Fejlesztés, nevelés

2012-ben volt 200 éve, hogy megjelent a Grimm-testvérek mesegyűjteménye a Kinder- und Hausmärchen, mely Benedek Elek fordításában a magyar olvasók körében is hamar népszerű lett. A lusta lány és a három fonóasszony című mese feldolgozásában és szereplőinek életre keltésében segít alábbi ötlet.  (tovább…)

Az óvodapedagógus játékbeli szerepével, magatartásával való foglalkozás mindig is a szakmai érdeklődés középpontjában állt, illetve áll napjainkban is. A kérdés megközelítése korántsem egységes. (tovább…)

A mesék feldolgozása nagy feladat: maga az előadás rövid pillanat ahhoz a sok–sok órás készülődéshez képest, ami megelőzi. De a készülődés maga is sok örömöt, az alkotás elmélyült pillanatait nyújthatja, és mellette az új ismereteket, amelyek kísérik a tárgyalkotó folyamatot. A pedagógus rengeteg olyan információt oszthat meg a gyerekekkel a mese révén, melyekkel egyébként múzeumi kiállításokon, skanzenekben vagy ismeretterjesztő filmeken találkozhatna csak.

(tovább…)

A gyermekek ellen elkövetett bántalmazásoknak sajnos igen széles a palettája. Amikor a gyermekek elleni erőszakról beszélünk, akkor két nagy csoportot szükséges meghatároznunk: az elhanyagolást, illetve a bántalmazást. (tovább…)

A kötődési elmélet megalkotója az angol pszichiáter, John Bowlby volt. Szerinte a kötődés ösztönös élmény, amelynek a védelem és a biztonság biztosítása a célja. A csecsemő egyfajta „bioszociális ösztöntől vezérelve” kötődik az őt gondozó személyhez, aki megvédi őt a külvilág fenyegetéseivel szemben.

(tovább…)

A mesehallgatás spontán élményét felhasználhatjuk a gyerekek tudatos fejlesztésében. Ennek kell érvényesülnie már a mesék szándékos megválasztásában, a mesélés gyakoriságának meghatározásában, a kedvenc mesék szándékos ismétléseiben, az illusztrálásban, a rajzoltatásban, a dramatizálásban. A mese élményének átélését és a meséről való csoportos beszélgetés hatásait kutattuk, jelen cikkben következtetéseinket mutatjuk be.

(tovább…)

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja nem tartalmazza a tehetség kifejezést, de a sajátos nevelési igény körébe sorolva megfogalmazásra került a feladat. A nevelés-oktatás középpontjában hosszú ideig a lemaradók felzárkóztatása állt a pedagógusok gyakorlatában, az értékrendben a fejlesztés kapott prioritást. Az óvodapedagógiai gyakorlat sajátosságaiból adódóan a tehetséggondozás bizonyos elemei, feltételei jelen vannak az óvodai életben.

(tovább…)