A jogalkalmazásnak megvannak a maga nehézségei a nevelési-oktatási intézményekben történő foglalkoztatás terén. Mi a megoldás? A címben feltett kérdésre Dr. Kozák András köznevelési szakértő, mb. egyetemi oktató válaszol.

A települési önkormányzat által fenntartott óvoda vezetője nyugállományba vonulása után kaphat-e újabb vezetői megbízást az intézményben?

nem állami, tehát nem a Kormány tagjának ágazati felügyelete alatt működő köznevelési intézményekben a munkáltató teljes körű diszkréciója, hogy – a magasabb vezetői megbízásra vonatkozó, egyébként ez elmúlt évek távlatában változatlan jogszabályi keretek között – kit bíz meg nyugdíjasként magasabb vezető beosztásra.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 30. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a Kjt. 30/A–30/D. §-ában és a 32. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. A normaszövegben a „szüntetheti meg” szöveg arra utal, hogy ez esetben nem kötelezettség, hanem lehetőség a munkáltató számára a nyugdíjas közalkalmazott felmentése.

Nyugdíjazott óvodavezető kaphat-e újabb vezetői megbízást az önkormányzati intézményben?

Nyugdíjazott óvodavezető kaphat-e újabb vezetői megbízást az önkormányzati intézményben?

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdés g) pontja alapján az a munkavállaló akkor számít nyugdíjasnak, ha

  1. a)az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság);
  2. b)az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül;
  3. c)a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül;
  4. d) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül;
  5. e)öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül;
  6. f)növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül vagy
  7. g)rokkantsági ellátásban részesül.

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épr.) 21/A. § (1) bekezdése értelmében, a nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:

  1. a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettség, középiskolában pedagógus-munkakör betöltésére jogosító mesterképzésben szerzett szakképzettség;
  2. b)pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség;
  3. c)legalább négy év pedagógus-munkakörben vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat, valamint
  4. d)a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás.

Csak az állami fenntartású intézményekre vonatkozik közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat 1.1. alpontja, mely szerint a minisztereknek az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló azon személyek jogviszonyát meg kell szüntetniük vagy a jogviszonyuk megszüntetését kell kezdeményezniük, akik irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték. Ez nem vonatkozik a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekre, tehát ezekre a foglalkoztatókra a szabad mérlegelés az irányadó a munkaviszonyban foglalkoztatottak megválasztása tekintetében.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. §-a, valamint 102/J. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról szóló 29/2017. (X. 31.) AB határozatban az Alkotmánybíróság elvi éllel szögezte le, hogy a foglalkoztatónak jogában áll eldönteni, hogy alkalmaz-e öregségi nyugdíjban részesülő személyt vagy sem, miután nyilvánvaló, hogy a foglalkoztató nem az érintett személy életkora, nyugellátása vagy annak hiánya alapján dönt a foglalkoztatásról, hanem a betöltendő munkakörre való alkalmasságot, szakmai ismereteket és tapasztalatot veszi figyelembe

A cikket teljes terjedelmében az ÓvodaVezetési Ismeretek című előfizetéses kiadványunk legújabb kiegészítő kötetében olvashatja el, ahol szakértőnk több kérdésre is válaszol. 

Kiemelt képek: People photo created by shurkin_son – www.freepik.com