Megunhatatlan, örök és kedvenc játék a fogócska.
A hagyományos fogójátékok alkalmazásával csak néhány gyermek számára tudunk élményszerű mozgáslehetőséget teremteni; sajnos sokkal nagyobb azoknak a gyerekeknek a száma, akik kudarcélménnyel távoznak a foglalkozásról.
Mivel a fogójátékok igen közkedveltek a gyerekek körében, valamint hatékonyan használhatók a fejlesztésben, célunk, hogy a hagyományos formát fejlődésközpontú játékká alakítsuk.
Mire figyeljünk? Néhány módszertani ötlet a fogójátékok tanításához
A játék bevezetése
3-4 éves korban, amikor elkezdjük az alapjáték tanítását, nagyon fontos, hogy biztosítsuk a megfelelő körülményeket a tanuláshoz:
- Mindig jelöljük ki a fogót!
- Csak egy fogó legyen!
- Kevés gyerek játsszon egy időben!
- Ne térjünk át új játék tanítására, amíg nem rögzültek a szabályok!
Szerencsés az azonos típusú játékon belül egymás után több variációt megtanítani (például a kiváltós fogókat).
A fogók kiválasztása a különböző játékokhoz
Sokféle szempont vezethet minket a választásban. Legyünk kreatívak! A jelentkező önkéntesekben általában nincs hiány, emellett használhatunk kiszámolókat, lehet – akár közös megegyezéssel – valakinek a jutalma a fogó szerepe, és adott esetben speciális pedagógiai szempontokat is figyelembe vehetünk (például páros fogóknál a párok összeállítása, visszahúzódó gyermekek bátorítása stb.).
A játék hossza (fogók elfáradása)
Feltétlenül figyeljük a gyerekek fáradását, különösen, ha olyan játékot játszunk, ahol nem változik a fogó szerepe!
A pihenőidők felhasználása
Az intervallos (1) terhelés feleljen meg a gyerekek életkori sajátosságainak (rossz a monotóniatűrésük): a pihenési szakaszokban nagyon gyorsan regenerálódnak, és újult erővel vetik bele magukat a következő játékba. A pihenőidőket remekül kihasználhatjuk a gyerekekkel való beszélgetésre (Miért tetszett a játék? Mi volt benne a nehéz? Könnyű volt-e betartani a szabályt? stb.), a dicséretre, a motivációra, a biztatásra, a nyújtásra és a mobilizálásra, légzőgyakorlatokra vagy az aktuális pedagógiai helyzetek megoldására.
(1) intervallos terhelés: a terhelési és pihenési szakaszok meghatározott időben váltogatják egymást
Az alapjáték célja
Az alapjáték célja a fogó részéről, hogy adott időn belül a lehető legtöbb gyermeket tudja megérinteni futás közben. A menekülő gyermekek részéről pedig, hogy a lehető legkevesebbszer érje el őket a fogó.
A játék átalakításának célja
A fő kritérium, hogy egyetlen gyermek se essen ki a játékból, és közben mindenki számára megmaradjon az eredeti játék öröme.
Dicsérhetünk győztes és vesztes hirdetése nélkül is: Ügyesen menekültél! Szerencséd volt! Nem volt szerencséd, mert elkaptak, de ügyesen menekültél! Szemfüles fogó voltál! stb. Ezzel a pedagógiai fogással csökkenthetjük a versenyszituáció negatív következményeit (sem a győztesek, sem a vesztesek nem „tehetnek” róla, hogy jó vagy kevésbé jó adottságokkal születtek). Az értékelés hangsúlya az igyekezeten, a fejlődésen, a sportszerűségen – azaz a játék közben tanúsított magatartáson – legyen, ne e végeredményen!
Szükséges szabálymódosítások
A legfontosabb szempont, hogy a megfogott gyermek valamilyen módon visszakerüljön a játékba, vagy egyáltalán ne essen ki.
A visszakerüléshez adhatunk külön feladatot, vagy társai változatos módokon kiválthatják a megfogott gyermeket.
A szerepcserére is sok lehetőség van: a legegyszerűbb variációtól – a megfogottból fogó lesz – a bonyolultabb, páros típusú fogókig.
Amikor az elfogott gyermekek is fogóvá válnak, a játék – az egyszerű „bacilus” fogó mintájára – addig tart, míg mindenki fogó nem lesz.
Érdekes változatok azok a játékok, ahol a megfogott gyermekek együttműködve alakzatokat építenek, vagy éppen átkerülnek egy másik játékba.
A fogójátékokat a következőképpen csoportosíthatjuk:
- Külön feladat után visszaállás a játékba
- Kiváltós fogók
- Szerepcserés fogók
- Kiterjesztős fogók
- Építkezős fogók
- Gyűjtőfogók
- „Átesős” fogók
Fogójáték-variáció
| Résztvevők optimális száma: | 8–20 fő |
| Résztvevők életkora: | 4 éves kortól |
| Helyszín: | bárhol játszható |
| Időtartam: | 2–5 perc |
| Eszközszükséglet: | Az alapjátékhoz nem szükséges eszköz. |
| Fejlesztési területek: | Mozgáskoncepciók:
Alapvető mozgásformák:
Egyensúlyozás (haladás közben) |
Külön feladat után visszaállás a játékba
| CSINÁLD MEG ÉS VISSZAÁLLHATSZ! |
Gyakran használt játékforma, amelyben a megfogott gyermek akkor állhat vissza a játékba, ha előtte egy adott feladatot végrehajt.Példák a külön feladatokra:
Érdemes a külön feladatot hatása szerint hozzáilleszteni a foglalkozás céljához. Semmiképpen se hasson büntetésként az adott feladat! Válasszunk inkább valamilyen, a gyermekek által kedvelt mozgásformát! |
(Forrás: Testnevelés, testmozgás)
[product id=”17168″]
