Konfliktuskezelés az óvodában

Az óvodáskorú gyermekek mentálhigiénés állapota gyakran rossz, tele vannak félelmekkel, szorongásokkal, elfojtott feszültségekkel, amelyek agresszív megnyilvánulásokat eredményeznek.

Életükből lassan eltűnik a gondtalan gyermekkor, a gyermekközösségek a konfliktusok egész sorozatát élik át.

Fontos és sürgős feladatnak tűnik, hogy az óvodapedagógusok tisztában legyenek a leggyakrabban előforduló problémák kialakulásának ismérveivel, azok megoldási módozataival. Fontos az is, hogy a pedagógus személyes példájával, erőszakmentes megoldásokat alkalmazva elindítsa a gyermekeket egy olyan konfliktuskezelő magatartás felé, amely konszenzusra törekvő, ennek érdekében a másik fél indítékait, érdekeit, szempontjait is mérlegelni tudó megoldásokhoz vezet.

A pedagógusok szerepe a különféle konfliktusokban

A pedagógiai tevékenység kudarcot vallhat, ha a pedagógus nem képes a konfliktusok megfelelő feldolgozására, értelmezésére, elemzésére, harmonizálására. Megkerülhetetlen teendő, hogy a gyermekeket alkalmassá tegyük saját konfliktusaik elviselésére, önálló megoldására. A pedagógusok és gyerekek, a pedagógusok és szülők, az egyes gyerekek és felnőttek személyes csoportérdekei, szükségletei nagyon eltérőek lehetnek. A pedagógus számára rendkívül lényeges, hogy tudatában legyen a lehetséges konfliktushelyzeteknek, mert így felkészülhet az egyes esetekre, esetleg meg is előzheti őket, a már kialakultakat értően kezelheti.

Erőszakmentes konfliktuskezelés

Az erőszakmentesség elutasítja az erőszak minden formáját. Szép és nemes elhatározás, a gyakorlati megvalósítás azonban igen nehéz. Világunkban az erőszak a konfliktusmegoldás elfogadott módja. Ez a helyzet azért is neuralgikus, mert a gyerek ma lövöldözést, gyilkolást játszik, mert tanul környezetétől, és ha a környezet az erőszakot hangsúlyozza, akkor azt tanulja meg, hogy az agresszivitás hasznos és elfogadott, az egyetlen út az érvényesüléshez, az érdekek kielégítéséhez. Hogy fel tudjunk lépni ellene, ismernünk kell az erőszak fajtáit! Ezek: fizikai, pszichológiai és intézményi erőszak.

Már az óvodában szembesül a pedagógus azzal, hogy a szorongó és félelemmel teli gyerek agresszívan reagál. Ezért is fontos, hogy a pedagógus tisztában legyen azzal, hogy viselkedése modell, hogy konfliktusmegoldó gyakorlata direkt és indirekt módon formálja a gyermekeket. Így is tanulható a gyermek számára az erőszakmentesség! Ezért célszerű olyan megoldások keresése, melyek lehetővé teszik szükségleteik, vágyaik kielégítését valamennyi fél számára. Szükséges hozzá a megfelelő légkör, ahol nem tesznek különbséget az egyének között (például kulturális, vallási, faji, szociális) körülményeik miatt, ahol nyitottak egymás indokaira, érdekeire, és együttműködés alakulhat ki még konfliktushelyzetben is.

gyerekek konfliktusban1

Az erőszakmentesség alaptételei:

  • Az ember felelős azért, hogyan alakítja életét és környezetét. Meg kell tanulnia legyőzni az erőszakot, valamint azt is, hogy ő maga is erőszak nélkül valósítsa meg céljait.
  • Az erőszakot nem szabad eltűrni, aktívan fel kell lépni ellene.
  • A konfliktusmegoldás célja sohasem lehet az ellenfél megsemmisítése, különbséget kell tenni szerep és személy, ember és probléma között.
  • Mérlegeljünk több cselekvési lehetőséget, mielőtt eldöntenénk, mit fogunk tenni.
  • Saját nézeteinket kritikával szemléljük, próbáljuk elfogadni a másik fél szempontjait is!
  • Valóságos értékekre, szükségletekre és ne pozíciókra hivatkozzunk!

Konfliktusmegoldás

A konfliktus kezelésének, megoldásának lehetséges menete fogódzót adhat a pedagógus kezébe, a megoldás egyéni vagy csoportos gyakorlásában, megoldásában. A megoldás mikéntje nagyban függ attól, milyen a partnerek mentálhigiénés állapota, rendelkeznek-e önismerettel, toleranciával, ismerik-e a körülöttük lévőket (például családi helyzetet, életkori sajátosságot, esetleges betegségeket); ezen kívül felismerik-e a pedagógiai folyamat jellegzetességeit, buktatóit. Ha az aktuális összefüggéseket nem ismeri fel a pedagógus, a konfliktuskezelés technikáinak ismerete önmagában még nem vezet sikerre.

Az elemzési minta

A konfliktus pontos meghatározása
A konfliktus jelentőségének megállapítása
Az első reakció
Az okok feltárása
Szempontváltás
Pedagógiai célkitűzés
Megoldási lehetőségek gyűjtése, értékelése
Választás, elemzés, értékelés

(Forrás: Konfliktuskezelés az óvodában)