Referenciaintézményi minősítések előtt és után 1. rész

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről megjelenése előtt, 2011. november 1-jére 741 intézmény kapott referenciaintézményi előminősítést, köztük közel 200 óvoda.

A TÁMOP 3.1.1 II. szakaszában (napjainkban) zajlanak a záró minősítések, az alábbi írás a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján kívánja segíteni azokat az óvodákat, akik várhatóan ősszel néznek a minősítő ülés elé.

A pedagógiai szakmai szolgáltatások megújítását sokféle kutatás és műhelymunka segíti a TÁMOP 3.1.1. II. szakasz konzorciumi intézményeiben – az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben, az Oktatási Hivatalban, valamint az Educatio Nonprofit Kft.-ben.

Meggyőződésünk, hogy a minősített referenciaintézmények fontos szerepet fognak betölteni a következő évek során a pedagógiai tudásmegosztásban. A szolgáltató rendszerbe való beillesztésen a konzorciumi partnerek jelenleg is dolgoznak.

  1. Előzmények

 

Terv szerint a minősített referenciaintézmények a horizontális tanulás terepeként a pedagógiai szakmai szolgáltatások rendszer szintű és tartós elemeivé válnak.

A referenciaintézményi hálózat kiépítése a TÁMOP 3.1.1 „21. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) I. szakasza és a TÁMOP 3.2.2 „Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás” projektekkel kezdődött.

Az intézményeket a TÁMOP 3.1.7 „Referenciaintézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése” pályázat támogatta a címmel járó feladatok ellátására való felkészülésében. A projektben részt vevő intézmények e (szolgáltatói, hálózatépítési) feladatokhoz szükséges eszközökhöz juthattak, és szaktanácsadói szolgáltatásokat vehettek igénybe; az intézményvezetők és a pedagógusok referenciaintézményi felkészítésekre, továbbképzésekre jelentkezhettek.

A referenciaintézményi minősítő eljárásnak csupán az előminősítés a feltétele, a TÁMOP 3.1.7 sikeres teljesítése nem – az előminősítettek saját erejükből is fölkészülhetnek –, így ezen a pályázaton a 741 előminősítettből 594-en indultak, az alábbi területi eloszlásban:

TÁMOP 3.1.7. pályázó intézmények                        Készítette: Laposa Z., Pércsy A., 2014.

Megyék csökkenő sorrendben: Fejér, Békés, Hajdú-Bihar, Budapest, Bács-Kiskun, Borsod-abaúj-Zemplén, Zala, Csongrád, Baranya, Szatmár-Bereg, Jász-Nagykunk-Szolnok, Győr-Moson-Sopron, Pest, Veszprém, Tolna, Hajdú-Bihar, Nógrád, Somogy, Vas, Komárom-Esztergom

Az intézmények jelentős része több feladatellátási hellyel vett részt a pályázatában: a fővárosban 3 intézmény 2-2, 1 intézmény pedig 3 feladatellátási hellyel; vidéken 54 intézmény 2-2, 16 intézmény 3-3, 8 intézmény 4-4, 3 intézmény pedig hét feladatellátási hellyel indult.

Az előminősítettek referenciaterületi vállalásai az alábbi eloszlást mutatják:

(Mivel egy feladatellátási hely több referenciaterületre is vállalkozhatott, az alábbi számok összege nagyobb, mint az előminősített intézmények/feladatellátási helyek száma.)

  • 389 kompetenciaalapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan alkalmazó intézmény, referenciahely
  • 200 befogadó pedagógiai gyakorlat vagy integrációs pedagógiai program alkalmazásában mintaadó intézmény, referenciahely
  • 29 egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény az integráció szolgálatában
  • 315 új típusú felsőoktatási gyakorlóhely, partnerintézmény, mely a modernizáció területein szervezeti kultúrája és módszertana szempontjából mintaközvetítő
  • 93 infokommunikációs technológiák alkalmazásában példaértékű intézmény, referenciahely
  • 4 komprehenzív elven, egységes programmal dolgozó intézmény
  • 17 kistérségi együttműködésben mintaadó intézmény/intézményegyüttes
  • 43 művészeti nevelés műveltségterületen kompetenciaalapú programot megvalósító intézmény, referenciahely
  • 98 tehetséggondozó programmal dolgozó intézmény, „tehetségpont”
  • 130 ökoiskolai/-óvodai, egyéb környezetpedagógiai program alapján dolgozó intézmény, referenciahely
  • 3 múzeumpedagógiai program alapján dolgozó intézmény, referenciahely
  • 22 gazdasági kultúra fejlesztésében mintaadó intézmény, referenciahely
  • 17 reformpedagógiák valamelyikét képviselő intézmény, referenciahely
  • 37 saját fejlesztésű alternatív program szerint működő, a modernizáció valamely területén mintaközvetítő

