Rengeteg kérdést és dilemmát kapunk azzal kapcsolatban, hogyan lehet átvészelni ezt a jelenlegi időszakot, hogyan érdemes támogatni, segítheti a kollégákat, hogyan tartsuk a lelket az emberekben. A szervezetfejlesztő válaszol.
A járványhelyzet jelentős stresszt, bizonytalanságot, félelmet okozhat, és számos szempontból érezteti hatását az óvoda mindennapjaiban. Az egész társadalmat átszövő jelenségekről, hatásokról van szó, így az óvoda működésében lecsapódó hatások is komplexek.
Amikor vezetőként egy nehéz helyzetben a lelket kell tartanunk az emberekben, akkor valami igazán emberi és szép dologra vállalkozunk. A nyelvünkben ennél szebben talán nem is fejeződhetne ki a dolog lényege; a „lelket” erősítjük, tartjuk meg, ahhoz kapcsolódunk.
Hogyan tartsuk a lelket a kollégákban?
A szakirodalom a nehéz helyzetekkel való megküzdési képességgel összefüggésben említi mind a lelki, a mentális és a fizikai ellenállóképességet is, amelyet leggyakrabban változási rezilienciának (állóképességnek), illetve mentális, vagy pszichológiai állóképességnek nevez. Minél tágabban közelítünk, annál inkább érdemes a mentális és a fizikai oldalt is beemelni a pszichológiai állóképesség megerősítésébe.
Cikkünkben bemutatjuk röviden az alapfogalmakat, és a gyakorlatban alkalmazható, mentális állóképesség erősítő módszerekből összeállítunk egy olyan listát, amelyet a vezetők alkalmazni tudnak az intézményekben. Azt reméljük, hogy mindenki talál magának néhány olyan ötletet, amelyet örömmel alkalmazni tud.
A mentális állóképesség fontossága
A rezilienciát a pszichológiában olyan személyiségvonásként definiálják, amely a rugalmasságunkat, alkalmazkodóképességünket teszi lehetővé a változó környezetben, így kiemelten fontos szerepet játszik a stresszkezelésben, a változások kezelésében, a belső nyugalmunk visszaállításában. Úgy is fogalmazhatunk, hogy minél reziliensebbek vagyunk, annál gyorsabban térünk vissza a belső nyugalmi állapotunkba egy olyan helyzetet követően, amely kibillentett minket. A kibillenés tehát természetes, a kérdés az az, hogy hogyan térjünk vissza a belső békességünkhöz, ahhoz az érzéshez, hogy minden rendben van, és mi is rendben vagyunk.
A mentális állóképesség a rezilienciához kapcsolódó fogalom, olyan személyiségvonás, amely befolyásolja az egyének teljesítményét, amikor stressz, vagy nyomás alatt vannak. Amikor valamilyen pozitív változás van az életünkben, például lehetőségekkel vagy kihívásokkal találjuk szemben magunkat, akkor is szerepe van a mentális állóképességnek abban, hogy hogyan nézünk szembe a kihívásokkal.
A mostani járványhelyzet igencsak próbára teheti a pszichológiai immunrendszerünket. A védekezés, az ellenállás képessége nem velünk született, hanem azáltal alakul ki, amilyen környezetben élünk, amilyen életformát és életfelfogást alakítunk ki magunknak, így ugyanúgy fejleszthető és erősíthető, mint a biológiai immunrendszerünk. Ráadásul minél több hatás éri, minél többször küzdöttünk meg már nehéz helyzetekkel, annál ellenállóbbak lehetünk. A megküzdés tapasztalatait felhasználhatjuk mások támogatására, és önmagunk megsegítésére is.
Tippek, gyakorlatok
Összegyűjtöttünk és kiválogattunk néhány olyan tippet, amelyek hasznosak lehetnek vezetőként (és magánemberként is) a kollégák mentális ellenálló képességének erősítésében. Eltekintünk a teljes körű szakirodalmi áttekintéstől, a legfontosabb tényezőkre fókuszálunk.
- Optimizmus és önbizalom
- Pozitív munkakapcsolatok, empátia
- Rendezettség
- Fizikai és szellemi energia
- Konstruktív gondolkodás, megoldásfókusz
1. Optimizmus és önbizalom
Optimizmus és önbizalom
Mit tehetünk az optimizmus megerősítéséért és a munkatársak önbizalmának növeléséért?
- Kezeljük eredményesen azt, amire hatásunk van!
Amikor vezetőként azzal foglalkozunk, amire közvetlen hatásunk van, és a kollégákat is arra kérjük, hogy a napi működéssel foglalkozzanak, akkor a figyelmünk valami olyanon van, amiben eredményesek lehetünk. Mivel a legtöbb aggodalom és félelem abból táplálkozik, hogy a figyelmünket külső tényezőkre helyezzük, így ez egyfajta „figyelemelterelés” is egyben, illetve a figyelem megfelelő helyre terelése. A kiegyensúlyozottság kulcsa, hogy a közvetlen hatóterületünkön belül, a cselekedeteink, a gondolataink és érzelmeink területén eredményesek vagyunk.
Az óvoda esetében azok a területek, amelyekre mi és a kollégák közvetlen hatással vagyunk, az a napi működés megszervezése, a szakmai munka, az egymással való kommunikáció stílusa, a közösségben végzett egyéb aktivitás, a személyes kapcsolódások és aktivitások a kollégák között, a kifejezett és kimutatott érzéseink, gondolataink, szavaink, tetteink.
