Mese és mesefeldolgozás a hideg téli napokra.
A nyulacska harangocskája (népmese)
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nyulacska. Ennek a nyulacskának volt egy szépen szóló harangocskája. Egyszer a nyulacska elment az erdő szélére, lefeküdt egy bokor tövébe, és a bokorra felakasztotta a harangocskáját. Reggel, mikor felébredt, a bokrot sehol sem látta, hanem egy nagy fát látott helyette. Felnézett reá, és látta, hogy a harangocskája a fán van. Kérte a fát, hogy adja vissza a harangocskáját, de a fa nem adta vissza.
Ekkor a nyulacska elment a fejszéhez, és kérte, hogy a fát vágja ki, hogy a fa adja vissza a szépen szóló harangocskát. De a fejsze nem vágta ki a fát.Most a nyulacska elment a köszörűkőhöz, hogy fenje meg a fejszét, hogy a fejsze vágja ki a fát, hogy a fa adja vissza a harangocskát. De a köszörűkő nem fente meg a fejszét.
Ekkor a nyulacska elment a vízhez, hogy hajtsa a köszörűt, hogy a köszörű fenje meg a fejszét, a fejsze vágja ki a fát, a fa adja vissza a harangocskát. De a víz nem hajtotta a köszörűt.
Ekkor a nyulacska elment a bikához, hogy igya meg a vizet, a víz hajtsa a köszörűt, a köszörű fenje meg a fejszét, a fejsze vágja ki a fát, a fa adja vissza a harangocskát. De a bika nem itta meg a vizet.
Ekkor a nyulacska elment az egérhez, hogy csípje meg a bikát, a bika igya meg a vizet, a víz hajtsa a köszörűt, a köszörű fenje meg a fejszét, a fejsze vágja ki a fát, a fa adja vissza a harangocskát. De az egér nem csípte meg a bikát.
Ekkor a nyulacska elment a macskához, hogy fogja meg az egeret, az egér csípje meg a bikát, a bika igya meg a vizet, a víz hajtsa a köszörűt, a köszörű fenje meg a fejszét, a fejsze vágja ki a fát, a fa adja vissza a harangocskát. A macska azt mondta, hogy ő megfogja, de előbb adjon neki tejecskét.
A nyulacska elment a tehénhez, kért tőle tejecskét.A tehén azt mondja, hogy ő ad tejecskét, csak vigyen neki füvecskét. A nyulacska elment a kaszáshoz, hogy adjon neki füvecskét. A kaszás adott is füvecskét, s a nyulacska vitte a tehénnek. A tehén adott neki tejecskét, s a nyulacska vitte a macskának. A macska megfogta az egeret, az egér megcsípte a bikát, a bika megitta a vizet, a víz hajtotta a köszörűkövet, a köszörűkő megfente a fejszét, a fejsze kivágta a fát, a fa visszaadta a szépen szóló harangocskát. A nyulacska megörvendett, a szépen szóló harangocskát visszaakasztotta a nyakába, és mindig ott tartotta.
Itt a vége, fuss el véle, ha nem hiszed, járj végére!
A nyulacska harangocskája – mesefeldolgozás I.
A foglalkozást mozgásos játékkal kezdjük. Megbeszéljük a gyerekekkel, hogy bizonyos jelekre, milyen mozdulatot kell végezniük. Pl. 1-re terpeszben állnak, 2-re leguggolnak, 3-ra nyújtózkodnak, 4-re egy lábon állnak. A mozdulatokat sorban jól begyakoroljuk, majd össze vissza mondjuk a számokat. A szám kimondása után mindenkinek a megbeszélt testtartást kell felvennie, s mozdulatlannak lennie. A mozdulatlanságot csengőszó oldja fel (felvezetve a mesét), esetleg taps. Ezután körbe állunk, majd lassan sétálva elindul a kör. Aki téveszt, beül a kör közepére és egy körből kimarad. Játszhatjuk a játékot úgy is, hogy aki hibázik, zálogot ad. A zálogok kiváltásánál megadhatunk egy nyelvi formulát is, melyet mindig megismétlünk, s aminek az ismétlésére kérjük a gyerekeket is. Pl. – Ki váltja ki a zálogát? (kérdi az óvónő) – Én kiváltanám a… (mondja a gyermek, megnevezve a zálogként odaadott tárgyát. Az óvónő válasza: „nem adom, csak ha …” Ennek a formulának az ismétlése szintén előkészíti a mesét, hiszen a láncmese szerkezetével rokon.
A játék végeztével valamennyien leülünk a mesesarokba, szőnyegre, és felolvassuk a mesét.
A nyulacska harangocskája II.
A foglalkozás elején újra felolvassuk a történetet, de nem folyamatosan, hanem kicsit „tördelve”, szünetekkel. Az újabb és újabb szereplők, eszközök megjelenése előtt megállunk az olvasásban, hogy a gyerekek mondják a megfelelő szövegrészletet. Pl. „Kérte a… (fát), hogy adja vissza a harangocskáját, de a… (fa) nem adta vissza.
Ekkor a nyulacska elment a… (fejszéhez), és kérte, hogy a… (fát) vágja ki, hogy a fa adja vissza a szépen szóló… (harangocskát). De a… (fejsze) nem vágta ki a… (fát).”
A közös mesélés után dalos játékkal fejezzük be a foglalkozást. Több olyan énekes játék van, melyeknek szerkezete megegyezik a láncmesékével. Ilyen pl. Hová mégy te, kisnyulacska?, Én elmentem a vásárba, Láttad-e, láttad-e azt a bárányt?. Olyan dalt válasszunk, melyet már korábban megtanítottunk a csoportnak. A játék során érdemes bábokat, síkbábokat használni. Ha azok nem állnak rendelkezésünkre képekkel is segíthetjük a játékot.
(Forrás: Óvónők kincsestára)
[product id=”348 “]
