Környezeti nevelés

Fürtösbodza-tanösvényt avatnak Sopron közelében szombaton; a nyolc kilométer hosszú oktatószakasz a térség jellegzetes növényére hívja fel a figyelmet.
(tovább…)

Tapírcsikó született a Szegedi Vadasparkban – közölte Veprik Róbert igazgató. Jenny és Sámson, a Szegedi Vadasparkban élő tapírpár, 2002 óta kilenc utódnak adott életet, így a Tisza-parti város állatkertjében már nem számít nagy meglepetésnek a család gyarapodása.
(tovább…)

Környezettudatos nevelési központtá alakítják át a géberjéni Barkóscinege Erdei Iskolát; az intézmény infrastrukturális fejlesztésére több mint 80 millió forintot költ a “Jót, s jól” a Szatmári Kistérségben Egyesület.
(tovább…)

A hajnal énekesmadarai, a széncinke és a kék cinke is reggel derítik fel és késő délután fogyasztják el az élelmet, hogy napközben elkerüljék a ragadozókat, de legyen elég élelmük túlélni a hosszú téli éjszakákat.
(tovább…)

Az európai állatkertekben és a természetben is igen ritka mandzsu darvak (Grus japonensis) érkeztek a Szegedi Vadasparkba, a kecses madarak a japán makákók kifutójában kaptak helyet. Veprik Róbert igazgató elmondta, hogy a hím és a nőstény a lipcsei, illetve a pozsonyi állatkertből került a Tisza-parti városba. A makákók és a darvak együtt tartását – a nyilvántartások szerint – a világon elsőként a Szegedi Vadasparkban kísérelték meg. Bár az okos és szemtelen makákók, valamint a határozott fellépésű és erőteljes darvak között néha támadnak nézeteltérések, alapvetően sikeresnek bizonyult az együttélés, megfér egymással a két faj. Ennek a látogatók is tanúi lehetnek, ha egy kis időt eltöltenek a természetes bemutató előtt. A 140 centiméteres testhosszúságú, tíz kilogrammos mandzsu darvak szárnyfesztávolsága elérheti a 2,5 métert is. Magvakkal, rügyekkel, levelekkel és kisebb állatokkal táplálkoznak. Japán és Szibéria keleti, Kína északi részének mocsaras területein költenek, a telet pedig Koreában, Kína északkeleti és Japán déli részén töltik. A madárfajt mint a szerencse és a békesség egyik jelképét komoly tisztelet övezte, ma azonban már kipusztulás fenyegeti. 

A természetben mindössze 2750 egyede él a Természetvédelmi Világszövetség szerint. Az európai állatkertekben nemzetközi fajmegmentési program keretében 200-250 példányt nevelnek. A természetben a legnagyobb problémát az élőhelyek rohamos fogyása jelenti, a mocsarak lecsapolásával és más nedves élőhelyek kiszáradásával elvesztik a szaporodó- és telelőhelyeiket ezek a madarak. Az állandósult emberi zaklatás a költési időszakban teszi eredménytelenné a szaporodásukat. A mérgezés és az orvvadászat szintén sok daru pusztulását okozza.

[product id=”338″ sku=””]

Internetes szavazást indított honlapján a pozsonyi állatkert, amely így kíván nevet választani a nyáron született nőstény vöröspandakölyöknek.
(tovább…)

Hosszúorrú csikóhalak (Hippocampus reidi) egyedei keltek ki a Nyíregyházi Állatpark Ócenáriumában.
(tovább…)