A köznevelési intézmények működésének hatékonysága, a pedagógiai-szakmai munka és a jogszerű keretek közötti működés valamennyi területe nagy mértékben függ az intézményt érintő különböző ellenőrzési tevékenységek
- tervezettségétől,
- ésszerű megszervezésétől,
- lebonyolításától és
- az ellenőrzés során feltárt tények objektív értékelését követően, azoknak az egyes intézményi folyamatok tervezésébe történő beépítésétől.
Minden ellenőrzés voltaképpen azt a célt szolgálja, hogy az optimális működés érdekében újabb beavatkozási területek kijelölésével tökéletesítse a működést. Az ellenőrzési ciklusok egymást követő folyamata akkor megfelelő, ha az előző ellenőrzés során meghatározott fejlesztendő területek a következő ellenőrzési szakaszban az intézményi működés sikerkritériumait igazoló indikátorként határozhatók meg.
A belső ellenőrzés szervezése
|
Az ellenőrzéseket, méréseket az ellenőrzést végzők ütemezik a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján azzal, hogy előre értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessenek. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően, bejelentés nélkül is sor kerülhet az ellenőrzésre.
A belső ellenőrzés szervezése során figyelemmel kell lenni
- a tanfelügyelet, a minősítés, a szaktanácsadás és a szakmai ellenőrzés Oktatási Hivatal által tervezett időpontjaira,
- az ötéves intézményi intézkedési terv és a pedagógus önfejlesztési terv ütemezett feladataira, valamint
- az intézmény munkatervének részét képező tanévre szóló önellenőrzési tervében foglaltakra.
A belső ellenőrzés egy nevelési évre, illetve tanévre meghatározott prioritásait az éves munkaterv kiemelt ellenőrzési feladatai és – költségvetési szervként vagy költségvetési szerv szervezeti egységeként működő nevelési-oktatási intézmények esetén – az ellenőrzési nyomvonalak szabályozása határozza meg, mely egy költségvetési évre készül.
A belső ellenőrzés általános követelményei
Az intézmény belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények azt szolgálják, hogy az ellenőrzés segítse a nevelés-oktatás minél eredményesebb megvalósítását.
Ennek érdekében az ellenőrzéssel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy:
- segítse a szakmai, gazdálkodási, és egyéb feladatok legészszerűbb, leggazdaságosabb ellátását;
- legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze;
- támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezze az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedéseket, tévedéseket, hibákat, hiányosságokat;
- segítse a vezetői utasítások végrehajtását;
- járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához.
Tovább olvasná?
Előfizetőink megtehetik. Fizessen elő Ön is az Ellenőrzés a közoktatásban című szakmai kiadványunkra MOST!
