A tanfelügyeleti ellenőrzés mindhárom célcsoportja esetében vezető módszer a dokumentumelemzés, amelyben kiemelkedő helyet foglal el a pedagógiai program. Nem csak a tanfelügyelet szempontjából fontos azonban foglalkoznunk a pedagógiai programmal. Célszerűsítése, egyszerűsítése rövid és hosszú távon az óvodavezető és az óvodapedagógusok munkáját könnyíti meg.

Cikkünkben ehhez a munkához talál fogódzókat. (A témával kapcsolatban előző cikkünket ITT OLVASHATJA.)

 

Az új rendszer szakmai alapját

  • az általános pedagógiai szempontok,
  • az Óvodai nevelés országos alapprogramjában megjelenő értékrendszer és
  • az egyes intézmények saját értékrendszere

adják.

Nem szaktárgyi, hanem pedagógiai ellenőrzésről van szó, ezért nem szakfelügyeletről, hanem tanfelügyeletről beszélünk. A külső szakmai ellenőrzésnek és értékelésnek nem a hibakeresés, hanem a megerősítés és a fejlesztés az elsődleges célja.

Az EMMI-rendelet a tanfelügyeleti ellenőrzés célját így fogalmazza meg: „(…) a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére, az intézmények saját céljainak megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékeli, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást ad.”

Az intézmények saját céljaikat az óvodapedagógusok, intézményvezetők és intézmények értékelési területein megfogalmazott általános elvárások mentén, az intézményi önértékelés előkészítéseként fogalmazzák meg.

Az egységes külső ellenőrzési standardok rögzítik az értékelés területeit és azokon belül olyan elvárásokat, amelyek különböző hazai és nemzetközi kutatási eredményeknek megfelelően írják le a jó óvodapedagógus, intézményvezető és intézmény jellemzőit.

Az általános elvárások értelmezése lehetőséget biztosít az intézményeknek, hogy az egyes elvárások mögé olyan konkrét – az eredeti elvárás tartalmát tovább pontosító, értelmező – elvárásokat fogalmazzon meg, amelyek levezethetők az adott intézményre jellemző sajátosságokból, támogatják az intézményi célok teljesülését.

A tanfelügyeletnek nem célja az óvodapedagógusok minősítése, ugyanakkor a munkáltató az óvodapedagógusokkal kapcsolatos döntéseihez – legyen szó személyügyi döntésekről, jutalmazásról, speciális megbízásokról, továbbképzésről – fontos szempontokat kaphat a tanfelügyelet által.

Köztudott, hogy az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvodák az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készítik el helyi pedagógiai programjukat.

Az azonban már kevésbé ismert, hogy szakmai jogszabálysértés, ha az intézmény működése – az intézmény által ellátott feladatoktól függően – az Óvodai nevelés országos alapprogramja (kiemelés – szerk.), a Nat, az adott intézményre érvényes kerettanterv vagy e törvény felhatalmazása alapján készített és jóváhagyott más nevelési, oktatási program, az érettségi vizsgaszabályzat, az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja, a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve, a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve, a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve, az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja rendelkezéseit sérti.

A szakmai dokumentáció rendszerelemei egymásból következnek
(Forrás: a szerző saját szerkesztése)

 

Az Alapprogram határozott és az óvodák részéről jelentős támogatást bíró értékrendje megjelenik a pedagógiai programokban, ugyanakkor az is látható, hogy számos esetben a programok terjedelme és általános kontextusa kevéssé szolgálja a vezető és az óvodapedagógus új feladatait.

Holott a cél egyértelműen az volna, hogy az intézményi dokumentumok segítsék, támogassák a fejlesztéseket, a pedagógus-előmeneteli rendszert, a tanfelügyeletet, konkrétan az óvodapedagógusok tervezőmunkáját a csoportra vonatkozóan és az egyéni fejlesztési tervek tekintetében is.

 

A pedagógiai programok felülvizsgálatát, újragondolását két tény határozza meg:

 

  • Jogszabályhely rögzíti az összefüggést, miszerint a pedagógus a választott módszereit a pedagógiai programban rögzítettek alapján választhatja meg.
  • Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál.

 

 

 

Cikkünket teljes terjedelmében az ÓvodaVezetési Ismeretek decemberi kötetében olvashatja.

 

Óvodavezetési ismeretek