Kreatív ötletek a közlekedés témakörében

Míg apuka nagy örömmel és széles mesélőkedvvel sétálgat az óriási csarnokokban, és osztja meg műszaki tudását a csemetéivel, addig anya finom ebéddel, terített asztallal várja az élményektől fáradtan vagy éppen feldobottan hazaérkező családtagokat. A legfutkosósabb kisfiúk is lenyűgözve állnak meg a hatalmas mozdonyok előtt, vagy éppen Farkas Bertalan űrkabinjának parancsnoki egységénél, illetve az autómodellek bűvöletében.

Utazás a mesék és mondák világába

Az emberiség mindig vágyott az utazásra, ha nem is a mai értelemben, hiszen őseink helyváltoztatását az élet fenntartásának szükségessége indokolta.  A repülés első kísérletezői egy apa es fia, azaz Daidalos es Ikaros, akiknek története a görög mitológiából maradt ránk. A magyar népmesék is ismernek ilyen repülni tudó lényeket, közülük legismertebb a táltos paripa. Az egyik legkidolgozottabb, leggazdagabb táltosló-motívum a Vitéz János es Hollófernyiges című mesében olvasható. A táltos paripa, aki parazsat eszik, képes rútból, csenevészből csodálatos tulajdonságú lóvá változni, maga a sámán.  A griffmadár is kedvelt motívum népmeséinkben. Nemcsak nálunk, hanem a Közel-Keleten is ismert és gyakorta említett lény, a sas es az oroszlán keveréke, egyik legjobb szépirodalmi példája a Fanyüvő, Vasgyúró es Hegyhengergető című mese.

Tipp: Rajzoljunk táltos paripát, használjunk erre alkalmas színezőt vagy alkossunk szabadon.

A járművek világa

Ha a meséknél a lovakkal kezdtünk, akkor bizony a valós közlekedés első nagy témája is a lehet. Az északi népeknél, ahol az év nagy részében hó borítja a földet, a fjordpónik mellett akutya is teherhordó szerepet kapott, s a kutyaszán mind a mai napig kedvelt közlekedési eszköz. Ha a Mikulásra gondolunk, akkor pedig a rénszarvasok is eszünkbe fognak jutni, mint szánhúzó állatok. A sivatagos vidékeken a tevék a hátasok és teherszállítók, Dél-Amerikában pedig a láma szolgál teherhordás céljára. A műmesékben leginkább hintón járnak a főszereplők, míg a népmesékben hagyományosabb járműveken vagy éppen ellenkezőleg,táltoson és griffháton. Weöres Sándor a Bóbitában mintha kedvünkben akarna járni: Haragosicímű költeményében a kocsi mellett a fakutyát is említi.

A kerék felfedezése forradalmi újítás volt, amely a középkor folyamán a kocsival teljesedett ki.A személygépkocsi talán a legismertebb a gyerekek körében. Fontos arról beszélgetnünk a gyerekekkel, hogy rövidebb utakra, hacsak nem nagybevásárlásra megyünk, praktikusabb a bicikli. A bicikliről jóval több saját élménnyel rendelkezhetnek a gyerekek, ebben a korban többségük már tud is kerékpározni. Régi fotókról el tudjuk nekik mesélni, milyen is volt a mai kerékpár őse, népszerűsítsük a gyerekeknek ezt a tevékenységet a testmozgás és a környezetvédelmi szempontok miatt is.

vonatok ma is, mint régen, két fontos feladatot latnak el: személyszállítást és árufuvarozást.A környezetvédelem azt követelné, hogy a közúti fuvarozás helyett inkább a vasúti lenne túlsúlyban. Nagyon hangulatos élményt kínál a Gyermekvasút, kiváló program lehet az óvodásoknak is egy kis túrával összekötve: Hegyek között, völgyek között zakatol a vonat.

Tipp: Gipsz öntőforma segítségével nagyon mutatós kis gőzmozdonyfigurákat tudunk készíteni. Száradás után dekupázslakkal átkenjük a felületet, így tartósabb lesz a gipszforma és mutatósabb, hiszen a színei elmélyülnek, kiteljesednek. Ha a hátuljára kis mágnest ragasztunk, akkor nagyszerű hűtőmágnest kapunk.

Tömegközlekedés a városban

villamos nagyon környezetbarát közlekedési jármű, a városi tömegközlekedés egyik legrégibb és legpraktikusabb eszköze. Budapesten sárgák a villamosok, más nagyvárosainkban bordók, kékek vagy éppen zöldek is lehetnek. A Jó éjt, Zöldecske, jó éjt!című mesében épp egy zöld színű villamos és vezetőjének kalandjairól hallhatnak a gyerekek.

Fontos felhívni a figyelmet a kapaszkodásra, fel- és leszállásnál a türelemre és az elsőbbségadásra. A kötött pályás járművek másik csoportja a földalatti és a metró. Budapest igazán büszke lehetett elsőként épített kéregvasútjára, a Millenniumi Vasútra.

Érdekességként megemlíthetjük a fogaskerekűt, hiszen Budapesten is szép, hosszú pályája van.

Pest, Buda es Óbuda egyesítése, azaz 1873 után a város környéki falvakból, településekről is bejártak a fővárosba dolgozni az emberek, így született meg a HÉV, vagyis a Helyi Érdekű Vasút

Tipp: Jó, ha szerepjátékkal dolgozzuk fel az utazás körülményeit, az elvárt viselkedésformákat, illetve színesítjük a játékot csengetéssel (régi villamosok), hangosbemondóval (mai, modern villamosok), es alkalmazunk egy ritkán látott szereplőt, a kalauzt. A játékhoz készíthetünk villamosjegyet!

A vizek és a levegők országútjain 

Bizonyított, hogy már az őskori ember nekivágott a nagy folyók es tengerek országútjainak. Első vízi járművei az egyszerű fatörzs, majd a fatörzsből kivájt csónak es a tutaj lehettek. A kisebb-nagyobb hajók, csónakok, ladikok munkaeszközök, kereskedéshez szállító eszközök és utazáshoz közlekedési eszközök voltak. A gőzgép forradalmasította a hajózást is, felszabadította a gályarabokat padjaikról. Ma már villany- es dízelüzemű hajók közlekednek leginkább, de atommeghajtású jégtörő hajókról is tudunk.

Bizony, a levegőben is vannak utak, légi folyosók, es ugyanúgy be kell tartani a közlekedés szabályait, mint a szárazföldön! Sok kisgyermek azt gondolja, hogy a hatalmas kék égbolt korlátlanul bejárható, fönt nincsenek előírások, csak repülünk, mint a madár. A vitorlázó repülőgépek a fölszálló meleg levegővel emelkednek egyre magasabbra (akárcsak bizonyos nagy testű madarak: sasok es dögkeselyűk). Gerald Durrell, a híres író mesehősei az egész világot beutazták léghajóval (Gerald Durrell: Léghajóval a világ körül. Európa Kiadó, Budapest, 2012.).