Az indulók jelentős többsége eredményes volt, a rendelkezésre álló források a célkitűzéseknek megfelelő feladatok ellátásában hasznosultak. Ezek az óvodák nem csak a minősítő eljáráson indulhatnak sikerrel, hanem egyúttal képesek lehetnek a referenciaintézményi feladatok magas szintű ellátására.

Az előminősítettek túlnyomó többsége – mintegy 80%-a – élt a TÁMOP 3.1.7 által kínált lehetőségekkel. Mindez arra utal, hogy a referenciaintézményi felkészítés fontos, hiánypótló szerepet töltött be a hálózati tanulás kialakításában.

A referenciaintézményi minősítés előreláthatólag 2015 folyamán zárul le. A hálózat megfelelő alapot biztosíthat ahhoz, hogy a köznevelés területén kiteljesedjenek a horizontális szakmai együttműködések, a hálózati tanulás, és így az intézmények között országos szinten is egyszerűbb és gyorsabb legyen a tapasztalatcsere, az újdonságok, innovációk megosztása és adaptálása. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a köznevelésben, így az óvodai nevelés területén is fellelhető különbségek csökkenjenek, a lemaradó intézmények felzárkózzanak, így a köznevelési rendszer egésze minőségileg is megújuljon.

  1. Az eljárásrend[1]

A referenciaintézményi minősítés záró szakasza az előminősítés és a felkészülés időszakát követi, a minősítési folyamat utolsó állomása. A minősítési eljárás záró szakaszának eljárásrendje részletesen szabályozza, hogy a bejelentkezett intézményeknek milyen formai és tartalmi követelményeket kell teljesíteniük ahhoz, hogy referenciaintézménnyé váljanak. Az előzetesen megszerzett – az előminősítéssel igazolt és a képzésekkel továbbfejlesztett – képességek birtokában az intézmények képviselői külső szakértők (minősítő testület) előtt is számot adnak arról, hogy alkalmasak lesznek a vállalt referenciaterületeken a példaértékűen magas színvonalú, hatékony tudásmegosztásra.[2]

A referenciaintézményi minősítési folyamatot támogató online felület kialakítása és működtetése az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. feladata. Az előminősítéssel rendelkező intézmények/feladatellátási helyek az „Iskolatáska” oldalon (http://iskolataska.educatio.hu) kezdhetik meg a minősítési eljárást.

Minősítő testület

A formai ellenőrzést követően, a jelentkezés véglegessé válásával a minősítési eljárás a minősítő testületeknél folytatódik, amelyek munkáját az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. koordinálja.

A minősítő testületnek három tagja van.

  • Az Oktatási Hivatal szakértői névjegyzékében nyilvántartott szakértő (a testület elnöke)
  • Az Oktatási Hivatal szakértői névjegyzékében nyilvántartott szakértő (a testület tagja)
  • Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által delegált szakember (a testület titkára)

A minősítő testület mindhárom tagja rendelkezik szavazati joggal, döntéseiket többségi alapon hozzák. A minősítő testület lehetséges tagjainak listája a minősítési folyamat megkezdése előtt az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. „Iskolatáska” oldalán (http://iskolataska.educatio.hu) kerül nyilvánosságra.

