Az óvodába jelentkező, a szomszédos országokból érkező nem magyar állampolgár, illetve kettős állampolgársággal rendelkező gyermeknél vizsgálni kell, hogy van-e a gyermeknek egyáltalán valamilyen állampolgársága, van-e magyar állampolgársága, hogy hány éves, van-e kísérője, törvényes képviselője, és az ő és törvényes képviselői tartózkodásának jogcímét igazolni tudja-e érvényes okmányokkal.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) alapján lehetőség van arra, hogy nem magyar állampolgár gyermekeket magyarországi óvodák felvegyenek, és ott az óvodai nevelést meghatározott feltételek fennállása esetén ingyenesen, illetve a feltételek hiányában díjfizetés ellenében igénybe vegyék.
Az uniós tagországokból – például Szlovákia, Románia, Horvátország – érkezők
Az óvodába felvételét kérő gyermek szülei és a gyermek is szlovák állampolgárok. A szülők és a gyermek tartózkodási engedélyének intézése jelenleg folyamatban van, magyarországi tartózkodási hellyel és befogadó nyilatkozattal már rendelkeznek, valamint az apukának már magyarországi munkaszerződése is van. Felveheti-e a gyermeket az óvoda?
A köznevelésről szóló törvény 92. § (1) bekezdése alapján a nem magyar állampolgár kiskorú – többek között – akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá Magyarországon, ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja, azaz valamely uniós tagállam, vagy Norvégia, Liechtenstein és Izland, Svájc polgára. Amennyiben ezt igazolni tudja, akkor a magyarországi óvodába jogszerűen felvehető.
Térítésmentes vagy fizetős ellátás
Az, hogy az óvodai nevelést
- a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel – azaz lényegében ingyenesen – veheti-e igénybe az uniós tagállamból érkező gyermek, vagy
- díjat kell érte fizetnie,
attól függ, hogy a gyermek mellett legalább az egyik szülője Magyarországon három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik-e. Ha ezt igazolni tudja, akkor a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett részesülhet az óvodai ellátásból.
A köznevelésről szóló törvény 92. § (7) bekezdése alapján az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik a fenti körbe, az óvodai nevelésért, a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat köteles fizetni, amely nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy gyermekre jutó hányadát. Az óvoda vezetője azonban a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti vagy elengedheti.
Milyen dokumentumokat kell vizsgálni?
Az uniós állampolgár gyermek óvodai felvételénél vizsgálni kell
- az útlevelet / személyazonosító okmányt,
- a regisztrációs igazolást, illetve
- az állandó tartózkodási kártyát
külön a gyermek, külön a szülő(k) vonatkozásában.
Minden esetben külön vizsgálni kell a dokumentumok érvényességét is!
A regisztrációs igazolás
Az uniós tagállam polgára három hónapot meghaladó magyarországi tartózkodása csak regisztrációs igazolás birtokában jogszerű.
A hatályos előírások szerint annak az EGT-állampolgárnak is külön rendelkeznie kell ezzel, aki
- életévét nem töltötte be, és
- önálló úti okmánya, személyazonosító igazolványa nincsen,
- de személyes adatait a tartózkodási jogot igazoló okmánnyal rendelkező szülő úti okmánya tartalmazza.
Amint arra már utaltunk, nem elég a szülő regisztrációs igazolását megvizsgálni, szükséges, hogy a fenti feltételekkel rendelkező gyermeknek önálló regisztrációs igazolása legyen, amit az óvodai felvételnél be kell mutatni.
A lakcím kérdése
A magyarországi lakcímnek abból a szempontból van jelentősége az uniós tagállam állampolgárságával rendelkező gyermek esetében, hogy amennyiben ilyennel, ennek hiányában magyarországi tartózkodási hellyel rendelkezik, akkor a körzetes óvoda felvételi kötelezettségét a jelentkezés megalapozza.
Ha az érintett gyermeknek nincs magyarországi lakcíme, tartózkodási helye (például ingázik), akkor is felvehető a magyarországi óvodába, de csak a szabad férőhelyekre.
Fentiekre figyelemmel a szlovák állampolgár gyermek felvehető az óvodába, a szülő és a gyermek három hónapot meghaladó tartamú tartózkodási engedélyének megszerzéséig azonban csak díjfizetés mellett jogosult a nevelésre. A díjfizetés mértékéről, módjáról, esetleges elengedéséről a fenntartó adta keretek közt az óvodavezető dönt.
Szerző: Dr. Farkas Ildikó
A teljes cikk, ahol a nem uniós szomszédos államokból (Szerbia, Ukrajna) érkező és a kettős állampolgársággal rendelkező gyermekek felvételének feltételeiről írunk az áprilisi Óvodai Jogfutárban jelent meg.