Adózási és társadalombiztosítási kötelezettségek 2019-ben

Az óvodavezetők – bár milyen szívesen ülnének be a csoportszobába, sokszor rideg számokkal és száraz jogszabályokkal kell foglalkozniuk, intézményük működtetése és alkalmazottaik munkaügyeinek intézése érdekében. Sok óvodában okoz gondot például a kollégák nyugdíjba vonulása, és szívesen visszafoglalkoztatnák a még friss nyugdíjas pedagógusaikat.

Írásunkban összefoglaltuk a munkáltató és a munkavállaló által fizetendő közterheket és járulékokat, valamint a szociális ellátásokat és a családtámogatást. Szólunk a nyugdíjjal kapcsolatos változásokról – mindezeket kiegészítjük az óvodákban előforduló esetleírásokkal és gyakorlati, számolásos példákkal.

Az alábbiakban részletet közlünk az írásból, amely az ÓvodaVezetési Ismeretek kiadványunk júniusi kötetében jelenik meg.

 

Nyugdíjasok foglalkoztatása

2019-ben a nyugdíjasok foglalkoztatása minden eddiginél előnyösebbé és könnyebbé vált a munkáltatók számára,

  • mert a nyugdíjas munkáltatója ilyen esetben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításánál, a nyugdíjas dolgozó bruttó bére után összeghatár nélkül mentesül a szociális hozzájárulási adó (19,5%) és a szakképzési hozzájárulás (1,5%) fizetése alól, azaz 21%-kal kevesebbe kerül neki egy nyugdíjas dolgozó, mint egy aktív korú foglalkoztatott. Ha a szocho mértéke júliustól 17,5%-ra csökken, akkor is 19% lesz a megtakarítás mértéke a munkáltató számára.
  • mert a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas dolgozó keresetét 2019. január 1-je óta kizárólag a 15% szja terheli.

Pontosabban a nyugdíjas dolgozó mentesül a 10% nyugdíjjárulék és a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetése alól (a 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulékot és a 1,5% munkaerőpiaci járulékot egyébként sem kell fizetnie egy nyugdíj mellett dolgozónak).

Idén így egy nyugdíjas dolgozónak 14%-kal magasabb lesz a nettó keresete változatlan összegű bruttó kereset esetén (200 ezer Ft bruttót feltételezve a tavalyi 142 ezer helyett 170 ezer lesz a nettója).

A fentiek értelmében 2019. január 1-jétől a saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak Mt. szerinti munkaviszonya alapján, vagyis járulékfizetési kötelezettség nem terheli, de ellátásra sem szerez jogosultságot e jogviszonya alapján (természetesen nyugdíjas minőségére tekintettel továbbra is jogosult természetbeni tb-ellátásra.).

A versenyszférában munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjast és munkáltatóját megillető nagy kedvezmények „ára”, hogy a nyugdíjas e keresete alapján nem jogosult az ún. félszázalékos nyugdíjnövelésre, mert az csak olyan keresetek alapján jár, ami után fizették a 10% nyugdíjjárulékot.

A „nők kedvezményes nyugdíjában” részesülő hölgyek részére további hatalmas kedvezmény, hogy ha ilyen munkaviszonyban dolgoznak a nyugdíjuk mellett idén, akkor már nem kell figyelniük az éves összeghatárra (a minimálbér 18-szorosára, ami idén 149 000 × 18 = 2 682 000 forint), vagyis e hölgyek is annyit kereshetnek, amennyit csak tudnak. (A közérdekű nyugdíjas szövetkezetben személyesen közreműködő, kedvezményes nyugdíjban részesülő hölgyeknek sem kell figyelniük az éves összeghatárra. Más jogviszonyokban azonban továbbra is figyelniük kell, ha az ott szerzett keresetüket terheli nyugdíjjárulék.)

Ez a mentesítő szabály 2019. január 1-jétől nem alkalmazható az Mt. szerint munkaviszonyban álló, egyidejűleg kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozókra. A kiegészítő tevékenységet folytató (vagyis lényegében a nyugdíjas) vállalkozók az Mt. szerinti heti 36 órás munkaviszonyuk alapján 2019. január 1-jétől nem mentesülnek az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól, melynek havi összege 7500 Ft (napi 250 Ft).

A szociális hozzájárulási adó mértékével párhuzamosan a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértéke is mérséklődik (a járulék mértéke 34% helyett 24% lesz).

Hangsúlyozom, hogy mindez sajnos csak a versenyszférában, a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasra igaz.

A közszférában ugyanis változatlanul fennmaradnak idén is a nyugdíj melletti munkavégzést érintő korlátozások. A közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jogviszonyban dolgozni kívánó nyugdíjasokat – amelyhez ráadásul változatlanul szükséges az előzetes kormányzati jóváhagyás – e jogviszonyuk fennállásának idejére nem illeti meg a nyugdíjuk, vagyis illetmény és nyugdíj továbbra sem fizethető együtt.

Jelenleg ugyanis még él az a szabály, hogy ameddig egy nyugdíjas az állami szférában dolgozik, addig fel kell szüntetni a nyugdíjfolyósítását (ez alól a gyakorlatban az egészségügyben dolgozók kaptak felmentést).

Tehát a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek, amennyiben megbízási jogviszonyban dolgoznak, továbbra is a minimálbér 18-szorosa, ami idén 149 000 × 18 = 2 682 000 forint, értékhatárig kereshetnek.

Érthetetlen ez a megkülönböztetés, mert a pedagógushiány országosan elérte a kritikus mértéket. Sok gondot meg lehetne előzni, ha a nyugdíjkorhatárt betöltött közalkalmazottakat nem kellene elküldeni, illetve nem mindenféle megszorításokkal lehetne csak alkalmazni.

 

A teljes írást az ÓvodaVezetési Ismeretek 2019 júniusi számában olvashatja.