Kompetencia- és teljesítményalapú értékelési szabályzat

Intézményi szabályzat és teljesítményértékelő minták minden óvodapedagógus és „NOKS”-os munkakörre

Két éve, hogy a bölcsődék, a gyermekvédelmi intézmények, az óvodák, az iskolák vezetőinek döntése alapján a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében a besorolás szerinti illetménytől felfelé, meghatározott szabályok betartása mellett eltérhetnek, mégis azt tapasztaljuk, hogy a hiányos információk miatt az intézményvezetők nem minden esetben élnek ezzel a lehetőséggel.

A jogszabály alapján tehát az illetmények, munkabérek eltérő mértékben történő megállapítását óvodák szintjén is egyértelműen az óvodavezetők jogkörébe helyezték.

Hogy ne történjen a differenciálás mértéke és adhatósága kizárólag az intézményvezető saját belátása, megítélése szerint, kizárva a túlzott szubjektivitást, garanciális szabályként egy kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer bevezetését és a pedagógusok ez alapján történő értékelését írja elő a törvény.

Aki még nem tette meg, annak az ehhez szükséges szabályzatot mostanában, minél előbb érdemes elkészítenie és legkésőbb a tanévzáró értekezleten ismertetnie, hogy a pedagógusok és a „NOKS”-osok megismerhessék.

Ehhez szeretnék segítséget adni az 50 oldalnyi letölthető és szerkeszthető szabályzatmintát, illetve a pedagógus- és NOK-os munkakörökre készült teljesítményértékelők mintáját tartalmazó e e-bookunkkal, amely először az ÓvodaVezetési Ismeretek kiadvány 2018 júniusi kötetében jelent meg.

 Ízelítőül bemutatjuk a fejlesztőpedagógus teljesítményértékelő lapjának egy részletét.

A minden munkakörre kiterjedő, 50 oldalnyi szerkeszthető táblákat a „Kompetencia- és teljesítményalapú értékelési szabályzat” című, megvásárolható e-bookban találja meg.

 

FEJLESZTŐPEDAGÓGUS                                      Az ÉR. Sz. 2/c számú melléklete  
   
Név: Trilla Lilla önértékelés Vezetői értékelés:
1. kompetencia Pedagógiai módszertani felkészültség 0–100 0–100 0–3
1 Mennyire igazítja a fejlesztendő gyermekkel való foglalkozását, módszereit, pedagógiai eljárásait a műveltségtartalmakhoz, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz, fejlettségi szintjéhez, valamint a környezet lehetőségeihez? 89 95 megjegyzés:
1 Nevelési, foglalkozási/tevékenységi terveiben, szóbeli és írásbeli megnyilvánulásaiban mennyire tükröződik a korszerű elméleti tudástartalom? Fogalomhasználata pontos, tudományosan megalapozott és következetes? 87 95
1 Az egyéni fejlesztése, illetve tehetséggondozás során biztosítja, lehetőséget ad cselekedtetésre, pozitív érzelmi hatások átélésére? A tevékenységeknek és a nevelési helyzetnek megfelelő, változatos módszereket, szemléltetőeszközöket, fejlesztő játékokat alkalmaz? 80 97
1 A tanulási tevékenység során alkalmazott módszereivel, eszközeivel fel tudja kelteni a gyermekek érdeklődését, épít a természetes kíváncsiságukra? 94 95
4   87,5 95,5 3
2. kompetencia Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók 0–100 0–100 0–3
1 Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a gyermekek előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb.? 79 92 megjegyzés:
1 Az óvoda pedagógiai programja és a pedagógiai környezet közötti összhang megteremtésével képes-e a pedagógiai munkájának megtervezésére (nevelési terv, oktatási ütemterv, tematikus terv, foglalkozás-/tevékenységterv stb.)? A tervezésére jellemző-e a rendszerszemlélet? 99 94
1 Fontosnak tartja-e az alapos felkészülést, tervezést és annak rugalmas megvalósítását? A tervezése során együtt tud működni a kollégáival, és figyelembe tudja venni az adott gyermekcsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociokulturális sajátosságok)? Terveit a foglalkozás eredményessége függvényében felülvizsgálja? 92 90
1 Módszereit, szervezési munkaformáit helyesen tervezi-e meg pedagógiai céljainak elérése érdekében? A gyakorlatban mennyire tudja motiválni a gyerekeket, illetve képes-e az aktivitásuk folyamatos fenntartására? A foglalkozásait a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel? 90 97
4   90,0 93,3 3
3. kompetencia A tanulás támogatása 0–100 0–100 0–3
1 Mennyire ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszereket, eljárásokat? A képességfejlesztésben alkalmazza-e ezeket? Ha kell, frissíti-e a tudását? 100 100 megjegyzés:
1 A hatékonyság érdekében figyelembe veszi-e a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi állapotát, ehhez igazítja-e a tevékenységek, foglalkozások tempóját, módszereit? Ha kell, képes rugalmasan alakítani a terveit, figyelembe véve a spontán nevelési lehetőségeket? 83 98
1 Mennyire ösztönzi a gyermekeket a hagyományos és az infokommunikációs (IKT) eszközök célszerű, kritikus, etikus használatára a tanulás folyamatában? 80 100
1 A játéktevékenység és a foglalkozás során pedagógiailag értékes, fejlesztő hatású, minőségileg kifogástalan, esztétikus eszközöket biztosít-e, melyek illeszkednek a gyermekek életkorához, egyéni szükségleteihez? 95 97
4   89,5 98,8 3
4. kompetencia A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a sikeres integrált, befogadó neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 0–100 0–100 0–3
1 Mennyire alakítja tudatosan a gyermekek komplex személyiségfejlesztését? Mennyire méri fel helyesen a részképességek lemaradásának mértékét? 89 97 megjegyzés:
1 Mennyire segíti a gyermekek önálló elképzeléseit, a kreativitásuk kibontakoztatását, elgondolásuk megvalósítását, az eszközök szimbolikus használatának ösztönzését? 87 90
1 Mennyire befogadó a másság elfogadására? Az integráláshoz elegendő-e a módszertani felkészültsége? 87 92
1 Megfelelő arányban jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a tervezésében és a fejlesztőmunkájában (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? 94 95

 

A teljes írás eredetileg a Joggyakorlat a közoktatásban című kiadványunk júniusi számában jelent meg.