A kislétszámú óvodák működési problémái – 2. rész

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő, c. főiskolai docens írása, amely megjelent az ÓvodaVezetési Ismeretek című kiadványunkban.

Az elmúlt időszakban egyre jelentősebb probléma lett az ország kistelepülésein, jellemzően a hátrányos helyzetű régiókban, hogy az óvodapedagógusok száma nem elegendő az óvoda törvényes működésének biztosításához. Sok óvodavezető és óvodapedagógus került abba a helyzetbe, hogy a jogszabályokban meghatározottnál több időt kell eltöltenie a csoportjában, az óvodában, azonban ezért – többségében – nem kapnak semmiféle többletjuttatást. Tekintsük át az óvodák jogszerű működtetésével kapcsolatos tudnivalókat abból a szempontból, hogy egy-egy óvoda működtetéséhez hány pedagógus foglalkoztatása szükséges. Cikkünkben elsősorban az egy-két csoportos óvodák tipikus problémájára összpontosítunk, de az abban megfogalmazottak alkalmazhatók olyan nagyobb óvodákra is, amelyekben nem foglalkoztatnak a működéshez elegendő számú óvodapedagógust.

A fenntartó felelőssége az óvoda jogszerű működtetésében

A fenntartónak tisztában kell lennie azzal, hogy intézményének (legyen az egy vagy több csoporttal dolgozó óvoda) működtetése milyen humánerőforrást igényel, azaz az óvodavezetőn kívül hány óvodapedagógus foglalkoztatása szükséges. A fenntartó ennek alapján köteles döntést hozni a szükséges álláshelyek engedélyezéséről, és az állami normatíva igénybevételével biztosítania kell a működtetéshez szükséges költségvetést. Ahogyan az imént láttuk, egycsoportos óvoda egy óvodapedagógussal és az intézményvezetővel jogszerűen nem működtethető, mert a foglalkoztatási feltételek nem felelnek meg a jogszabályokban foglaltaknak. Jogszerű megoldásként a fenntartónak egy további félállásban foglalkoztatott óvodapedagógust kellene engedélyeznie az óvoda számára. A félállásban alkalmazott pedagógus pontosan heti 16 óra óvodai foglalkozás jogszerű ellátását biztosítaná, így a magasabb vezetői feladatokkal megbízott óvodavezető számára a törvényben meghatározott 12 óra óvodai foglalkozás megtartása garantálná az óvoda teljes nyitvatartási idejéhez nélkülözhetetlen feladatok jogszerű ellátását. Azt is láthattuk, hogy a nagyobb óvodák esetében az óvodavezető és helyettese(i) mellett – az óvoda nyitvatartásától és feladatellátási szerkezetétől függően – általában csoportonként két óvodapedagógus alkalmazása szükséges.

Az egy-két csoportos óvodák esetében a fenntartónak azonban azzal a problémával is szembe kell néznie, hogy – jellemzően alacsony gyermeklétszám esetében – az államháztartás által finanszírozott pedagóguslétszám (ideértve az intézményvezető státusát is) általában alacsonyabb, mint a csoportok feladatellátásához valójában szükséges óvodapedagógusi létszám. Az első fejezet első példájában szereplő óvoda esetében az állami költségvetés például csak 1,9 fő óvodapedagógus álláshelyét finanszírozza a feladatok törvényes ellátásához szükséges 2,5 fős létszám ellenére. A jogszerű foglalkoztatás kötelezettsége azonban független attól, hogy az államháztartás a költségvetési törvényben hány óvodapedagógusi álláshely finanszírozását biztosítja.