A minősítő testület feladatai:

  • szakmai-tartalmi szempontból megvizsgálja az online felületre előzetesen feltöltött dokumentumokat
  • jegyzőkönyvben rögzíti a minősítésre jelentkezett intézményeknél lebonyolított eljárást
  • szakmai szempontból értékeli a minősítésre jelentkezett intézmény által a minősítés helyszínén bemutatott anyagokat és a szakmai bemutatót
  • a minősítési eljárás eredményéről döntést hoz, és megfogalmazza az erről szóló határozatot

A minősítés időpontjáról a minősítésre jelentkezett intézmények legkevesebb 15 munkanappal korábban elektronikus levélben kapnak értesítést. A minősítő testület tagjai ezzel egy időben elektronikus hozzáférést kapnak az online felületre a minősítés záró szakaszában feltöltött anyagokból álló dokumentációhoz, valamint az előminősítés során feltöltött dokumentációhoz, hogy azt előzetesen tanulmányozhassák, véleményezhessék, és a helyszínen kérdéseket fogalmazhassanak meg. Amennyiben a minősítés időpontja az intézménynek nem megfelelő, ezt az elektronikus levélre küldött válaszban 3 munkanapon belül jeleznie kell.

A minősítő ülés

A minősítő testület a minősítési eljárást minősítő ülés keretében folytatja le. A minősítő ülés időpontjának meghatározása és a minősítő testületekben részt vevők névsorának összeállítása (a minősítő ülések koordinálása) az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. feladata. A minősítő ülés a minősítésre jelentkezett intézményben zajlik le. Az intézmény feladata, hogy ehhez megfelelő helyszínt és infrastruktúrát biztosítson, valamint gondoskodjon minden feltételről, ami a szakmai-tartalmi ellenőrzéshez, a határozathozatalhoz és a jegyzőkönyv elkészítéséhez szükséges.

Az időpontok kijelölésekor arra kell törekedni, hogy a minősítő ülések nevelési/tanítási napra és nevelési/tanítási időre essenek.

A helyszíni minősítő ülés célja, hogy a minősítő testület első kézből pontos információkat szerezzen arról, hogy a referenciaintézmény életében az adott pillanatban, szakmai szempontból milyen állapotban van a minősítés alapjául szolgáló jó gyakorlat, és az intézmény milyen mértékben készült fel tudásának megosztására.

A minősítő ülésen a jelentkező intézmény részéről részt kell vennie legalább az intézményvezetés egy képviselőjének, a referenciaintézményi tevékenységet irányító munkacsoport egy tagjának, valamint vállalt referenciaterületenként egy, a referenciaterületért, illetve annak jó gyakorlatáért felelős munkatársnak.

A minősítő ülés menete:

  • A minősítő testület titkára (az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által delegált szakember) megnyitja a minősítő ülést az intézmény által biztosított helyszínen, és bemutatja a minősítő testület tagjait.
  • A minősítésre jelentkezett intézmény megtekintésre átadja a minősítő ülésen bemutatandó dokumentációt.
  • Az Intézmény-bemutatóval kapcsolatos kérdések megbeszélése.

Ennek célja a feltöltött és a minősítő ülésen bemutatott dokumentumokban található, esetlegesen nehezen értelmezhető, pontosítást igénylő elemek, részletek tisztázása.

  • A minősítésre jelentkezett intézmény megtartja a szakmai bemutatót valamennyi referenciaterületére és referenciaterületi jó gyakorlatára vonatkozóan.

Szakmai bemutató

Ennek alapján a minősítő testület azt vizsgálja, hogy az ellenőrzés pillanatában a referenciaterületi jó gyakorlat milyen mértékben van jelen az intézmény gyakorlatában, illetve az intézmény mennyire felkészült a jó gyakorlat átadására.

Fontos, hogy a szakmai bemutatót tartó, az intézmény szakembereiből álló csoport összetétele, a bemutató helyszíne tükrözze a referenciaintézményi tudásmegosztás folyamatát.

