ovonok.hu

A sajátos nevelési igényű gyermekek vizuális nevelése, fejlesztése során kulcsfontosságú helyet kapnak a jól megválasztott eszközök. Különösen igaz ez a motorikus készségek fejlődési zavara vagy a finommotorika teljes hiánya esetén. A vizuális foglalkozás közben az óvónő egyik legfontosabb feladata a jól megjeleníthető, ábrázolható élmény és a változatosan használható, esztétikai élményt is adó eszköz biztosítása. Lássuk tehát, milyen eszközöket érdemes választanunk?  (tovább…)

Az irodalom megszerettetésére csak az a pedagógus képes, aki maga is szereti az irodalmat. A saját lelki egyensúlyunkra gyakorolt pozitív hatásán túl ezért is fontos fejlesztenünk irodalmi műveltségünket. (tovább…)

A játék szabadságának, illetve a szabad játék hangsúlyának kiemelése egyre határozottabban fogalmazódik meg az óvodai nevelést szabályozó dokumentumban, az Óvodai nevelés országos alapprogramjában.  A dokumentum az óvodapedagógus játékbeli szerepének elveit is a gyermeki játékhoz (s ezzel együtt a szabad játékhoz) igazodóan határozza meg. 
(tovább…)

A mesék feldolgozása nagy feladat: maga az előadás rövid pillanat ahhoz a sok-sok órás készülődéshez képest, ami megelőzi. De a készülődés maga is sok örömöt, az alkotás elmélyült pillanatait nyújthatja, és mellette az új ismereteket, amelyek kísérik a tárgyalkotó folyamatot. (tovább…)

2012-ben volt 200 éve, hogy megjelent a Grimm-testvérek mesegyűjteménye a Kinder- und Hausmärchen, mely Benedek Elek fordításában a magyar olvasók körében is hamar népszerű lett. A lusta lány és a három fonóasszony című mese feldolgozásában és szereplőinek életre keltésében segít alábbi ötlet.  (tovább…)

Az óvodapedagógus játékbeli szerepével, magatartásával való foglalkozás mindig is a szakmai érdeklődés középpontjában állt, illetve áll napjainkban is. A kérdés megközelítése korántsem egységes. (tovább…)

A mesék feldolgozása nagy feladat: maga az előadás rövid pillanat ahhoz a sok–sok órás készülődéshez képest, ami megelőzi. De a készülődés maga is sok örömöt, az alkotás elmélyült pillanatait nyújthatja, és mellette az új ismereteket, amelyek kísérik a tárgyalkotó folyamatot. A pedagógus rengeteg olyan információt oszthat meg a gyerekekkel a mese révén, melyekkel egyébként múzeumi kiállításokon, skanzenekben vagy ismeretterjesztő filmeken találkozhatna csak.

(tovább…)

A gyermekek ellen elkövetett bántalmazásoknak sajnos igen széles a palettája. Amikor a gyermekek elleni erőszakról beszélünk, akkor két nagy csoportot szükséges meghatároznunk: az elhanyagolást, illetve a bántalmazást. (tovább…)

A kötődési elmélet megalkotója az angol pszichiáter, John Bowlby volt. Szerinte a kötődés ösztönös élmény, amelynek a védelem és a biztonság biztosítása a célja. A csecsemő egyfajta „bioszociális ösztöntől vezérelve” kötődik az őt gondozó személyhez, aki megvédi őt a külvilág fenyegetéseivel szemben.

(tovább…)

A mesehallgatás spontán élményét felhasználhatjuk a gyerekek tudatos fejlesztésében. Ennek kell érvényesülnie már a mesék szándékos megválasztásában, a mesélés gyakoriságának meghatározásában, a kedvenc mesék szándékos ismétléseiben, az illusztrálásban, a rajzoltatásban, a dramatizálásban. A mese élményének átélését és a meséről való csoportos beszélgetés hatásait kutattuk, jelen cikkben következtetéseinket mutatjuk be.

(tovább…)