Az államháztartás által finanszírozott alacsony pedagóguslétszám általában egyenes következménye az óvoda által ellátott alacsony gyermeklétszámnak. Amikor azonban a fenntartó óvoda működtetése mellett dönt, tisztában kell lennie az államháztartás finanszírozási szabályaival; de ennek ellenére annyi óvodapedagógust kell biztosítania az intézmény számára, hogy jogszerű foglalkoztatásukkal biztosítani tudja az intézmény működtetését. Kisebb óvodák, alacsony gyermeklétszámok esetében tehát az állami finanszírozás sok esetben fenntartói kiegészítésre szorul. Amennyiben a fenntartó nem tudja vagy nem akarja finanszírozni az óvoda működtetésével kapcsolatos személyi és dologi kiadások, valamint a feladatok ellátására az államháztartás által normatív úton biztosított kiadások különbségét, két további lehetőség áll előtte. Az egyik szerint nem működteti tovább az óvodát, és a gyermekek óvodai ellátását valamelyik szomszédos település óvodájában biztosítja, ez a döntés azonban nyilvánvaló szociális hátrányokat generál a településen. A másik alternatíva szerint csökkentenie kell az óvoda nyitvatartását, ennek mértékét azonban végképpen nem célszerű napi nyolc óra alá vinni, mert ebben az esetben az államháztartás finanszírozási mutatói tovább romlanak, és a szülők számára is megoldhatatlan problémákat generál a napi nyolc (inkább tíz) óra alatti nyitvatartás. Ennek az az oka, hogy a költségvetési törvény rendelkezése szerint a gyermeklétszám meghatározásánál, ha az óvoda napi nyitvatartási ideje eléri, illetve meghaladja a nyolc órát, a gyermeket egy főként, ha nem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát, a gyermekek létszámát kettővel elosztva kell figyelembe venni.

Amennyiben tehát a fenntartó meg kívánja tartani az óvodáját, akkor biztosítania kell az ehhez szükséges erőforrásokat, engedélyeznie kell a szabályos foglalkoztatáshoz szükséges álláshelyek betöltését.

Ha az intézmény óvodapedagógusait a munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok megsértésével foglalkoztatja, azaz a magasabb vezetői megbízást betöltő óvodapedagógusok a köznevelési törvény 5. sz. mellékletében meghatározott óvodai foglalkozások számánál magasabb óraszámot töltenek a csoportban, vagy az óvodapedagógusok – az esetlegesen jogszerűen elrendelt eseti helyettesítéseket most nem számítva – heti 32 óránál többet töltenek csoportban, akkor az óvodapedagógusok számára valójában rendkívüli munkavégzést rendel el. Rendkívüli munkavégzésről akkor beszélünk, ha az óvodapedagógus a jogszabályokban meghatározott mértéknél – most ideértve az eseti helyettesítéseket is – több munkát végez. Jogszerűtlen az a munkáltatói intézkedés is, amely az esetleges óvodapedagógus-hiányt úgy igyekszik kezelni, hogy nem biztosítja csoportonként a napi kétórás átfedési időt. Ennél súlyosabb jogsértés, ha a csoportban bármely időpontban nem óvodapedagógus, hanem óvodapedagógus nélkül például pedagógiai asszisztens vagy dajka foglalkozik a gyermekekkel.

Ha a fenntartónak nincsenek elég pontos információi az óvodapedagógusok vagy az óvodavezető foglalkoztatásának jogszerű időtartamáról és módjáról, akkor az intézmény vezetőjének kötelessége, hogy a fenntartó számára a szükséges információt biztosítsa, és a fennálló jogszerűtlen foglalkoztatás tényét és mértékét írásban jelezze, kérve a probléma közös megoldását. Előfordul azonban, hogy a fenntartó ennek ellenére sem biztosítja az intézmény működtetéséhez szükséges feltételeket. Ilyenkor úgy kell tekinteni, hogy a fenntartó döntést hozott ugyan az óvoda működtetéséről, az óvodai csoportok számának engedélyezéséről, de az ehhez szükséges pedagógusi vagy más alkalmazotti létszámot nem engedélyezte. Ez a lépés rendkívül fontos a tényállás tisztázása érdekében, és egy későbbi esetleges munkaügyi perben fontos tisztázó dokumentumként jelenhet meg.