket stb. A titok, melyet csak ők tudnak, még közelebb hozhatja egymáshoz őket is.
A közös programok hatással lehetnek az otthoni szokások alakulására is, így a szervezés során érdemes ezekre gondolni. Amennyiben ilyen különlegesebb, hagyományostól eltérő anyák napja tervezésébe fogunk, hasznos lehet tudatosan megszervezni, több szempontot figyelembe venni: ugyan ez az ünnep az édesanyákról szól, mégis minden tevékenységgel, szavunkkal, megnyilvánulásunkkal neveljük, formáljuk a gyerekeket. Mit vigyenek magukkal tovább az ünnepből? Mit üzenünk nekik? Mely értékekre helyezzük a hangsúlyt? Stb.
A csoportot (és a csoportba járó gyerekek szüleit) megismerve, nagyjából tudhatjuk, hogy mely programok jöhetnek szóba egy ilyen ünnepség keretén belül. Érdemes olyan programokat keresni, ahol az anya-gyermek kapcsolat előtérbe kerülhet, érezhetik és megünnepelhetik: milyen jó, hogy vannak egymásnak.
Apák napja
Az anyák napja után júniusban az édesapákat ünnepeljük, ami kevésbé elterjedt Magyarországon, annak ellenére, hogy a legelső apák napját már a XX. században megtartották. Az utóbbi pár évben lehet arról hallani, hogy néhány óvoda az ünnepek listájára helyezte, és készülnek valamilyen kedvességgel a gyerekek apukájuknak is. Mint újonnan bejött ünnep, szokás, sokan megkérdőjelezik fontosságát, pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy van rá igény a szülők részéről, és az édesanyák nem érzik ezáltal kevésbé fontosnak a szerepüket a családban.
Szerencsés esetben a kisgyermekek teljes családban nevelkedhetnek, melyben az édesanya mellett az apuka is jelentős szereppel bír. Az anyák mellett az apák is mintát nyújtanak, irányt és utat mutatnak, segítik gyermekeiket az élet minden területén. Személyiségfejlődésükre (önbecsülésükre, önbizalmukra) egyértelműen hatással van, hogy hogyan állnak hozzájuk, miként szeretik, gondoskodnak róluk. Az apukák jelenléte a gyermekek egész életére hatással van, nem helyettesítik az édesanyákat, és az anyukák sem helyettesítik őket. Egy teljes családban mindkét szülő mintája példaként jár a gyerekek előtt, megtapasztalják, hogy milyen szeretve lenni anyai és apai oldalról egyaránt.
Ezen tényeket végiggondolva (és még sorolhatnánk), megérdemlik az édesapák is, hogy egy nap őket ünnepeljük, hogy érezzék fontosságukat a családban, hiszen egy biztos: nélkülük kevésbé lenne színes az élet. Anyák napjához hasonlóan itt is érdemes végiggondolni, hogy milyen út mentén készülünk a gyerekekkel erre az ünnepre, milyen téma köré szervezzük (pl. család), mit szeretnénk megvalósítani, és a legfontosabb: milyen üzenetet szeretnénk átadni a gyermekeknek (mit köszönhetünk az édesapáknak, miért fontos részei életünknek? stb.).
Az édesanyák és édesapák lelkéhez más út vezet, éppen ezért nem lehet őket egyformán ünnepelni. Egy megható dallal, verssel köszönetet mondani az anyukáknak mindig szívmelengető és megható, de az együtt eltöltött minőségi idő mindkét ünnep esetén (rendhagyó anyák, illetve apák napján) maradandóbb élményt nyújthat mindenkinek, amellett hogy a „fellépés” miatti izgulást sem kell megélniük a gyerekeknek. Az apákat humoros oldalukról könnyebb megközelíteni, szívesen részt vesznek játékokban (pl. kötélhúzás), versenyekben (sor-/váltó-), tréfákban, barkácsolásban, minden olyan tevékenységben, melyek könnyedebb hangvételűek. A programsorozat végén (főleg, ha játékos versenyek voltak) győztest lehet hirdetni, de jelképes, kézzel készített ajándékkal minden édesapának köszönetüket fejezhetik ki a gyerekek.
Minden kezdet nehéz, főleg, ha új szokás bevezetéséről van szó, de ne feledjük, mindig jó érzés örömet okozni a másiknak (jelen esetben az édesapáknak), akik arcán látni lehet majd a hálát, hogy megemlékeztünk róluk is.
Írta: Mucs Viktória, megjelent az Óvónők kincsestára című sorozatunk 2023. áprilisi kiegészítő kötetében.
Az Óvónők kincsestára egy olyan folyamatosan bővülő módszertani gyűjtemény, ami az óvodai nevelés hétköznapjait teszi könnyebbé az óvodapedagógusok számára. Rendelje meg saját példányát most!