- Segítsünk a szemléletformálásban!
Az optimizmus egyik alappillére, hogy képesek vagyunk meglátni a helyzetekben a lehetőségeket, azok pozitív oldalát. A szemléletformálás lényege abban rejlik, hogy a változásban rejlő lehetőségekre irányítjuk a figyelmet, annak érdekében, hogy bizakodóbbak és nyitottabbak legyenek a munkatársaink.
Vezetőként koncentráljunk a múltban és a jelenben működő megoldásokra, emeljük ki, hogy „együtt már megoldottunk hasonló helyzeteket” és jelenleg is „helyt állunk”. Kérjük meg a kollégákat, hogy egymás között is a működő helyzeteket keressék, arra fókuszáljanak, hogy mi minden működik, sikerül a napi munka során.
- Adjunk (még) több pozitív visszajelzést!
A napi működés során koncentráljunk az észrevehető pozitív viselkedésekre, és ezekre adjunk visszajelzést. Figyeljünk arra, hogy valódi történésekre, eredményekre jelezzünk vissza, hogy hiteles legyen a megerősítés. Mindössze tegyünk ebben az időszakban nagyobb hangsúlyt arra, hogy a kollégáknak elismerést adjunk. Azt is remélhetjük, hogy a viselkedésünk „ragadós” lesz, és azok, akik erre nyitottabbak, maguk is elkezdik alkalmazni egymás között, ami nagyban növeli a pozitív légkört és erősíti a pozitív munkakapcsolatokat is.
2. Pozitív munkakapcsolatok, empátia
Pozitív munkakapcsolatok, empátia
Vezetőként az a dolgunk, hogy megerősítsünk egy empatikus munkaközösséget, és különös figyelemmel legyünk a munkatársak közötti kapcsolatokra. Ha konfliktust, feszültséget tapasztalunk, azt most érdemes mielőbb elsimítani, nagy figyelemmel arra, hogy az együtt dolgozó kollégák jól kiegészítsék egymást és gördülékeny legyen az együttműködés.
Azzal mutatunk példát, ha mi magunk empatikusak vagyunk, amikor valaki problémával fordul hozzánk. Hallgassuk meg, legyünk elfogadóak azzal, ahogyan a kollégánk érez és gondolkozik, nyújtsunk segítséget, ha erre lehetőségünk van. Kérjük a kollégákat is arra, hogy legyenek egymásnak támasz: elfogadó, bátorító, összetartó közösség.
3. Rendezettség
Rendezettség
A rendezettség, a tiszta, szép fizikai környezet különösen fontos szerepet játszik akkor, amikor minden mást változónak, kiszámíthatatlannak, esetleg kaotikusnak élünk meg magunk körül. Vezetőként gondoljuk végig, hogy milyen területeken tudjuk az óvoda működésében megerősíteni a rendezettséget. A napirend, a beosztás, a fizikai rend és a tisztaság mellett itt inkább arra gondoljunk, hogy milyen rendszerességgel beszélgetünk a kollégákkal, tartunk értekezleteket, mennyire kezeljük tudatosan a változásokkal járó kiszámíthatatlanságot. Iktassunk be rendszeres egyeztetéseket, legyenek ezek fix pontok a munkatársak számára.
4. Fizikai és szellemi energia
Fizikai és szellemi energia
Energiaháztartásunk megfelelő működéséhez a fizikai és szellemi feltöltődés minősége meghatározó. A töltődés kapcsán most elsősorban fizikai aktivitásra gondolunk, de szoros összefüggésben a közben végbemenő szellemi kikapcsolódással, a lelki terhek elengedésével. Néhány alaptételt jól ismerhetünk, mint a kellő mennyiségű alvás, pihenés, a megfelelő táplálkozás, és valamilyen fizikai aktivitás rendszeres végzése.
Nézzünk meg néhány olyan lehetőséget, amit az óvoda életébe beépíthetünk, és most érdemes többet és gyakrabban csinálni:
- Fizikai aktivitás, mozgásos gyakorlatok
- Szabadtéri foglalkozások
- Alkotó, kreatív foglalkozások
- Zene, zenélés, relaxációs zene alkalmazása
- Relaxációt segítő foglalkozások (pl: gyerekjóga, relaxációs gyakorlatok, autogén tréning)
- Minél több játék, nevetés
5. Konstruktív gondolkodás, megoldásfókusz
Konstruktív gondolkodás, megoldásfókusz
A mentális állóképesség egyik készsége a hatékony és konstruktív problémamegoldás, ami ugyancsak tanulható és fejleszthető. Amikor jártasak vagyunk abban, hogy komplex kihívásokkal is megküzdjünk, amikor képesek vagyunk cselekedni és megnyugtatóan felgöngyölíteni egy problémát, akkor sokkal kevésbé ijedünk meg a kihívásoktól, és kevesebb időre veszünk el a nehéz helyzetekben.
Az előző cikkünkben bemutattuk a konstruktív szervezeti légkör jellemzőit és a megoldásfókuszú problémamegoldás lépéseit.
A cikket teljes terjedelmében az ÓvodaVezetési Ismeretek című előfizetéses kiadványunk legújabb kiegészítő kötetében olvashatja el.
Kiemelt képek:
Flower photo created by gpointstudio – www.freepik.com
Girl photo created by 8photo – www.freepik.com
People photo created by freepik – www.freepik.com
Business photo created by katemangostar – www.freepik.com
People photo created by gpointstudio – www.freepik.com
People photo created by freepik – www.freepik.com