A szakmai bemutató menete:

  • a jógyakorlat-gazdá(k)nak, illetve a jó gyakorlat pillanatnyi működtetőinek bemutatása/ bemutatkozása;
  • a jó gyakorlat aktuális helyzetének, állapotának bemutatása: ha lehetséges, (rövidített) bemutató óra/foglalkozás keretében vagy informatikai eszközökkel támogatott prezentációval (a pillanatnyi állapotokat demonstráló multimédiás anyagokkal vagy fényképekkel kiegészítve);
  • az aktuális tapasztalatok, eredmények összefoglalása;
  • a referenciaterületi jó gyakorlattal, illetve annak feltöltött dokumentációjával kapcsolatban felmerült kérdések megbeszélése;
  • a jó gyakorlat adaptálásának támogatásával, a tudásmegosztás koordinálásával megbízottak bemutatása/bemutatkozása;
  • a jó gyakorlat átadási folyamatának bemutatása (amennyiben lehetséges, informatikai eszközökkel támogatott prezentációval);
  • a jó gyakorlat átadását támogató dokumentumok, eszközök bemutatása;
  • az adaptáció támogatásával, illetve az idevonatkozó feltöltött dokumentációval kapcsolatos kérdések megvitatása.

Több referenciaterület esetén az egyes referenciaterületekre vonatkozó szakmai bemutatók között a minősítő testület rövid szakmai megbeszélést tarthat a látottakkal kapcsolatban.

A minősítő testület értékeli az előzetesen feltöltött és a minősítő ülésen bemutatott szakmai anyagok, valamint a bemutatók tartalmát a rögzített értékelési szempontok szerint az értékelőlapon. Az értékelésen csak a minősítő testület tagjai vesznek részt, az intézmény képviselői nem. Az értékelés eredményét és a határozatot a minősítő testület 10 munkanapon belül elektronikus úton közli az intézménnyel.

A minősítő testület titkára jegyzőkönyvet készít a minősítő ülésről 3 példányban. A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény, két példányát a minősítő ülés további dokumentációjával (értékelőlap, határozat) együtt az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. kapja.

A minősítő ülés egyes szakaszainak időtartamát a minősítő testület elnöke rugalmasan alakíthatja, de arra kell törekedni, hogy a minősítő ülés teljes időtartama ne haladja meg a 2,5 órát.

  1. Az értékelőtábla értelmezése

Az értékelőtábla az írás végén, a mellékletben található.

A fenti szöveg így kerüljön be, a táblát még ma külön küldöm.

Lényeges információk

Az eljárásrend és az értékelőtáblában szereplő szempontok alapos tanulmányozása, értelmezése elengedhetetlen a sikeres minősítéshez!

Az előminősített intézmény koncentráljon a választott területen elvégzett fejlesztések szakszerű bemutatására! A 3.1.7 pályázat során felhasznált dokumentumok nem bizonyítják az elmúlt 2-3 év tudatos felkészülését, ugyanakkor a minősítő bizottság az utóbbi időszak eredményeiről is szeretne meggyőződni.

A minősítés alapvetően két részre tagolódik:

  • előzetes dokumentumelemzésre,
  • helyszíni ellenőrzésre.

A minősítő ülés célja elsősorban a szakmai bemutató, kérdések megválaszolása, illetve a további, helyszínen bemutatandó dokumentumok ellenőrzése.

Ezért nagyon fontos a feltöltés!

A pontozótáblát a szakértők a feltöltés alapján kezdik, és a minősítő ülésen tapasztaltak alapján fejezik be. Nem mindegy, hogy mi, milyen minőségben kerül feltöltésre! Ha technikai gond adódik, hívják fel az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. illetékes munkatársát!

A felület már egy előzetes képet, tudást ad az intézmény referenciaterületen művelt munkájáról. A minősítő ülés célja, hogy a szakértői kérdések megválaszolásra kerüljenek, tisztázódjanak azok a részletek, amelyek nem derültek ki a feltöltésből. (Vagy kiderültek, és ezzel kapcsolatban kerül sor egyeztetésre.)

Minősítési tapasztalataink azt mutatják, hogy a feltöltött dokumentációelemzés és a helyszíni minősítő ülés teljes mértékben kiegészítik egymást: a helyszíni ülést követően egyértelműen, bizonyíték alapúan eldönthető, hogy alkalmas-e az intézmény a minősített referenciaintézmény cím elnyerésére vagy sem.

[1] Jóváhagyta az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkársága

[2] A referenciaintézmények minősítési eljárásának záró szakasza – eljárásrend, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

(Szent-Gály Viola)