Kertészkedni örömteli és hasznos tevékenység. Szemléletváltást ad, visszaterel a természethez.
A kertészkedés fokozza a kreativitást, a természetben található fű, fa, virág inspirációt és anyagot ad alkotásokhoz. A kertészkedés főképpen szabadban végzett tevékenység, a gyerekek mozgásigényét is kielégíti.
A gyerekek és óvónők által végzett kerti nagytakarítás vagy kertzöldítés közösségi építő jellegű tevékenység. A szülőket is be lehet vonni az óvodaudvar szebbé tételébe, a szülő–gyerek–óvónő alkotta közösség ezáltal összekovácsolódik. A kertészkedés fontos eszköze lehet a csapatépítésnek. A gyerekek jobban fognak vigyázni az általuk ültetett növényekre, mert az saját munkájuk eredménye.
A kertészkedésen keresztül az óvónők komplex ismereteket tudnak átadni a gyerekeknek, különböző szakterületeken:
• Természetismeret: növény- és állatvilág, talajismeretek, vízhasznosítás.
• Matematika: megszámolják a magokat, cserepeket, segítenek kimérni az ágyásokat, sorokat.
• Történelem: a növények származása vagy a növények történelmi eseményekhez való kapcsolódása, népek kultúrájának meghatározó növényei, zászlókon előforduló növénymotívumok.
• Irodalom: össze lehet kapcsolni a foglalkozásokat növényekről írt versek, énekek tanulásával vagy mesékkel.
• Földrajz: növények származása, égövi elterjedése.
• Fenntarthatóság: tudatosítsák az óvónők a gyerekekben, hogy kevesebb vagy hatékonyabb energiahasználattal ők maguk is hozzájárulnak a CO2-kibocsátás csökkentéséhez. Ne vásároljanak fölöslegesen – termeljenek zöldségeket, fűszereket, gyümölcsöket. Hasznosítsák újra a kidobásra szánt hulladékokat. Ha vásárolnak, azt lehetőleg helyi termelőknél tegyék. Ezzel a szemlélettel, kis lépésekkel a gyerekek és szüleik is hozzájárulhatnak a globális klímaváltozás mérsékléséhez.
Veteményeskert
Az óvoda udvarán tavaszi veteményeskert létrehozását javasoljuk, rövid tenyészidejű növényekkel, hogy május közepéig le is szüretelhessék a gyerekek a termést. Ha az óvodának van lehetősége a növények nyári időszakban való gondozására, bátran telepítsenek nyáron–ősszel szüretelhető növényeket is.
A terület adottságainak függvényében vessenek:
• veteményes ágyásokba,
• fakeretes magasított ágyásokba, illetve
• konténerekbe (balkonláda, nagyobb cserepek, újrahasznosítható műanyag konténerek, gumiabroncs).
A kis magoncokból, gumókból kinövő növények sok örömöt okoznak a gyerekeknek. A magok kicsírázását, a palánták fejlődését nap mint nap kövessék figyelemmel. A kertben meg fognak jelenni katicabogarak, hernyók, giliszták, ezek is megfigyelésre adnak lehetőséget.
A veteményeskert legalább 7 foglalkozás megtartására ad lehetőséget:
1. talaj-előkészítés,
2. veteményezés (2 foglalkozás),
3. gyomlálás,
4. talajlazítás,
5. szüretelés (2 foglalkozás).
Szükséges anyagok, eszközök:
• Tavaszi kert: vetőmagok: borsó, retek, spenót. Zöldsaláta-, szamócapalánta,Dughagyma.
• Nyári kert: paradicsom-, paprika-, bársonyvirág-, bazsalikompalánták. Cukkini-, sütőtökvetőmag – ezek csak akkor, ha van lehetőség a kert gondozására a nyár folyamán.
• Növénytartók: balkonládák, nagyméretű virágcserepek, újrahasznosított dézsák, ládák, autógumik, zsákok, erős szatyrok
• Virágföld vagy kerti földkeverék a konténeres kertészkedéshez
Helyszín, időpont: április elejétől júniusig, az óvodaudvaron.
Kivitelezés:
A veteményeskertet több lépésben kell létrehozni egy alkalommal legfeljebb 3-féle növényt ültessenek/vessenek. A nyári kert növényei május elején kerülnek az ágyásokba, ezeket
is két-három foglalkozás keretében ültessék el.
Készítsenek 80×120 cm-es veteményes ágyásokat, vagy ennél kisebbeket, a terület adottságainak függvényében. Lehet sima ágyás vagy magasított, deszka oldalakkal vagy alacsony sövénynyel
körbeültetve. Az ágyások között hagyjanak 40 cm ösvényt, hogy könnyen közlekedhessenek a gyerekek. Az ágyásokat könnyen körül lehessen járni, minden oldalról megközelíteni. Ha növénytartókat használnak, töltsék meg őket földel, ezt a műveletet a gyerekek is szívesen végzik.
Jelöljék ki a sorokat. A nagyobb gyerekek segítsenek a sorok kijelölésében, az ültetési távolság meghatározásában, a vetőmagtasakon található utasítások alapján.
A magokból minden gyerek tenyerébe tegyenek egy keveset, és mutassák meg nekik a szórás módját. Közben szemléljék meg a magokat, beszéljenek a magok tulajdonságairól. A palántákat egyenként adják a gyerekek kezébe.
A gödrök ásását bízzák rájuk, kézi szerszámokkal bízzák rájuk, kézi szerszámokkal vagy kisméretű ásóval is ki tudják ásni a gödröket, csak a helyet kell nekik megmutatni. A saláta- és szamócapalántákat 20 cm távolságra ültessék. A paradicsompalántákat 50 cm-re, a paprikapalántákat 40 cm-re ültessék. A fűszernövények 30 cm távolságra kerüljenek.
Gondozás:
• Locsolás: A talajvíz tartalmának függvényében kell időzíteni. Locsolókannákkal pótolják a vizet, ne tömlővel. A gyerekek imádnak locsolni. Ne hagyják kiszáradni a földet, de ne is álljon a víz a talajon.
• Talajlazítás: kézi szerszámokkal történjen, ha a talaj betömörödik.
• Karózás, kötözés: paradicsom és paprika esetében.
• Ha a gyomnövények megjelennek, mutassák meg az óvónők a gyerekeknek, melyik a gyomnövény, és a gyerekekkel együtt gyomlálják ki az ágyásokat.
• Szüretelés, ha a termés beérett.
(Forrás: Óvónők kincsestára)
[product id=348]
