A gyermek vállalása érték és nem megváltoztatni, hanem védeni kell a családjog fogalmát és a család intézményét – hangsúlyozta Rétvári Bence a Családbarát-e a magyar társadalom? címmel rendezett konferencián.

A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára a Családháló.hu és a Három királyfi, három királylány mozgalom közös rendezvényén kiemelte: egy kormány sok intézkedést hozhat számos területen, de a családpolitika esetében az automatizmusok kevéssé működnek. “Nem egy automatáról van szó, hogy bedobok 200 forintot és kijön egy túró rudi” – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. 

Felidézte a legutóbbi népszámlálást, és azt mondta: továbbra is azt látni, hogy a magyar családbarát társadalom. Az államnak ott van feladata, hogy a családok vállalják a korábban tervezett még egy gyermeket, és ennek se anyagi, se más akadálya ne legyen – mutatott rá. Rétvári Bence előadásában a családügyi sarkalatos törvényt is idézte, amely szerint a család létrejötte megelőzte az államét. Ez egyfajta alázatra kell, hogy ösztönözze a jogalkotókat is – állapította meg, hozzátéve: a családok a természetjog alapján létrejött nagyon régi tényezői a társadalomnak. Nem megváltoztatni, hanem védeni, és támogatni kell a családjog fogalmát és a család intézményét – mutatott rá. A fokozott szuverenitást jeleníti meg a családi adózás rendszere is, aminek keretében nem támogatást kapnak a családok, hanem az a jövedelem, amit a gyermekek nevelésére fordítanak, adórendszeren kívüli jövedelemnek számít – jegyezte meg. Kitért még a munkahelyvédelmi akciótervben a visszatérő kismamák után járó járulékkedvezményre, valamint arra is, hogy a gyermekek elhelyezését segítendő 200 új bölcsőde épült 27 milliárd forintból, 6200 férőhellyel. Biztatónak nevezte a 2011 és 2012-es évben a megszületett gyermekek számának növekedését. 

A család, a gyermek vállalása érték, és az eddigi intézkedésekkel azt kívánják kifejezni, hogy nem kell szegénységet vállalnia annak, aki gyermeket vállal – hangsúlyozta Rétvári Bence, aki még fontosabbnak nevezte a közgondolkodás alakítását. Németh Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal társadalomstatisztikai elnökhelyettese ismertetve a népszámlálási adatokat arról beszélt, hogy 260 687 ezer fővel csökkent a népesség a 10 évvel korábbihoz képest, és 9,93 millió volt 2011. október 1-én. Ez nagyjából az 1960-as adatoknak felel meg. Kiemelte: 1980-as népszámláláskor volt a népesség a csúcson, és 1981-től kezdődött meg a fogyás. A népesség nagy mértékben az ország középső részére, kisebb mértékben a nyugati területekre koncentrálódott. 2011-ben 110 fő jutott egy négyzetkilométerre. Csaknem 250 ezerrel kevesebb a gyermekkorú, mint az előző népszámláláskor, ezen belül 171 ezerrel kevesebb a 15-39 éves, és csaknem 250 ezerrel több az időskorú – sorolta, kiemelve: aggasztó tendencia a társadalom elöregedése. 

Az ország minden tizedik lakosa 70 éves vagy idősebb. Kitért arra: a 15-49 éves korú, szülőképes nők száma 1980 és 2011 között folyamatosan csökken, és egyre kevesebb gyermeket hoznak világra. Ez a folyamat olyan messzire jutott, hogy a változtatásra kevés az esély. Ezen nők 39 százaléka élt házasságban 2011-ben, ugyanakkor 100 házas nő 179 gyermeket szült, míg 100 élettársi kapcsolatban élő csak 120-at – mondta. Csak minden ötödik családban volt két gyermek, és egyre inkább kitolódik az első gyermek vállalása. Szólt arról is, hogy a 30 év alatti férfiak 95 százaléka, a 30-39 évesek közel fele nőtlen, míg a 30 év alatti nők 88 százaléka hajadon. A házas családi állapotú népesség aránya 52,3 százalékról 44,4 százalékra csökkent 10 év alatt. Míg négy évtizede minden hatodik, 2011-ben minden harmadik háztartásban egy személy élt – mondta. Az értékrend átalakulása zajlik, egyfajta értékvesztés valósul meg, a hagyományos család visszaszorul és a házasodási kedv egyre inkább elillan – összegzett. Benkő Ágota, a Népesedési Kerekasztal koordinátora kiemelte: nagyon nagy baj van, és ha ez így megy tovább, menthetetlenül elfogyunk, illetve az elöregedés miatt összeomlik a társadalom. 

A kormányok ideológiájuktól függően álltak hozzá a kérdéshez – állapította meg, majd hozzátette: a gyermekvállalás nemzetgazdasági érdek is. A gyermek közjó, a jövőbe való beruházás, a szülők időskori biztonsága – emelte ki. 2002 és 2010 között nem volt családpolitika, sőt forrásokat vontak el – jegyezte meg, majd felidézte a kerekasztal összehívását, eddigi üléseit. 2010 után több, a családot érintő intézkedés történt a kerekasztal javaslatainak figyelembe vételével – állapította meg, és példaként említette a részmunkaidős foglalkoztatás kedvezményezését, az óvodapedagógussal rendelkező családi napközik óvodával történő egyenértékűsítését. További lépésként sürgette a tankönyvekben a családbarát szemlélet érvényesítését, a családi napközik finanszírozásának megoldását.